Személyes portréfilmet forgatott a tinédzser pakisztáni emberi jogi aktivistáról, Malala Juszafzairól és édesapjáról Davis Guggenheim amerikai rendező. A He Named Me Malala (Ő nevezett el Malalának) című alkotást péntektől játsszák Észak-Amerikában.
Malala Juszufzai önéletrajzi könyve egy kirakatban. Fotó: MTI
Guggenheim – aki korábban Barack Obamáról, Al Gore-ról és a U2 együttesről is készített dokumentumfilmet – másfél évet töltött a Nobel-békedíjas Malala Juszafzai pakisztáni emberjogi aktivistával és családjával, hogy elkészítse a portréfilmet. A rendező visszatekintve elismerte, hogy mélyen megindította az együtt töltött idő, kijelentette, hogy a kamaszlányról készült filmje a „kedvence”, és egyszerűen beleszeretett a családjába.
Malala nagyszerű munkája mellett leginkább a Juszafzai család dinamizmusa inspirálta filmjét, amely bemutatja, hogyan őrzik kulturális hagyományaikat, mekkora érték számukra a tanulás és az öröm.
Az 51 esztendős filmes – akinek felsége és három gyermeke van – bevallotta, szeretné, ha a családja jobban hasonlítana Malala családjára, ahol átütő az egymás iránti szeretet.
A tinédzser aktivista lányt 2012-ben tálib harcosok fejbe lőtték, mert kiállt azért, hogy a lányok is tanulhassanak Pakisztánban. De gyógyulása után is rendületlenül folytatta a munkát, most már globálisan, 2013-ban felszólalt az ENSZ-ben és tavaly elnyerte a Nobel-békedíjat.
A film a 18 éves Malala és apja, Ziauddin Juszafzai szoros kapcsolatára összpontosít. A tanár apa számtalanszor beszélt arról, hogy gyermeke neme nem szabhat határt lehetőségeinek.
„Két lányom van, de a lányaim rejtélyesek számomra” – mondta Guggenheim és hozzátette: meg akarta érteni, hogyan alakult ki ilyen kapcsolat Malala és apja között, ezt akarta kibontani a filmben is.
Guggenheim utánanézett, hogy Malala családjában hagyománya volt a nyilvános szónoklatoknak: nagyapja vallási személy volt, apja pedig gyakran felszólalt az oktatás és a szabadság védelmében, a vallási szélsőségek ellen. A rendező megtudta, hogy Malala egy 19. századi pastu hősnőről kapta a nevét, aki afgán katonákat toborzott a brit hadsereg ellen és nyílt kiállásáért megölték.
Guggenheim Kenyába, Nigériába és Jordániába is elutazott Malalával és apjával, akik a gyermekek jogainak védelmében járják a világot. De azt is lefilmezte, amikor a kamaszlány a leckéjét írta, évődött a fivéreivel és elpirult Roger Federer online képei láttán.
A Kellemetlen igazság Oscar-díjas rendezője mégis azt állítja: több száz beszélgetés, a Juszafzai családdal együtt töltött számtalan óra után is rejtély maradt számára Malala.
„Ez a kedvenc filmem, mert tényleg megváltoztatta az életemet. Teljesen elvarázsolt. Azt szeretném, amit ők. Olyan apa akarok lenni, mint Zia. Szeretném, ha a lányaim azt a szeretetet éreznék belőlem, amelyet Malala kap apjától. Azt akarom, hogy átérezzék azt a szeretetet és tiszteletet” – mondta Guggenheim.
A dokumentumfilmet a szeptemberi Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutatták, október 8-án pedig a Londoni Filmfesztiválon vetítik.
