Az évi több ezer hazai korrupciós bűncselekmény csak a töredéke a valóságnak..
A Polt Péter által közölt adatokból többek között kiderült, hogy 2019 óta jelentősen növekedett a korrupciós bűncselekmények száma. Amíg öt éve 460 esetről szereztek tudomást a hatóságok, tavaly kereken 2 000 ilyen eset volt. A legdrámaibb év a 2021-es volt, akkor 6 219 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, amiből 532 hivatali vesztegetés, 5 444 pedig hivatali vesztegetés elfogadása volt. Ez azt jelenti, hogy abban az évben
átlagosan minden egyes nap tizenhét (17) darab korrupciós bűncselekményt regisztráltak hazánkban .
Minél nagyobb, annál kevésbé látjuk
A bűnügyi statisztikai számadatai a korrupció büntetőjogi részére (kriminális korrupció) vonatkoznak – fogalmazott Ligeti Miklós, hozzátéve: tulajdonképpen vitán felül áll, hogy ebben a bűncselekményi csoportban nagyon magas a látencia, ezért szakzsargonnal élve, a bűnügyi statisztika által regisztrált korrupciós bűncselekmények a kriminális korrupció alsó limes értékét képezik,
magyarul fogalmazva az ügyek töredéke kerül csak a hatóságok látókörébe.
– fogalmazott a jogi szakértő.
Szerinte az, hogy évente hány korrupciós bűncselekmény kerül be a statisztikába, vagyis hány ügyben intézkednek a hatóságok, leginkább a bűnüldözés kapacitásiáról, illetve annak korlátairól szól. Azt számolgatni, hogy naponta hányan buktak le, félrevezető, mert összességében kis elemszámú statisztikai halmazokról van szó, amelyek évről évre szélsőségesen változhatnak, akár megtízszereződhet, majd megint a tizedére eshet vissza a cselekmények száma, hiszen akár egyetlen nagyobb, láncolatos bűnügy is alapvetően befolyásolja a regisztrált bűncselekmények számát – mutatott rá a szakértő.
Liget Miklós szerint az is feltételezhető, hogy a kriminális korrupció kevésbé veszélyes, inkább utcai alakzatai kerülnek be a statisztikába,
a nagy, veszélyes korrupciós ügyek kevésbé kerülnek a hatóságok látókörébe.
A bűnügyi statisztika másik, régről ismert tanulsága, hogy minél erőszakosabbak a bűncselekmények, annál kisebb a látencia, vagyis annál nagyobb az esélye annak, hogy az ügy a hatóságok elé kerül, hiszen a súlyos erőszakot nehezebb eltitkolni, mint az egyszerű lopást. Ezzel szemben – mutatott rá a TI jogi vezető –
a fehérgalléros bűncselekmények esetében minél egyszerűbb az ügy megítélése, annál nagyobb a hatósógok esélye és annál valószínűbb, hogy az ügyben eljárás indul, míg a nagyobb, szofisztikáltabb ügyek jóval gyakrabban maradnak rejtve vagy megoldatlanul.
Arra pedig senkinek semmilyen válasza nincsen, hogy a bűnügyi statisztikában regisztrált korrupciós ügyekből hány és milyen súlyú ítélet következik, ugyanis a kétféle statisztika – a bűnügyi és az ítélkezési – nem illeszkednek egymáshoz.
A közbeszerzési korrupció kapcsán pedig megjegyezte, hogy az a legritkább esetben jelentkezik vesztegetés formájában, sokkal valószínűbb, hogy kartellbűncselekményként valósul meg.
Magyarország
A Transparency International kutatási tapasztalatai szerint a közbeszerzések körében a túlárazás 20-25 százalékos mértékű lehet. A szervezet egyébként a napokban publikálta a Korrupcióérzékelési indexet, amelynek ezúttal egyik fő megállapítása az volt, hogy az állami szintű korrupció egyre nagyobb problémát okoz Európában. Az indexet összeállító szakértők szerint ezen belül is Nyugat-Európában és az Európai Unió egészében romlik egyre a korrupciós helyzet.
Mindezt világviszonylatban vizsgálva azt jelenti, hogy a 180 vizsgált ország közt a középmezőnyben vagyunk: a 100-ból elért 42 pontunkkal a 76. helyen osztozunk Kubával, Kínával, Bahreinnel, Moldovával és Észak-Macedóniával. Magyarország egyébként nem rontott tavalyi teljesítményéhez képest, ám évtizedes összehasonlításban azonban már nem fest jól a bizonyítvány.
Hazánk ráadásul egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között: míg 2012-ben Magyarország az unió 19. helyén állt, öt évvel ezelőtt már csak Görögország és Bulgária nyújtott gyengébb korrupció elleni teljesítményt. Magyarország 2020-ban még Bulgáriával és Romániával holtversenyben végzett az utolsó helyen, majd előbb Románia, később pedig Bulgária hagyta le.
Polt Péter azután döntött úgy, hogy megosztja a bűncselekményekre vonatkozó adatokat, hogy január közepén az Economx podcastjének vendége volt Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem professzora, aki a közelmúltban lett a legmeghatározóbb közbeszerzési szakértők egyike.
A beszélgetésből többek között megtudhattuk, hogy nemzetközi szinten is kihívásokkal szembesülnek a közbeszerzési szakemberek, ennek oka leginkább az, hogy folyamatosan változik a jogértelmezés, amit minden európai szakembernek követnie kell.
Tátrai Tünde szerint a magyar folyamat legkomolyabb problémája, hogy nincs elég piaci szereplő a piacon, jellemzően egy-két szereplő van, ami ellehetetleníti a versenyt.
A műsorban elhangzottak után fordult a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdéssel Polt Péterhez.
Visszatér a szürkeség
De nemcsak a fehérgalléros bűnözőkkkel lehet probléma. Aggasztó képet festett le a makrogazdasági elemző. A rekordinfláció és a fogyasztás drasztikus visszaesése olyan mértékű volt, hogy az elemző szerint már lehetett egy kismértékű szürkülés is a magyar gazdaságban.
Forrás nyomán
