Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa szerint az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket humanitárius folyosók kiépítésével.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában arról beszélt: az Európai Parlament (EP) összetétele sokkal széttördeltebb, mint öt évvel ezelőtt. Amikor Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság elnökévé választották, több mint 450 szavazatot kapott, most viszont nem lehet ennyire egyhangú eredményre számítani, hiszen a néppártnak és a szocialistáknak sokkal kisebb a támogatottsága és az aránya az Európai Parlamenten belül.
Ahhoz, hogy abszolút többséggel válasszák meg Von der Leyent, négy frakció összefogására van szükség. Arra nem lehet számítani, hogy az összes pártcsalád minden tagja megszavazza a német politikust, ezért Von der Leyen keddi programbeszédében
minden frakciónak próbált valamivel kedvezni, imponálni.
Mindez azt mutatja, hogyha megválasztják, akkor az Európai Bizottságnak gyengébb kezű elnöke lesz. Az parlamentben nehezen fog menni a döntéshozatal, hiszen túl sokfelé kell majd megfelelni, ráadásul a beszédeket is úgy kell majd felépíteni, hogy azok rendkívül színesek legyenek.
Palóc André, a Századvég elemzője elmondta, Von der Leyennek a néppárton kívül mindegyik frakció a „meggyőzendő” kategóriába tartozott, hiszen a képviselőik voltak azok, akik bizonytalankodtak a leendő EB-elnök támogatásában. Beszédében az összes frakció közül a zöldek felé tette a legnagyobb gesztust, amikor hosszasan azt taglalta, hogy elnöksége alatt sokkal nagyobb hangsúlyt fektet majd a környezetvédelemre.
Konkrétan úgy fogalmazott, hogy
azt szeretné, ha 2050-re Európa lenne az első olyan kontinens, amely klímasemleges.
Ursula von der Leyen nem véletlenül beszélt a környezetvédelmi politika fontosságáról, hiszen a zöldek megerősödtek az utóbbi időben.
A beszéd tartalmazott még gesztusokat a szociáldemokraták, illetve a britek felé is. A briteknek azt üzente, hogy szükség esetén, ha a tárgyalások úgy hozzák, tud engedményt tenni a Brexit határidejével kapcsolatban, mégpedig az október 31-i dátum meghosszabbításával. Természetesen ez vitát gerjeszthet a briteknél, hiszen sokan szorgalmazzák a kilépést az Európai Unióból, így azok nagy valószínűséggel nem támogatnák az ötletet.
Deák Dániel véleménye szerint nagy az esély Von der Leyen megválasztására. Az előző elnök, Jean-Claude Juncker szinte bábként funkcionált, tekintve, hogy Soros György érdekei azonnal, ellenállás nélkül átmentek az Európai Bizottságon. Az új elnök, ha megválasztják Von der Leyent, előreláthatólag kompromisszumkész lesz, hiszen sokkal több irányba kell majd megfelelnie. Habár lassabb lesz a döntéshozatal,
az elnök szerepfelfogása nem lesz annyira konfrontatív.
