A különleges természeti jelenség szombat délután alakult ki. A videón is jól látszik, hogy milyen nagy magasságba nyúlt fel.
https://www.facebook.com/barabas.peter.10/videos/1819156828132282/
A ritka jelenséget szombat délután filmezték le az Ipoly folyó mellett, Őrhalom és Csitár határában. A forgószél rendkívüli méreteket öltött: a több méter magas tölcsér nem mindennapi látványt nyújtott a tarló felett.
Egyre gyakoribb jelenség hazánkban is
A porördögök – más néven poros forgószelek vagy portölcsérek – a kisebb tölcsérek közé tartozó meteorológiai jelenségek. Főleg sivatagokban jellemzők, de hazánkban is egyre gyakrabban kialakulnak a nyári időszakban.
Leginkább akkor jönnek létre, mikor a homokos talajt vagy mezőt a napsugárzás erősen felmelegíti. A talaj felett lévő felhevült levegő környezeténél könnyebbé válik, és felszáll. Ez az alacsony nyomású képződmény az úgynevezett száraz termik, úgy képzelhető el, mint egy légbuborék. A nyomás-különbség révén a légbuborékba minden irányból levegő áramlik, majd forgó mozgásba kezd.
Az égig érhetnek, és hatalmas sebességgel foroghatnak
A porördögök általában 0,5–10 méter tölcsérátmérőjű képződmények, függőleges kiterjedésük pedig néhány métertől akár egy kilométerig is terjedhet. A gyors feláramlás miatt a termik megnyúlik, így egyre gyorsabbá válik a függőleges tengely menti örvénylés. Szélsőséges esetben a forgás sebessége akár a 200 kilométer per órát is elérheti, míg a porördögök haladási sebessége megközelítheti a 100 kilométer per órát is. De készültek már feljegyzések egy helyben álló tölcsérről is.
Az esetek többségében meglehetősen rövid „életűek”: élettartamuk néhány másodperctől valamivel több mint 10 percig terjedhet. A sivatagokban előforduló poros forgószelek azonban olykor fél óránál is továbbtartanak.
Ne keverjük össze őket a tornádókkal
A tornádókhoz annyiban hasonlítanak, hogy mindkettő kialakulása függőlegesen áramló és forgó mozgást végző légtömeghez kötődik. Míg azonban a porördögök a szép, napos idő jelenségei és a felszín felől indulnak, a tornádók zivataros időhöz, legtöbbször szupercellákhoz kapcsolódnak, és a felhőkből nyúlnak alá.
Forrás: Időkép.hu, hirado.hu
