Az Index cikkét változtatás nélkül közöljük:
Évek óta tartó konfliktus mérgezi a kelenföldi társasház mindennapjait, ahol a „Züm Züm Bölcsi” családi bölcsőde működik. A lakók szerint a gyerekeket a pincében helyezik el, az udvar egy részét jogtalanul kisajátították, és a bölcsőde vezetője fenyegetésekkel próbálja érvényesíteni akaratát. A tulajdonos mindent tagad, állítja, hogy jogszerűen működnek, és inkább a lakók zaklatják őket. A vita jogi eljárásokhoz, rendőrségi kihívásokhoz és hatósági vizsgálatokhoz vezetett, miközben a gyerekek ellátása is kérdésessé vált.
Régóta hangos már a kelenföldi utcafront egy helyi magánbölcsőde, a „Züm Züm Bölcsi” Családi Bölcsőde afférjaitól, amely nemegyszer abban csúcsosodott ki, hogy a rendőrségnek kellett a helyszínre vonulnia, hogy a társasház lakóinak és a bölcsőde tulajdonosának vitáját csitítsa. A vita alapja a bölcsőde által a gyermekek veszélyeztetése (pincében tartás, nem megfelelő természetes fényű bevilágítás) valamint az, hogy kisajátította az udvar egy részét, és az utóbbi időben megpróbálta növelni és elkeríteni a kisajátított területet. A lakók és más, nevük elhallgatását kérő tanúk segítségével megpróbáltunk utánajárni, mi is történik valójában a kelenföldi intézményben, de a saját szemünkkel is meggyőződtünk pár olyan állításról, amelyet megfogalmaztak az bölcsivel/bölcsikkel kapcsolatban.
Természetesen a bölcsőde tulajdonosát is megkérdeztük a társasház panaszaival kapcsolatban, amelyre ők azzal reagáltak, hogy a társasházzal szemben hónapok óta eljárás van folyamatban több okból is (például a társasház állapota miatt, a társasház lakóinak viselkedése miatt), Újbuda jegyzője is aggodalmát fejezte ki a „zaklatások miatt”, de kértek már segítséget a katasztrófavédelemtől, a népegészségügyi hivataltól, Újbuda jegyzőjétől és polgármesterétől is. A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint valóban indultak eljárások a társasházzal szemben, de a hatóságok semmilyen szabálytalanságot vagy hibát nem állapítottak meg.
A játszótér
Fotó: Olvasói fotó
Gyerekek a pincében
A szerkesztőségünkhöz eljutott működési engedélyek és módosító kérelmek alapján a bölcsődében 8×3, vagyis 24 gyermeket foglalkoztathatnának egyszerre, viszont a társasház szerint jogszerűség szempontjából nyolc gyerekre sem adhatták volna meg az engedélyt. A Züm Züm Bölcsi mellett ugyanis a Brum Brum Napközbeni Gyermekfelügyelet és a BRUMI családi bölcsőde is ugyanazon a címen található, és így viszont már lehetséges hivatalosan, hogy kétszer-háromszor annyi gyermek is tartózkodhasson ugyanabban az ingatlanban, egyszerre, mint amennyit az alapterülete indokolna. Viszont ez több aggályt is felvet egy lapunknak nyilatkozó jogász szerint – aki mind a működési engedélyt, mind a Montessori rendszerben működő óvoda programját megvizsgálta –, mégpedig:
- hogyan jegyezhetnek be ugyanarra a címre két-három bölcsődét, napközit is?
- a lakás nem elég nagy ahhoz (60 négyzetméter körül van mindkét szint), hogy a gyermekenként kötelező négyzetmétert biztosítsa, főleg nem csak az első szinten, ugyanis:
- mivel az alagsor nem alagsor, hanem pince – mivel a padlózata 1,5 méterrel van a terepszint alatt és 0,7 métertől minden pincének számít –, így a hat év alatti gyermekeket nem is tarthatnák ott, de belső informátorunk szerint a tornaterem is ott van és az ebédlő is – ami pedig szintén önmagában szabálytalan, hiszen a pincében gyerekek tartózkodására szolgáló hely nem lehetne, csak a felnőtt dolgozók helyiségei.
