forrás: 180 perc/Kossuth Rádió

Csak elsőre tűnhet úgy, hogy az EU-ba érkezett migránsok elosztására megállapított kvóta ötletét ráerőltették a közép-európai államokra – véli a Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet munkatársa.

Elmozdultak a tagállami álláspontok a migránskérdésben, a magyar kormány részéről is érezhető puhulás, és nagyon sokat engedtek a nyugati államok is – mondta el a Kossuth Rádióban Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet munkatársa.

hirmagazin_2015-09-24_062727
A menekültek befogadása ellen tiltakoznak tüntetők a lett fővárosban, Rigában 2015. szeptember 22-én, miután az EU-tagországok belügyminiszterei a menekültválság ügyében tartott rendkívüli tanácskozásukon megszavazták 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. (MTI/EPA/Valda Kalnina)

Az elemző annak kapcsán nyilatkozott, hogy kedden az unió tagállamainak belügyminiszterei minősített többségi szavazással 120 ezer további menekült elosztásáról döntöttek a tagállamok között. Finnország tartózkodott, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenezte a tervet. A kiszivárgott dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia.

Nagy Dániel szerint elsőre úgy tűnhet, az EU-ba érkezett migránsok elosztására megállapított kvóta ötletét ráerőltették a közép-európai államokra, de azt is látni, hogy a hot spotok Magyarországra telepítésének elképzelése elbukott.

Az elemző szerint azt, hogy pontosan mit tartalmaz a teljes intézkedési csomag, az állam- és kormányfők szerdai, rendkívüli csúcstalálkozóján dől majd el.

A magyar álláspont szerint a menekültek szétosztása nem oldja meg a problémát, melynek gyökere nem az Európai Unióban, hanem az unión kívül van, ezért megoldásra is az EU-n kívül van szükség. Emellett Magyarország egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy megkérdezése nélkül frontállammá minősítsék.