Az almabor, avagy ismertebb nevén a cider igen ősi ital, aminek a pontos eredetét közel lehetetlen meghatározni, ugyanis a fő összetevője, az alma meglehetősen elterjedt gyümölcs, ami Nyugat-Európától a Közel-Keletig mindenhol megtalálható.
Az ember pedig már régen is nagyon okos volt, hiszen szinte bármiből tudott alkoholos italt készíteni. A cidert eredetileg vadalmából főzték, vagy abból, ami épp volt a környéken. És bár mostanra az almabor – vagy legalábbis annak a felvizezett, megcukorozott változata – a világ minden táján megtalálható, a legtöbben még mindig az angol cidert és a francia cidre-t tekintik az etalonnak.
Mindenki ezt olvassa most!
Ízét tekintve a tradicionális cider a száraz és az édes között mozog, készítői a fanyar jelzővel szokták még illetni. A szűrés finomságától függően az almabor lehet teljesen átlátszó, és zavaros (szűretlen vagy felhős) is, ami pedig az alkoholtartalmát illeti, az egészen széles skálán, 3-13% között változhat, de a legtöbb cider a 4-8%-os tartományba esik. Magyarországon a ciderek még nem képeznek külön kategóriát az alkoholos italok között, egyes üzletekben a sörökhöz szokták őket sorolni, máshol a borok között találhatóak meg, de ez remélhetőleg a jövőben változni fog, és saját jogukon is elismerik majd őket – mondta Haberl Dániel, a BudaPrés tulajdonosa, aki néhány éve édesapjával Etyeken kezdett prémium almabort készíteni. A szakember az Agrárszektornak elárulta, hogy 2017-ben volt az első szüret, amikor már csináltak cidert, és azóta minden évben tudnak saját terméket készíteni. Haberl Dániel elmondta, hogy a termelésük jelenleg Szigetcsépen van, de van egy pici almásuk Etyeken is, 300 darab 5 éves almafával, tavaly már szüreteltek is róla. Azonban most még felvásárolt almát használnak, és a budafoki Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskolától bérelnek egy házat, de már épül a saját feldolgozóüzemük, ahová át fognak költözni a jövőben. Emellett idén ősszel 3 ezer fát fognak ültetni Fejér megyében. Arra a kérdésre, hogy mennyi cidert készítenek évente, a BudaPrés ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy 20 tonna almát dolgoznak fel évente, és nagy átlagban 75%-os a lékinyerésük. Egy kilogramm almából tehát 7,5 deciliter almalevet lehet kinyerni, ebből pedig 6 deciliter cider készíthető.
Haberl Dániel elmondta, hogy ők alapvetően csak almás cidert csinálnak, de készítettek már ízesített italokat is, egészen pontosan birsalmás és hidegkomlózott almabort. Az előállítás során még természetes aromát se használnak. A BudaPrés ügyvezetője elmondta, hogy próbálkoztak már Vilmos körtéből körteborral is, illetve most kísérleti jelleggel szőlős cidert is készítettek, merlot szőlővel. Ezeknek a prémium italoknak nagyon jó a fogadtatása, jegyezte meg Haberl Dávid, aki hozzátette, hogy bárkinek megmutatta eddig a termékeiket, az elkezdte forgalmazni azokat. Az áraikat eleinte magasnak szokták találni, de ilyenkor mindig elmondják, hogy ez a cider nem koncentrátumból készült, nincs benne természetes aroma sem, és nem úgy van beállítva a savtartalma, mint a nagykereskedelmi forgalomban kapható italoknak. A szakember büszkén említette azt is, hogy egyre többen vannak, akik már nem tudják meginni az agyoncukrozott bolti változatokat, és vágynak már egy szárazabb alternatívára.
Mindenki ezt olvassa most!
A BudaPrés ügyvezetője beszélt arról is, hogy egyre többen keresik meg őket azzal, hogy szeretnének cidert főzni. Ezeknek az embereknek mindig szívesen segítenek. Haberl Dániel reméli, hogy a jövőben még többen akarnak majd minőségi almabort készíteni, és előbb-utóbb a boltokban is külön kategóriát képeznek majd ezek az italok. Azoknak, akik maguk is kipróbálnák a ciderkészítést, azt üzente, hogy ilyenkor mindenkinek azt kell eldöntenie, hogy saját fogyasztásra akar-e almabort előállítani, vagy kereskedelmi forgalmazásban is gondolkodik, mert nagy mennyiségben máshogy kell tárolni. Haberl Dániel mindenkit azzal biztatott, hogy vágjon bele nyugodtan, a cider otthon is viszonylag könnyen elkészíthető, és sok jó anyagot lehet találni az interneten, leírásokat és videókat.
Hasonlóképp vélekedett az otthoni ciderkészítésről az Első Magyar Házisörfőző Egyesület, amelynek az azonos nevű Facebook-csoportjában többen osztották már meg az almabor előállítással kapcsolatos kérdéseit és tapasztalatait. Az általános konszenzus az, hogy a ciderkészítés nem ördöngösség, ha az ember betartja az alapvető szabályokat. A legtöbben a Sörfórum blog vonatkozó bejegyzésére, valamint a Szőlőprés.hu blogposztjára szoktak hivatkozni, így elmondható, hogy ezek alapján bárki elkészítheti az első ciderét. Aztán akik kicsit jobban elmélyednének az almabor-előállításban, azok bőven kaphatnak ötleteket és tanácsokat az Egyesület tagjaitól.
