A bosnyák–horvát határon feltorlódott migránsok célja a hatósági fellépés kiprovokálása – mondta Horváth József a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában. A műsorban az orosz és a NATO-hadgyakorlatok közvetlen és közvetett hatásait is elemezte biztonságpolitikai szakértő.
A bosnyák–horvát határon jelenleg zajló eseményekhez hasonlóra került sor a magyar–szerb határon 2015 szeptemberében, amikor azt próbálták bemutatni, hogy milyen keményen lépett fel a magyar rendőrség a határsértők ellen, holott nem erről volt szó – mondta Horváth József.
Feszült a helyzet a bosnyák–horvát határon
Szerdán több mint száz migráns csapott össze a boszniai rendőrséggel, amikor megpróbáltak áttörni a határon, hogy átjussanak az európai uniós Horvátországba. A bevándorlók száma folyamatosan növekszik, ugyanis egyre többen érkeznek a határra a különböző befogadóközpontokból – hangzott el az adásban.
„Félő, hogy elszabadulnak az indulatok. A rendőri szervek képzettsége és politikai bölcsesség dönti el, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel meg tudják-e állítani a migránsokat” – mondta.
A jelenlegi bosnyák–horvát határon kialakult helyzetre utalva elmondta, hogy két éve, szilveszterkor a szerb–horvát határon volt hasonló a helyzet, amikor a határra vitték a menekülteket, akik szerettek volna újév napján egy látványos médiaeseményt kiprovokálni. Most is ennek vagyunk a szemtanúi – fűzte hozzá.
A Mexikó irányából az Egyesült Államokba tartó közép-amerikai bevándorlók menetére utalva Horváth elmondta, hogy nem véletlen az időzítés sem. A menet szervezetten, egységesen indult el. „Láttunk hasonlót 2015-ben, Európában és erre utaló jeleket látunk a bosnyák–horvát határon is” – tette hozzá.
Hidegháborús szelek
Az orosz és a NATO-hadgyakorlatok témájával kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő utalt a Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentésére, miszerint az Egyesült Államok teljes mértékben eleget tesz a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló egyezményben foglaltaknak, de az nem lehet hatékony, ha Oroszország továbbra is és folyamatosan megsérti azt.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az egyezményt harminc éve kötötték meg, ami nagy idő és a fegyverrendszerek korszerűsítése égetően fontossá vált.
Az amerikai elnök elindított egy hadiipari korszerűsítést, az amerikai hadsereg modernizálását az elmúlt évek hiányosságait kompenzálandó, és ebben az amerikai hadiipari lobbi is támogatja, ugyanakkor Oroszország is elkezdte ezeket a fejlesztéséket, és mindkét fél árgus szemmel figyeli a másikat, hogy ki meddig jutott az új technikák kifejlesztésében – fejtette ki Horváth.
Ebbe a versenybe belépett egy harmadik fél, Kína is, amely nagyon komoly összeget fektet be a saját haderejének fejlesztésébe Valóban elindult egyfajta katonai versenyfutás, és kérdés, hogy ki meddig tudja ezt finanszírozni – tette hozzá.
A katonai titkosszolgálatok korábbi főigazgató-helyettese felidézte, hogy hidegháború végén az amerikai Csillagháborús tervek segítségével sikerült a Szovjetuniót pénzügyileg meggyengíteni, amely végül a rendszer összeomlásához vezetett. Úgy vélte, az amerikaiak valami hasonlóval próbálkoznak.
Közvetett üzenet Oroszországnak
Szeptemberben tartották Oroszország történetének legnagyobb katonai hadgyakorlatát. Háromszázezer katonát mozgósítottak, és kínai csapatok is részt vettek a hadgyakorlaton. Erre egyfajta válaszul a NATO is egy rendkívül nagyszabású hadgyakorlatot jelentett be 21 ország részvételével és 45 ezer fővel – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a modern háború kimenetelét nem feltétlenül a tömeghadseregek döntik el, hanem a technológiai fejlettség, a hírszerzői támogatás és az informatikai háttér, amelynek a fejlesztése intenzíven folyik.
Ezzel a hadgyakorlattal a NATO is megmutatta, hogy 21 ország összefogásával képes egy Európát átfogó biztonsági lépéssorozatra, és ez egyfajta közvetett üzenet Oroszországnak is.
Az orosz-amerikai kapcsolatot firtató kérdésre elmondta, hogy a két ország között többrétegű a viszony. Az ellenzék megvádolta a Trump-kormányzatot azzal, hogy túlzottan oroszbarát politikát folytat, ezért fel kell mutatni egyfajta erőt Oroszországgal szemben.
Ugyanakkor az üzleti érdekek egybeeshetnek, hiszen a szankciók kapcsán az orosz és az amerikai vállalatok között intenzívebbé váltak a kapcsolatok.
