Kincsem unokája, Tokió, a 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lova is Tatán tréningezett. A Tatai lóversenyzés történetének aranykora című könyv a leghíresebb zsokéknak, trénereknek és versenylovaknak állít emléket.

Több mint 50 évet felölelő lovastörténeti gyűjteményt fogott össze Nieselberger Róbert a „Tatai lóversenyzés történetének aranykora” című könyvében. Két évig tartó, alapos, mindenre kiterjedő kutatómunkára volt szükség ahhoz, hogy Róbert megvalósítsa régen dédelgetett tervét és egy könyvben összegyűjtse a semmihez sem hasonlítható tatai lovasélet történetét. Azonban még ő sem tudta, hogy milyen kincsekre fog bukkanni. 

Kincsem unokája, Tokió, a 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lova is Tatán tréningezett. A Tatai lóversenyzés történetének aranykora című könyv a leghíresebb zsokéknak, trénereknek és versenylovaknak állít emléket.
Nieselberger Róbert könyve a leghíresebb zsokéknak, trénereknek és versenylovaknak és a lóverseny aranykorának állít emléket. 
Fotó: Flajsz Péter / Forrás: 24 Óra

Niselberger Róbert, a „Henry Milne” Angol Magyar Lovastörténelmi Egyesület a Kemma.hu-nak elárulta, hogy először a villa történetét kezdte keresni. Ugyanis a híres angol tréner, Henry Milne egykori villájában nőtt fel, ahol már felnőttként a tatai lovassport tiszteletére egy múzeumot is létrehozott. Ennek az épületnek a történelmét kezdte el keresni Róbert, aki végül az osztrák-magyar monarchia leghíresebb versenylovainak és a világ legjobb trénereinek a nyomára bukkant.  

A tatai lóversenyzés aranykorának állít emléket a könyv

– A tatai versenylovak egyik legeredményesebb világhírű trénere, Henry Milne volt. Ő idomította többek között a 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lovát, Kincsem unokáját, Tokiót és a kiváló telivért a Német derbyt nyert Macdonaldot. A mai Baji út 1. és Sport utca 33-ban az egész telekhatárt befoglalva istállók működtek. Az aranykorszaknak is nevezett időszak történetét mutatja be a hiánypótló könyv, ami hiteles és részletes korképet, amikor Tatát kis Newmarketnek hívták még az Angolok is. Itt volt a Monarchiában az első ügető idomító intézet és gát -akadály magán és nyilvános idomító telep. De itt debütált a startgép 1899-ben – sorolta a tényeket Róbert, aki még pont jókor kezdett neki a könyv megírásának, ugyanis az elmúlt 140 év sok nyomot és emléket már elhalványított. Azonban Tata még ma is őriz azokat az épületeket, amikben a leghíresebb istállók és a legjobb versenyparipák kaptak egykor helyet. A míves kovácsoltvas kapuk és a befalazott istálló ablakok még mindig fel-feltűnnek a városban sétálva. Az egyesület elnöke szerint Tata abban az időben a lovassportból élt, ami akkor stabil jólétet biztosított a városnak. 

Kincsem unokája, Tokió, a 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lova is Tatán tréningezett. A Tatai lóversenyzés történetének aranykora című könyv a leghíresebb zsokéknak, trénereknek és versenylovaknak állít emléket.
Az egykori Esterházy istállókból mára közös udvaros társasházak lettek.
Fotó: Flajsz Péter / Forrás: 24 Óra

Az angol szakemberek is a csodájára jártak

– A tatai versenytelepek a korabeli térképek alapján a város kétharmadát elfoglalták. A Henry Milne villa az idomító intézeti komplexus volt, ami a monarchia főintézményeként szerepelt. Mert a Monarchia 15 versenytelepéből 10 Tatán volt a Sport utcában, egy pedig a tó másik oldalán. Az Esterházy téglagyár és Pezsgőgyártól kezdődve elhúzódott a Boróka út felé a mai Vértesszőlősig, akkori Budai út mindkét oldalán. A pálya beléptetőrendszere pedig a tó parton volt a mai Grill Terasz étterem előtti park területe – mutatta a térképet a könyv szerzője, aki szerint a ma ismert Esterházy lovardában a gróf kiöregedett lovait tartották. Az igazi versenyparipák az Öreg-tó másik oldalán éltek, közel a tréningpályához. 

– A vasúton szállították a versenylovakat Tatára, ami Bécs és Pest közötti kedvező földrajzi fekvése miatt is kedvelt volt. Tizenegy vasúti kocsi volt a lovak szállítására, de a hétvégi versenyekre is vonattal érkezett a hétezer néző. Az 1900-as évek évek elején egy reggeli pillanatfelvétel itt úgy nézett ki, hogy 250 lovat vittek ki az istállókból a tréningpályára – tette hozzá Róbert, akinek rengeteg terve van még a tatai lovastörténet emlékének megőrzésére. Többek között a tatai temetőbe nyugvó egykori világhíres zsokék és trénerek sírjait korabeli házaikat szeretné műemlékké nyilvánítani, hogy ne temethessenek rá másokat. 

Kincsem unokája, Tokió, a 19. század utolsó évtizedének legjobb magyar lova is Tatán tréningezett. A Tatai lóversenyzés történetének aranykora című könyv a leghíresebb zsokéknak, trénereknek és versenylovaknak állít emléket.
A könyv bemutatója március 25.-én lesz 17 órakor a tatai Városházán. 
Fotó: Flajsz Péter / Forrás: 24 Óra

A lovakat lelövik, ugye?

Az írótól azt is megtudtuk, hogy miért borult a feledés homálya az egykor virágzó tatai lovaséletre.

Videó

– Mintha ollóval vágták volna el, úgy szakította meg az első világháború a tatai lovassport sikerét. Az a több mint 30 versenyló, amiknek addig minden mozdulatát istállósfiúk, orvosok lesték és a legfinomabb abrakon éltek, a háború alatt szekerek elé fogták be. Azonban ezek az állatok nem igáslovak voltak, nem teherbírásra tenyésztették őket, nem tudták elhúzni a nagy terhet. És akkor már nem számított a rengeteg díj és a több százezer aranykorona, amit a versenyeken hoztak. Nem volt hasznuk, lelőtték őket. Este pedig már bográcsban főtt a húsuk – mesélt a kegyetlen igazságról Róbert. 

GALÉRIA: Nieselberger Róbert új könyve a tatai lóversenyzés történelméről (F.P.)

A Tatai lóversenyzés történetének aranykora című könyv bemutatója március 25-én 17 órától lesz a tatai Városházán. 

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőBarátnőjét bántalmazó férfit akart megfékezni egy járókelő a Deák téren, súlyosan megsérült – videó
KövetkezőÚjabb fordulat az operai sztrájkban
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza