Világszerte romlik az étrend: a szakértők szerint bár az emberek ma már több egészséges élelmiszert, köztük teljes értékű gabonát és halat esznek, a hizlaló, silány minőségű ételek fogyasztásában még nagyobb emelkedés figyelhető meg – derült ki a The Lancet című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmánysorozat egyik részéből, amely 190 országra kiterjedően vizsgálta az emberek táplálkozási szokásait. Magyarország a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé került.
Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 320 olyan felmérést fésült át az 1990 és 2010 közötti időszakból, amelyekben a résztvevők saját maguk értékelték az étrendjüket. A szakemberek azt vizsgálták, hogy az emberek milyen gyakorisággal számoltak be 17 szokványos enni- és innivaló, köztük egészséges táplálékok – gyümölcsök, zöldségek, halak – és egészségtelen opciók – só, feldolgozott húsok, cukros üdítőitalok – fogyasztásáról.
A tanulmány legfőbb megállapításai:
az idősebb felnőttek helyesebben táplálkoznak, mint fiatalabbak
a nők egészségesebben esznek, mint a férfiak
összességében Csád, Sierra Leone, Mali, Gambia és Uganda lakosságának étrendje a legegészségesebb
a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé tartozik Örményország, Magyarország, Belgium, Csehország és Kazahsztán
Az Egyesült Államok esetében vegyes képet kaptak a szakemberek: itt az egészséges és az egészségtelen ételek fogyasztásának mértéke is megnövekedett.
A tanulmánysorozat szerzői szerint az elhízottság kezelésére irányuló globális erőfeszítések elfogadhatatlanul lassan haladnak, és 2010 előtt csupán minden negyedik ország fogalmazott meg irányelveket az egészséges táplálkozásra vonatkozóan.
A szakemberek szerint igen aggasztó, hogy a gyermekkori elhízottság mértéke drasztikusan megemelkedett világszerte, és jelenleg kevés ország tesz lépéseket a fiatalok megóvása érdekében.
„Az elhízottságról alkotott képünket muszáj teljesen újragondolnunk, ha meg akarjuk fékezni és visszafordítania a globális elhízottsági járványt” – fogalmazott Christina Roberto, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa, aki a tanulmányok egyikén dolgozott. Mint hozzátette: egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy az egyént is terheli bizonyos mértékű felelősség a saját egészségét illetően, másrészt fel kell ismernünk, hogy a mai élelmiszer-környezet kihasználja az emberek biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági sérülékenységét, az egészségtelen ételek irányába sodorva őket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2014-ben a világ felnőtt lakosságának 39 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka elhízott volt, egy évvel korábban mintegy 42 millió öt éven aluli gyermek küzdött túlsúllyal vagy elhízottsággal.
Forrás: Nők Lapja Café; Kép: Google
