Rendeletben módosította a földgáztörvényt a magyar kormány május végén. A lépésnek a Gazprom ellen indított nyugati perekhez van köze, amelyek eredményeképpen az MVM is bajba kerülhetne, és akár az is előfordulhatna, hogy az oroszok leállítják a még meglévő nyugati szállításaikat. Az első jogerős döntés már megszületett, és ez számos mély problémát felvet – írja a témáról készült interjú szemléjében az infostart.hu
Kiegészítette a kormány az ország ellátásbiztonságának garantálásáról szóló törvényt. A Magyar Közlönyben május végén megjelent rendelet szerint: „a földgázellátásról szóló törvény alapján elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság által kötött földgázszállítási szerződésben meghatározott, a szerződéses partnernek fizetendő földgázellenértéket harmadik személy követelésének biztosítása vagy kielégítése céljából lefoglalni, végrehajtás alá vonni, azzal kapcsolatban biztosítási intézkedést elrendelni – a magyar közrendbe ütközése miatt – nem lehet”. Az elhatárolást végző gazdasági társaság az a cég, amelyik megveszi és kifizeti a földgázt.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint a mostani kormányrendelettel valószínűleg azt akarják kivédeni, hogy az orosz gáz vásárlására fordítandó összeget más célokra lehessen használni.
A probléma azért merült fel, mert 2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után egyes nyugat-európai energetikai vállalatok bár fizettek Oroszországnak, nem kapták meg a nekik járó földgázmennyiséget. Összességében több milliárd köbméter gázról van szó. Ezek a cégek beperelték a Gazpromot, az első nyugati bírósági döntések szerint pedig jogorvoslatra van lehetőség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a Gazpromtól a „feleslegesen” kifizetett összeg nem hajtható be, akkor a Gazprom által európai uniós cégeknek szállított gázért fizetendő összeget zárolni lehet és el lehet juttatni az orosz partner helyett a károsult európai cégeknek.
„Ez Magyarország, illetve az MVM Csoport számára is veszélyt jelent, hiszen Magyarországnak is van hosszú távú gázszerződése a Gazprommal, amely a mai napig él, és amelyet egyébként az oroszok teljes mértékben teljesítenek”
– mutatott rá Pletser Tamás.
További fontos vetülete az ügynek egy mély jogi kérdés, amely arról szól, hogy egy ilyen esetben a nemzeti hatáskör vagy az európai unió hatásköre az erősebb. Utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy az érintett követelést más európai uniós országokban végrehajtsák.
„Az ismereteim szerint ebben az esetben az európai uniós hatáskör erősebb, mint a nemzeti, tehát ez egy komoly konfliktusforrás lehet az Európai Unió és Magyarország között. Ugyanis ha valamelyik nyugat-európai cég, amelyik nem kapott 2022-ben gázt a Gazpromtól, megnyeri a pert és megpróbálja ezt a követelést például az MVM által vásárolt földgázra kiterjeszteni, azt elméletileg az európai uniós hatáskör lehetővé teszi, de nyilván itt konfliktusba kerül a döntés az új magyar szabályozással, ami épp egy ilyen végrehajtást kíván megakadályozni” – magyarázta az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.
Az egész ügy úgy kapott nyilvánosságot, hogy két hete az osztrák OMV jelezte a részvényesei felé, hogy az egyik ilyen perben már döntés született, és bár a cég közvetlenül nem érintett abban az eljárásban, ha a végzést végrehajtják, előfordulhat, hogy az OMV leányvállalatának az orosz földgázért fizetendő összeget nem a Gazprom Export, hanem egy európai energetikai vállalat számlájára kell utalnia.
A hírek alapján Pletser Tamás szerint
veszélyben lehet a teljes orosz gázszállítás is,
hiszen az osztrák OMV érvelése szerint ez a követelés kiterjeszthető például az osztrákok által vásárolt földgázra, és egy ilyen esetben viszont valószínűleg a Gazprom leállítaná az Európa felé történő, még meglévő vezetékes szállításait.
Jelentős mennyiségekről és összegekről van egyébként szó. 2022 előtt az oroszok Európába éves szinten mintegy 100-150 milliárd kömbéter gázt szállítottak. 2021-ben például 155 milliárd köbméternyi földgázt exportált a Gazprom vezetéken, illetve kisebb mértékben cseppfolyós földgázformájában is az európai országoknak. Ez mostanra jelentősen csökkent, éves szinten mintegy 40-45 milliárd köbméter szállítás maradt, többek között a magyar, a szlovák vagy az osztrák piacra.
Magyarországra jelenleg évi 4,5 milliárd köbméternyi orosz földgáz érkezik, ami 1,5 milliárd euró értékű lehet,
tehát jelentős volumenről és jelentős összegről van szó.
Azt nem lehet megbecsülni, hogy az Európába korábban szállított 100-150 milliárd köbméter gázból mennyit nem szállított le a Gazprom az utolsó időben. Annyi biztos, hogy az oroszok folyamatosan csökkentették az átadott mennyiséget, nem azonnal, egy lépésben történt lekapcsolás. Mindazonáltal Pletser Tamás szerint valószínűleg néhány milliárd köbméteres mennyiségről lehet szó.
