forrás: hirado.hu
Nemzetellenesnek és károsnak tartja Soros György szervezeteit a volt román kormányfő. Victor Ponta az M1-nek adott exkluzív interjújában beszélt arról, hogy kiépült egy párhuzamos, államszerű hatalmi rendszer, amelynek az a célja, hogy ne nemzeti, hanem nemzetközi szinten szülessenek a döntések, az országok pedig csak végrehajtók legyenek.
A volt román kormányfő egy korábbi Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy Soros György alapítványai és egyes általa pénzelt emberek igencsak negatív, nemzetellenes szerepet játszanak Romániában és Kelet-Európában.
Civil szervezetek befolyása
Romániában és általában az 1989 utáni új demokráciákban, a politikai hatalom mellett – amelyiket az urnáknál választanak – kiépült egy párhuzamos, állam-szerű hatalmi rendszer, amely Romániában civil szervezetekből áll – mondta az M1-nek a volt román kormányfő.
„De láttuk, hogy más államokban egyetemekből, vagy másféle struktúrákból – amelyeknek normális körülmények között nem kellene beavatkozniuk a politikába, mégis bizonyos hatalommal rendelkeznek és hosszú távú befektetésekkel – az emberekbe való befektetésekkel harcolnak a politikai hatalomért.”
Romániában a politikusok egymás közti, normális demokratikus küzdelmén túl megjelentek az úgynevezett civil társadalom képviselői is, akiket ugyanaz a szervezet pénzel és ugyanott képeztek ki.
Victor Ponta hangsúlyozta, Amerikához, vagy Nyugat-Európához hasonlóan, a politikát a politikusoknak kell csinálniuk és a politikának mindig átláthatónak kell lennie. Ártalmas a társadalom számára, ha valaki úgy vesz részt a politikai döntésekben, hogy nem politizál.
A Soros-féle hálózat szerepe
A volt román kormányfő szerint a nem-kormányzati szervezetek mindig azokat a politikusokat támadják, akik nem feltétlenül nacionalista, de szuverén álláspontot képviselnek. Ez a XXI. század küzdelme, amely már nem a jobb és a baloldal közötti klasszikus politikai küzdelem – tette hozzá.
„Itt azok állnak szemben egymással, akik úgy vélik, hogy a fontos politikai döntéseket előbb nemzeti alapon kell meghozni és legfeljebb utána európai, vagy nemzetközi szinten és azok a Soros-féle szervezetek által támogatott emberek, akik úgy gondolják, hogy ez nem jó, a döntéseket nemzetközi szinten kell meghozni és az országnak, a nemzetnek mindössze végre kell azokat hajtani.”
Az oktatási intézmény oktasson, ne politizáljon!
Minden országnak, minden jogszabályi rendszernek megvannak a sajátosságai – ennek a módosításnak nem ismerem a részleteit – magyarázta. Példáként említette, ha Romániában sor kerülne egy ilyen törvény elfogadására, akkor az a kolozsvári Sapientia egyetemet is hátrányosan érintené, amelyet miniszterelnökként támogatott.
Victor Ponta szerint minden oktatási intézménynek be kell tartania azt az elvet, hogy ne politizáljon, hanem oktassa az embereket.
Hozzátette, hogy az a harc, amely épp Budapesten zajlik az illető egyetem körül, ugyanerről szól. Arról, hogy a döntéseket Magyarországon hozzák Magyarország számára, Romániában Románia számára, Franciaországban Franciaország számára, vagy másutt születnek a döntések és mi csak végrehajtjuk azokat. Megjegyezte ez utóbbival soha nem értene egyet.
Fontos kérdésekben mindig együttműködött a két ország
Voltak pillanatok, amikor bírálta Orbán Viktort, a magyar miniszterelnököt, de voltak pillanatok, amikor fontos kérdésekben együttműködött a két ország. De azt mind a ketten megértették, hogy a helyes döntéseknek egy ország számára az adott országban kell megszületniük és nem máshol. Ez az az irány, amely minden európai politikus számára a fejlődést jelentheti – mondta. Hozzátette, szerinte Európában egyre több politikus halad ebbe az irányba.
Hasonló törvénytervezet készül Romániában is
Romániában az egyetemek más sajátossággal rendelkeznek, mint Magyarországon. Victor Ponta elmondta, nem akarja, hogy bármilyen hátrányt is szenvedjenek azok az egyetemek, amelyek teljesítik törvényes és alkotmányos feladatukat, ami az emberek képzésére irányul.
Kihangsúlyozta, hogy nem a Sapientiát akarja betiltani, szó nincs erről. Kell azonban egy olyan törvényhozási módszer, ami leszögezi, hogy az egyetemek oktatási, és nem politikai célokat szolgálnak – jelentett ki az interjúban. A civil szervezetek, ha politizálni akarnak, akkor alakuljanak párttá és induljanak a választásokon – fűzte hozzá.
Átláthatóvá kell tenni a nem-kormányzati szervek finanszírozási forrásait. Ha a pártoknak nyilvánosságra kell hozni az anyagi forrásaikat, akkor a civil szervezeteknek miért ne kellene ugyanezt tenniük – tette fel a kérdést.
„Kelet-Európában a döntéseket nekünk kell meghoznunk, és ne kényszerüljünk arra, hogy a mások által meghozott döntéseket kell végrehajtanunk.”
