Politikai nyilatkozatot fogadott el szombati ünnepi ülésén az Országgyűlés Magyarország népképviseleti rendszerének 30 évvel ezelőtti visszaállításáról.
Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, továbbá Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd (Fidesz), valamint Harrach Péter (KDNP) által jegyzett előterjesztést 126 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el a parlament.
A nyilatkozat szövege szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – az alaptörvény szerint – „hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete”. A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.
Az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága, áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy „a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát” – olvasható a szövegben.
Hálával emlékeznek a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő és a vértanúságot is vállaló honfitársakra, az 1945-ös és 1947-es nemzetgyűlés demokratikus meggyőződésük mellett mindvégig kitartó képviselőire, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a rendszerváltoztatás folyamatának nemzet és demokrácia iránt elkötelezett előkészítőire és elindítóira éppúgy, mint azokra, akik mindennapi munkájukkal, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel, szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához – tartalmazza a politikai nyilatkozat.
Rögzíti azt is: „kegyelettel gondolunk az első szabadon választott országgyűlés elhunyt tagjaira, s megbecsüléssel mindazon képviselőtársainkra, akik a rendszerváltoztatás első demokratikus parlamentjében, illetve azt követően megbízatásuk lejártával, a polgári életbe visszatérve Magyarország felemelkedéséért dolgoztak”.
A dokumentum úgy fogalmaz: a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adósságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait.
A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalás visszaillesztését a nemzetpolitikába ”a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük”.
Ugyanakkor a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és „a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek”.
Ezt a posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző korszakot az új alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése zárta le – áll az elfogadott előterjesztésben.
A nyilatkozat szerint a most megbízatását töltő Országgyűlés tagjai a magyar történelem jeles teljesítményei között tartják számon a 30 évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és újólag elkötelezik magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek: a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés mellett.
„Valljuk, hogy csakis a közösség demokratikus akaratnyilvánítás útján kifejezett felhatalmazása szabhat irányt az állam működésének. Valljuk, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő nemzet képes szabad akaratnyilvánításra. Valljuk, hogy csakis egy, a hagyományaira támaszkodó, de megújulni tudó erős állam alkalmas e szabadság külső és belső feltételeinek biztosítására”.
Széchenyi István szavaival vallják továbbá azt is: csakis a „saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé.
„Mi, a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai 1990. május másodikát visszanyert szabadságunk első napjának tekintjük, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot” – zárul a dokumentum.
hirado, Hirmagazin.eu