„Hozzáteszem, hogy abban az időszakban a földgáz ára majdnem a tízszerese volt a mostaninak, tehát hatalmas összegekkel akarhatják elszámoltatni ezek az európai cégek a Gazpromot” – jegyezte meg az elemző.
Azt nem nevezték meg, hogy melyik európai partner bírósági ügyében született jogerős ítélet, de Pletser Tamás szerint Németország gázcégeit érintheti legjelentősebben a probléma, iparági körökben legalábbis főként német cégeket, mondjuk az Unipert vagy az Engie-t említik mint amely cégek szinte biztosan pereltek és valószínűleg az elsők között nyerhetik meg ezeket a pereket. De minden bizonnyal az összes olyan nyugat-európai cég eljárást indított, amely szerződésben állt a Gazprommal és nem kapta meg a kifizetett gázmennyiséget.
Az persze más kérdés, hogy a Gazprom nem ismerte el ezen bíróságok joghatóságát és a pereken sem képviselte magát, sőt, orosz bírósági eljárások is indultak az érintett nyugati cégek ellen.
„Nagyon érdekes, hogy az oroszok első lépésben kikötötték az európai partnereknek, hogy ne euróban, hanem orosz rubelben történjenek a fizetések. Ezt az európai partnerek vitatták, álláspontjuk szerint ez már önmagában a szerződések felbontását vagy felrúgását kellett hogy jelentse, hiszen az eredeti szerződés szerint euróban vagy dollárban kellett teljesíteni. Viszont mivel ezek a rubelben fizetések nem történtek meg, a Gazprom Oroszországban szintén pereli ezeket a cégeket az elmaradt összegek miatt. Az orosz cég »otthon« ezeket az eljárásokat valószínűleg megnyeri, ami őt Oroszországban felmenti a kötelességek alól. A nyugat-európai cégek a nyugat-európai bíróságok előtt pedig valószínűleg szintén megnyerik a Gazprom elleni pert. Az a nagy kérdés, hogy a meglevő földgázmennyiségre, amit a Gazprom elad a megmaradt európai partnereknek, mennyire terjeszthető ki ez a bírósági végzés. Nagyon úgy tűnik, hogy a veszély reális, és valószínűleg csak
a következő hetekben derül ki, hogy valóban végrehajtható-e a döntés erre a földgázra, illetve az érte fizetendő összegre, hiszen az orosz Gazpromnak tulajdonképpen más lefoglalható eszköze nem maradt Nyugat-Európában, illetve az Európai Unió területén”
– mutatott rá Pletser Tamás.
Közben egy másik bejelentés szerint Németországban egy, a tranzitdíjra nézve igencsak pozitív lépés történt, ami később akár kedvező is lehet a jelenleg orosz gázt vásárló európai cégeknek.
Mint ismert, Berlin 2022-ben, a gázválság időszakában egy iparági berkekben is kirívóan magas gáztranzitdíjat vezetett be, azért, hogy a Németországban meglevő gázt a kereskedők ne adják el külföldre. Ez nem volt túlzottan piacbarát lépés, nagyon komoly kritikát is kaptak emiatt a németek. Most viszont úgy tűnik, hogy két évvel a gázválságot követően eltörlik ezt a díjat, aminek következtében lényegesen olcsóbb lesz a nyugat-európai, holland vagy német LNG-kikötőkből Németországon keresztül Közép-Kelet-Európa felé gázt szállítani.
Pletser Tamás úgy véli, ezzel a lépéssel ösztönözni kívánják a közép-kelet-európai cégeket és országokat arra, hogy váljanak le az orosz földgázról.
„Az orosz szállítás egyik jelentős előnye az volt, hogy 2021 októberében, az orosz Gazprommal történt szerződéskor egy leszállított, a holland TTF-árhoz kötött árban állapodtunk meg. Viszont a tranzitdíjak alacsonyabbá válása ezt az árelőnyt jelentősen csökkenti. Azt gondolom, hogy
a lépés egyfajta előszele annak, hogy egyre nagyobb nyomás lesz a közép-kelet-európai országokon és cégeken, hogy akik még vásárolnak orosz földgázt, ezt a vásárlást egy nyugati irányú vételre cseréljék le”
– fogalmazott.
Kérdés persze, hogy van-e ehhez elegendő mennyiség. Németországban és Hollandiában egymás után lépnek működésbe LNG-terminálok, de az Erste elemzője szerint komoly áremelkedést okozna, hogyha jelenleg teljesen le kellene mondanunk az orosz földgázról: akár 30-40 százalékkal is drágább lenne a földgáz Közép-Kelet-Európában, mint a kontinens nyugati országaiban. Viszont a nyugati projektek gyorsan haladnak, ezért szerinte 2026-27-re ez a váltás már jóval kisebb költséggel, illetve jóval kisebb áráldozattal történhetne meg, az orosz gázról való leválás tehát csak akkorra lesz reális.
