ProfitLine: A nyugdíj korhatárt így emelik a törvény szerint

2020-09-08

Hány éves korban mehet ma nyugdíjba valaki Magyarországon?

Mennyi az öregségi nyugdíj korhatár 2020-ban és hogyan számítják ki azt? Az öregségi nyugdíjbavonulás korhatára a hatályos törvények szerint jelenleg is évről-évre sávosan emelkedik, így 2020-ban 64,5 évre növekedett a nyugdíjkorhatár.

… És mennyi lesz a következő években? Mutatjuk a részleteket!

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjakat az 1997. évi LXXXI törvény szabályozza, melynek 18. §-a szól az öregségi nyugdíjkorhatárról az alábbiak szerint:

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

TÖBB LÁTOGATÓT SZERETNE A GOOGLE KERESŐBŐL?
A Kulcsszo.hu csapata gyors segítséget tud adni, hogy a helyezései a keresőben pozitívan változzanak és több megrendelője legyen.

– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Nyugdíj korhatár kalkulátor ITT

Nyugdíjelőtakarékosság ITT – Mutatjuk, hogyan kaphatsz 130.000 Ft állami támogatást!

Továbbá:

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Ebben az esetben az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

Ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.