Általában minden ember, aki szereti a növényeket, az rajong a dísznövényekért is. Erről hosszasan lehetne filozofálni, hogy miért is történik így, viszont nincs értelme, hiszen elég csak megtekinteni egy-egy gyönyörű dísznövényt. Mi össze is gyűjtöttünk a cikkünkben olyan növényeket, amelyek a kedvenceink közé tartoznak.
Gumós begónia (Begonia tuberhybrida). Nagyjából 20-40 cm magas lehet és a legideálisabb időszak a számára a június- október. M. Begon (1638-1701), San Domingo sziget kormányzója küldte a növény egyik ősét Európába. A tőfajok a perui, illetve bolíviai Andokból származtak. Hazájában a párás, meleg nyarat száraz tél váltja fel, ezért a föld alatti gumójába visszahúzódik, hogy tudja ezt átvészelni. Nyáron bőven kell permetezni vagy félárnyékba ültetni, a fagyok előtt a gumókat felszedni és száraz, hűvös helyen teleltetni. Magról vetve már az első évben virágzik, viszont a hajtásdugványról, feldarabolt gumójáról is szokták szaporítani.
Szobai fukszia (Fuchsia hybrida), akár 50-100 cm magas is lehet. Számára a május- szeptember közötti időszak a legideálisabb a virágzásra. L. Fuchs (1501-1566) tübingeni orvos botanikusról nevezték el. Peru hegyeiben kinin után kutatva bukkantak rá az első növényre. A XVIII. században új fajokat fedeztek fel. Mivel a tőfajok a trópusi hegyvidék növényei, nyáron a párát, bő vizet nehezen nélkülözik. Permetezzük vagy félárnyékban tartsuk. Dézsában fácskának is nevelik. Dugványról szaporítják.
Tubarózsa (Polianthes tuberosa). Mexikót tekinthetjük az otthonának, ennek a csodaszép 60 cm-s növénynek. Ha az ideális időszakot szeretnénk megteremteni a számára, akkor mindenképpen az augusztust válasszuk erre a célra. Görögül poliosz = fehéres, anthosz = virág. Népünk kedvelt növényét Csapó József 1775-ben írt munkájában a latin gumós = tuberosus név átalakításával nevezte el tubarózsának. Tápdús talajban, ládában, szabadban, bő öntözéssel neveljük. Fagyok előtt felszedjük gumóit, és fagymentes helyen teleltetjük.
Levélkaktusz (Phyllocactus hybrida) ugyancsak Mexikóból származik és hasonlóképpen különleges, mint a már említett tubarózsa. Méretben viszont túltesz rajta, ugyanis a levélkaktusz elérheti az 50-100 cm-t is. A legkedvezőbb időszak a számára az április-június és közötte lévő hónapok. Görögül phüllon = levél, kaktosz = kaktusza Vadon élő őse örökzöld tölgyesekben, orchideák között ontja virágait, ahol a nyári esős évszakban fél évig örökösen esik, párás a levegő , majd jön a téli évszak száraz meleggel. Ilyenkor a duzzadó hajtások (s nem levelek!) mentik át á növényt a következő évre. Mi is télen adjuk a pihenőt, majd áprilistól bő öntözéssel napon, júniustól félárnyékban tartjuk, lépcsökön, teraszon.
Csüngő harangvirág (Campanula isophylla). Eredetét tekintve a Liguriai Alpokat nevezhetjük meg ennek a csodaszép virágnak, amely 20-40 cm hosszú is lehet. Tipikus nyári virág, ugyanis július és szeptember között majd kicsattan az élettől. Sziklakertek, lépcsők, ablakok liláskék vagy hófehér dísze. Ampolnanövény, mohával bélelt drótkosárban is nevelhető. Virágzás előtt bőségesen öntözzük. Erős fagytól óva, lombtakaró alatt vagy hidegházi növényként lépcsőházban, pincében teleltessük. Télen a fűtött lakásban elcsenevészesedik, elpusztul! Dugványozásra viszont a február a legalkalmasabb.
Forrás: delina; Kép: Google. illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