A Sörfórum blogbejegyzésében találhatunk egy egyszerű receptet is. Ennek elkészítéséhez a következő hozzávalókra és eszközökre lesz szükségünk:
- 5 l almalé (100%-os lehetőleg nem sűrítményből)
- 10 dkg cukor (elhagyható)
- 5 literes erjesztő edény (üveg vagy műanyag), kotyogóval
- élesztő (cider- vagy borélesztő, esetleg sörélesztő)
- üvegek a palackozáshoz
A receptet a bejegyzés írója az 5 literes csomagolásban elérhető zacskós-dobozos (BIB – bag in a box) kiszerelésű almalére alapozza. Ennek a lényege az, hogy egy nagy zacskót csappal látnak el, és elhelyezik egy dobozba. Mivel a csap légmentesen zár, ezért megbontás után sem kell hűteni a beletöltött gyümölcslevet. Akár hetekig lehet megromlás nélkül fogyasztani az italt. Ráadásul a beletöltött frissen préselt gyümölcslevet csak hőkezeléssel szokták tartósítani. Ennek ára valahol literenként 300 forint körül kezdődik. Az élesztő, a kotyogót és szilikon dugó szakboltból, azaz elsősorban gazdaboltokból, borászati vagy sörfőző boltokból szerezhető be. A kotyogó biztosítja, hogy az erjedés során ne jusson be levegő a készülő italba. A keletkező szén-dioxid viszont akadálytalanul eltávozhat. A Főzőház webshopjában a kotyogó dugóval és tömítéssel 1300 forintba se kerül, az 5 literes erjesztő 4100 forintba kerül.
Mindenki ezt olvassa most!
Az 5 liter (pasztőrözött, tartósító szer nélküli, lehetőleg nem sűrítményből készült) almalevet bele kell önteni az előzőleg jól elmosott (kifertőtlenített) erjesztő edénybe. Ezt követően fél deci forró vízben fel kell oldani 10 dkg cukrot, majd ezt is bele lehet önteni az erjesztőbe. Ekkor kell hozzáadni az élesztőt is. Fontos, hogy ezután az ember jól lezárja és körülbelül 1 percen át rázza össze az erjesztőt, hogy az élesztő oxigénhez jusson kezdeti szaporodáshoz. Az erjesztőt az élesztő leírásának megfelelő hőmérsékletre kell tenni, majd a kotyogót el kell helyezni az edény szájában.
Eztán jön a főerjedés, ami 2-3 hétig tart. Amikor ez letelt, az erjedés már elcsendesedett, és a cider kezd letisztulni. Ilyenkor le szokták választani a tiszta levet a seprőről. Ezt a műveletet átfejtésnek nevezik, amelynek során egy hasonló edénybe fejtik le, mint amiben az elsődleges erjedés történt. Ezt a szakaszt a másodlagosnak nevezzük és 1-2 hónapig tart. Ezután cidernél szoktak ajánlani egy harmadlagos szakaszt, sőt, van olyan is, aki még egy negyedlegest is beiktat. A harmadlagos szakasz 3-4 hónapig tart ideálisan. A türelmetlenebbek ezt már átugorhatják és rögtön palackozhatnak, de jó, ha tudják, hogy ez a végeredményt is befolyásolja. A harmadlagos szakasz nem csak a tisztaságon javít, de sokat lágyul a cider ez idő alatt. A savak lekerekednek és finomabbá válik az ital. A Sörfórum azt tanácsolja, hogy lehetőleg a korábbi palackozást választók is próbálják meg betartani a féléves érlelést.
A palackozás előtt szükséges még egy utolsó átfejtés egy tiszta edénybe. Ekkor meg lehet kóstolni és ízlés szerin édesíteni is lehet xillittel. Ezután kell belekeverni a pontosan kimért palackozó cukrot. A poszt írója például 8 gramm/litert használt, és azt tanácsolta, hogy ettől senki ne térjen jelentősen, mert az cider kifutásához vezethet. Ezután palackokba lehet tölteni az italt, majd lezárni azt. A palackokat szobahőmérsékleten kell tartani 2-3 hétig. Ezalatt a maradék élesztő a hozzáadott cukorból szén-dioxidot gyárt, amivel el is készült a házi almabor.
Mindenki ezt olvassa most!
Kis érdekesség, de a cidernek van saját dala is: ez a Son ar Christr, ami egyébként tényleg azt jelenti bretonul, hogy A cider dala. Ez egy 1929-es szerzemény, ami sajnos semmilyen formában nem maradt fenn.
Két breton tinédzser, Jean Bernard és Jean-Marie Prima a mezőkön dolgozott nyáron, és hogy kevésbé legyen unalmas és monoton a munka, mindenféle humoros, tradicionális breton dalokat találtak ki. A Son ar Christr a cséplés utolsó napján pattant ki a fejükből, ezután pedig heteket töltöttek a főleg mindennapi apróságokról, de leginkább csajozásról és iszogatásól szóló dal csiszolgatásával. Ennek ellenére a dal a feledés homályába veszett.
A számot aztán az 1940-es évektől kezdve több különböző breton énekes is előadta, hol eltérő szöveggel, hol eltérő dallammal, de a nagyközönség számára könnyen hozzáférhető módon csak az Alan Stivell-féle verzió maradt fenn.
Címlapkép: Getty Images
agrarszektor
