OLIVIER MATTHYS / EPA / MTI
Uniós források szerint az EU tisztségviselői arra készülnek, hogy a magyar kormány a jövőben csak kisebb pozíciókat kaphasson az alakuló Európai Bizottságban – írta a portfolio a Politico cikke alapján. Az indoklás szerint ez a büntetés, amiért Budapest folyamatosan akadályozza az ukrajnai európai uniós állásfoglalásokat.
Magyarország legfontosabb uniós diplomatája jelenleg az a Várhelyi Olivér, aki az európai integráció bővítéséért felelős biztos pozícióját tölti be. A tisztségnek jelentős befolyása van az EU balkáni és az ukrajnai csatlakozási szerződésekben, ám az értesülések szerint számos vezető viszont nem szeretné a jövőben a magyar diplomatát ebben a pozícióban látni.
Orbán Viktort a nyugat-európai országok közül többen is Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi szövetségesének látják az EU-n belül és úgy gondolják, hogy a magyar kormányfő az akadálya az Oroszország elleni intézkedéseknek. Magyarország azzal húzta ki főleg a gyufát, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal is megpróbálta akadályozni a kelet-európai országnak nyújtott segélyeket, valamint a csatlakozási tárgyalásokat is hátráltatta a megszólalók szerint.
A névtelenséget kérő nyilatkozók szerint„fel sem merült”, hogy Magyarország megtarthassa a kiemelkedően fontos biztosi pozíciót.Az Európai Bizottságban a kormányoknak és a testület következő elnökének közösen kell dönteniük a pozíciókról.
A magyar vezetés állítólag továbbra is Várhelyit szeretné látni ebben a pozícióban, ám a biztossal kapcsolatos bizalom is megrendült az utóbbi időben. Azzal vádolják őt ugyanis, hogy „szándékosan zavart kelt a georgiai ügynöktörvénynél”, valamint aláássa az EU-tagjelölt országokkal kapcsolatos politikát.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Közben megjött az ítélet a magyar költségvetésről, még Ukrajnában is jobb a helyzet..
MTI/BALOGH ZOLTÁN
Minden elemében gyenge eredményt ért el a magyar kormány az Open Budget Survey (OBS) költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2023-as körében – írja a Népszava.
A International Budget Partnership tanulmánya szerint az elérhető maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti, 44 pontos eredményen és még messzebb került a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől. Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre csúszott le Magyarország, és ezzel a helyezéssel egyben a régió legrosszabb teljesítményét nyújtotta – olvasható a lapban.
Jelenleg a magyar költségvetés átláthatósága olyan országokkal van egy csoportban, mint Kína, amely 101. lett a felmérésben, vagy mint Salvador, amely a 99. helyezéssel meg is előzte a magyar átláthatóságot, de Szaúd-Arábia is a 98. helyen végzett. Ezek tipikusan azok az antidemokratikus országok, ahol az állampolgároknak amúgy is korlátozottak a jogaik, de e csoportba tartoznak a gyenge vagy nem működő államok, például a lista utolsó helyén szereplő Venezuela, illetve Jemen és Afganisztán is.
A régióban messze a magyar büdzsé átláthatósága a leggyengébb 22 ponttal, Ukrajna 38, Szerbia pedig 51 pontot ért el. Lengyelország a megszerzett 59 pontjával már sokkal jobban teljest, nem beszélve Romániáról és Csehországról (62-62 pont), illetve a bolgárok 79 pontos eredményéről, amely a 10. helyet jelentette a felmérésben.
A 2023-as drasztikus visszaesést főként a tavalyi költségvetési tervezés gyenge eredménye okozta.
A magyar kormány 2023-as költségvetés tervezetét 2022 tavaszán nyújtotta be a parlamentnek, amit az júliusra el is fogadott. Ám 2022 decemberére kiderült, hogy már a költségvetési év indulása előtt, hogy az elfogadott büdzsé végrehajthatatlan. Ezért a kormány 2022 decemberében, közvetlenül a költségvetési év kezdete előtt saját hatáskörben, kormányrendelettel felülírta a jóváhagyott költségvetési törvényt, és a saját változatát kezdte el végrehajtani.
Vagyis 2023 január elsején nem volt érvényben olyan elfogadott költségvetése Magyarországnak, mert a költségvetés korábbi változata érvényét vesztette, míg a kormányrendelet törvényhozói jóváhagyás nélkül nem értékelhető költségvetési javaslatként.
A felmérés eredményei rámutattak, hogy az állampolgárok mellett az Országgyűlés is minimális szerepet kap a költségvetési folyamatokban. Az átláthatóság hiányában viszont a döntések „zárt ajtók” mögött születnek meg, és a közpénzek elosztásánál
jellemzően azoknak kedveznek, akik a zárt ajtók mögötti döntésekben részt vehetnek.
Reagált a Pénzügyminisztérium
A tárca lapunkhoz eljuttatott álláspontjában azt írja, a hazai és a külföldi NGO-k részéről a politikai hangulatkeltés része, hogy a költségvetés átláthatóságát újra és újra megpróbálják kétségbe vonni.
Az ’Open Budget Survey’ (OBS) nevű, nyíltan Soros Györgyhöz köthető szervezetnek adatokat szolgáltató hazai intézet korábban több ízben is a magyar baloldal számára készített elemzéseket megrendelésre. Objektivitása – az intézet eddigi, nyilvános elemzései alapján – erősen megkérdőjelezhető. Jelen esetben az OBS elemzésének módszertana szakmailag erősen kifogásolható, jórészt szubjektív kérdéseken alapul, az intézmények válaszait vitatható módon pontozzák és összesítik. Az objektivitást, más országokkal való összehasonlíthatóságot az is megkérdőjelezi, hogy az Európai Unió tagállamai közül több nem is szerepel a felmérésben
– írták.
Úgy folytatták, a hibás módszertan nem tudja tükrözni az adott költségvetéspolitikai folyamat minőségét, gazdasági, politikai hasznosságát és célszerűségét. Az OBS elemzésével szemben a valóság az, hogy Európa más országaival összevetésben átlátható költségvetés a magyar: az átláthatóságot nem csak szigorú jogszabályok, de az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is garantálja, tették hozzá.
„A Költségvetési Tanácsnak a világon egyedülálló jogosítványa van Magyarországon: vétójoggal rendelkezik, ha nem ért egyet a költségvetési törvényjavaslattal. Eltitkolt számokat nem az elmúlt 14 év költségvetései tartalmaztak, hanem a baloldali kormányzás költségvetései: 2006-ban a baloldali kormány valótlan adatokat közölt az államháztartás állapotáról az uniós szervekkel, annak érdekében, hogy a választásokig ne derüljön fény a kiürített kasszára. Ekkor az OBS nem szólalt meg” – zárták.
