Fertőrákost feltehetően már a XIV. századtól, de bizonyosan a XVI. századtól övezte városfal, amely a XVIII. század végén még fennállt. A falakon belül helyezkedett el a középkori eredetű templom és a megerősített püspöki kastély együttese, a falon kívül a püspök dísz- és haszonkertje, az ún. Nemeskert terült el. A település szép fekvése, jó levegője a festői Fertő közelsége indíthatta a győri püspököket arra, hogy évszázadokon keresztül itt építsenek kastélyt nyári tartózkodásuk céljára.

Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház – kastély – állt. Az épület a középkor során több püspöknek adott otthont.
Amikor Győr török kézre került, Rákos lett a győri püspökség központja. A rákosi püspöki kastély az 1529. és 1532. esztendőben erősen megrongálódott a törökök pusztítása miatt.

Az idősebbik Draskovich György püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangját szerezte meg. Új községházát, új plébániát építtetett, iskola létesítéséről intézkedett. ő kezdte meg a püspöki kastély újjáépítését is az 1580-as években.
A jelenleginél akkor még sokkal kisebb kastélyban a földszinten öt, az emeleten három helyiséget létesített, s az épülethez istálló tartozott.

A kastély következő átépítése a XVII. sz. utolsó harmadától a XVIII. sz. közepéig volt, majd mai formája 1745 után alakult ki. A ma látható épület, tehát három győri püspök építkezésének eredményeként, évszázadok alatt bontakozott ki.
A törökök által 1683-ban okozott károk kijavítását Sachsen-Zeitz Keresztély Ágost püspök (1695-1725) kezdte meg 1700 körül. Széchényi György püspök (1658-1685) megnagyobbíttatta a korábbi kastélyt. Az ő idejében építették ki mai hosszúságában a keleti szárnyat és részben a második oldalszárnyat. Így U alakú épület jött létre.

Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez fűződik Rákoson a püspöki kastély végső kiépítése és rokokó díszítése. Az építkezés 1745 körül kezdődött, s néhány évig tartott. ő adta meg az épület külső és gazdag belső ornamentikáját, dekorációját, és alakította zárt, négyszög alaprajzúvá a kastélyt.

A püspöki kastély ma a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható műemlék. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésében álló kastély

Cím: Fertőrákos Fő utca 153.
Tel: +36 (99) 355-188
E-mail: [email protected]
Web: www.mag.hu