Podgorica (cirill írással Подгорица, korábban Titograd) Montenegró fővárosa és az azonos nevű község központja. A város a Morača folyó középső részén fekszik.

podgorica

Történelem
Podgorica római kori neve Birziminium. A középkorban a szlávok Ribinicának hívták. 1426-ban említik először Podgorica néven a várost.

1478-tól a város a Oszmán Birodalom része egészen 1878-ig. Ekkor ismerték el a berlini kongresszuson Montenegrót önálló királyságnak, amelynek a székhelye Podgorica lett.

1916 és 1918 között Podgorica az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Ezután a Podgoricai nemzeti tanács kinyilvánította a Szerbiával való egyesülést, amely 1918-ban meg is történt.

1946-ban a várost Titogradnak nevezték át, az akkori jugoszláv államfő Josip Broz Tito tiszteletére, amelyet 1992-ben egy referendum után változtattak újra vissza Podgoricára.

Podgorica község

Podgorica a legnagyobb város Montenegróban. Itt él a montenegrói nép közel egyharmada. Körülbelül 170 000-en élnek a várossal azonos nevű községben, ami Podgoricán kívül két kisvárost, Tuzit és Golubovcit tartalmaz.

Város
A város népességének alakulása:
1981. március 3. – 96 074
1991. március 3. – 117 875
2003. november 1. – 136 473

Népcsoportok (1991-es becslés):

Montenegrói (72,23%)
Albán (8,40%)
Szerb (7,73%)
Muszlim (5,01%)
Roma (1,10%)

Népcsoportok (2003-as becslés):

Montenegrói (54,94%)
Szerb (25,08%)
Albán (7,94%)
Muszlim (2,67%)
Bosnyák (1,49%)
Nem sorolta magát egy néphez sem, roma, vagy más 1%.

A község települései

Baloči, Barutana, Begova Glavica, Benkaj, Beri, Bezjovo, Bigor, Bioče, Blizna, Bolesestra, Brežine, Briđe, Brskut, Budža, Buronje, Ćafa, Ćepetići, Cijevna, Crnci, Crvena Paprat, Cvilin, Dajbabe, Delaj, Doljani, Dolovi, Donja Gorica, Donje Stravče, Donji Kokoti, Draževina, Dučići, Duga, Đurkovići, Duške, Farmaci, Fundina, Goljenadi, Gornja Gorica, Gornje Stravče, Gornji Kokoti, Gradac, Grbavci, Grbi Do, Kisjelica, Klopot, Koći, Kopilje, kornet, Kosor, Krusi, Kržanja, Lekići, Liješnje, Liješta, Lijeva Rijeka, Ljevorečke Tuzi, Lopate, Lutovo, Lužnica, Masline, Medun, Milati, Momče, Mrke, Mužečka, Nikmaraš, Opasanica, Orahovo, Oraovica, Orasi, Ožezi, Parci, Pelev Brijeg, Petrovići, Podgorica, Poprat, Prisoje, Progonovići, Raće, Radeća, Radovče, Releza, Rijeka, Rogami, Rudine, Seoca, Seoštica, Sjenica, Slacko, Staniseljići, Stanjevića Rupa, Stijena, Stijepovo, Stupovi, Trmanje, Ubalac, Ubli, Velje Brdo, Veruša, Viđenje, Vilac, Vrbica, Zagreda, Zatrijebač és Zaugao.

Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:

Golubovci települései: Balabani, Berislavci, Bijelo Polje, Bistrica, Botun, Golubovci, Goričani, Gostilj, Kurilo, Ljajkovići, Mataguži, Mitrovići, Mojanovići, Ponari, Srpska, Šušunja, Vranjina és Vukovci.

Tuzi települései: Arza, Barlaj, Dinoša, Drešaj, Drume, Dušići, Gornji Milješ, Gurec, Helmnica, Kotrabuden, Krševo, Lovka, Nabon, Omerbožovići, Pikalj, Pothum, Prifte, Rakića Kuće, Selište, Skorać, Spinje, Sukuruć, Traboin, Tuzi, Vladne, Vranj és Vuksanlekići.

Látnivalók
Oszmán óratorony az óvárosban

Gergely-templom (10. század)
Óratorony
Óhíd
Citadella
2005. július 13-án adták át a Morača folyó felett átívelő Millennium hidat, amely 57 méter hosszú.

Forrás: Wikipedia;

Kép: https://pixabay.com