- a lakásban kellene lennie egy minimum háromszor 8, vagyis 24 négyzetméternél nagyobb helyiségnek. Szemtanúk és a lakók szerint – mivel mind a négy lakás ugyanolyan, „tükörképei egymásnak” – ilyen nincsen.
- a gyermekeknek előírás lenne, hogy a levegőn tartózkodjanak, viszont nem a közös, osztatlan telken, erre sehol nincs kikötés. A tulajdonos ezt nem így látja, a programban elkerített kertről ír, ám erre nincs engedélye – de erre később visszatérünk.
Ám ez még csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a lakók már panasszal fordultak Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztálya felé, amelyben a fentebb említetteken kívül arról is tájékoztatták a hatóságot, hogy soha nem járultak hozzá ahhoz, hogy a társasházban családi bölcsőde működjön – ugyanis súlyosan zavarja a társasház nyugalmát (bár hozzátartozik, hogy nem is kell a lakók engedélye, ha nincs benne az SZMSZ-ben); hogy reggelente 12-14 család hozza a gyermekét az intézménybe; hogy a közös udvarból egy 57 négyzetméteres részt a bölcsőde tulajdonosai jogellenesen kisajátítottak és folyamatosan terjeszkednének, hiszen egy gyermekre a jogszabály szerint 10 négyzetméter kéne hogy jusson. De nem jut.
A bejárati kapun bejövőket figyelő kamera
Fotó: Olvasói fotó
Emellett a panasz arra is kitér, hogy maximum egy helyiség felel meg a lakásban annak a kritériumnak, hogy 15 négyzetméternél nagyobb csoportszoba legyen – mert a másik az előszoba, fogadószoba szerepét tölti be –, amelyben a gyermekvédelmi szabályozás maximum hét gyermek egyidejű gondozását tenné lehetővé; hogy a pinceszint természetes bevilágítása a kis ablakok miatt nem felel meg a jogszabályoknak; végül a legfőbb, hogy tűzbiztonsági szempontból a gyermekek nem is tartózkodhatnának a pincében.
Egészen pontosan: „Az 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 15. fejezet 38. § (1) szerint Bölcsődei rendeltetés, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a jellemzően 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló helyiség kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki. Az (5) bek. kimondja: A jellemzően 6 év alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló rendeltetés esetében a lakó rendeltetésre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket kell betartani, ha a) a gyermekek ellátására szolgáló helyiséget az alagsorban, földszinten, kijárati szinten helyezik el, valamint a gyermekek és a gyermekek felügyeletét, szükség szerinti mentését ellátó személyek aránya legfeljebb 5:1.” Azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztályának egy 2025. júliusi hivatalos tájékoztatása megerősíti, hogy „a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 38. § (1)-(2) bekezdése alapján a 3 év alatti gyermekek elhelyezésére szolgáló helyiséget kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten lehet kialakítani.” Ennek oka, hogy a kisgyermekek mozgása még bizonytalan, vészhelyzet esetén kiszámíthatatlan, ezért egy felnőtt egyszerre legfeljebb két gyermeket tud vész esetén kimenekíteni.
A gyámügy válasza egy hónappal a július közepén benyújtott panasz után érkezett meg, melyben arról tájékoztat a hivatal, hogy mivel túl összetett a panaszlevél, ezért annak kivizsgálása a szokásos 30 napnál tovább tart, maximum hat hónapot vesz igénybe. Így egyelőre nem történik semmi, és a lakók attól tartanak, hogy idén már nem is lesz fejlemény.
„Komoly következményei lesznek”
A rendőrség kihívása egy időben mindennapos jelenségnek számított – főleg késő tavasszal, kora nyáron –, több szemtanú is megerősítette, hogy a bölcsőde vezetője szinte minden nap kihívta a hatóságokat, hogy vitáját elrendezze a lakókkal. A rendőrség egy idő után utalt rá, hogy kezd elegük lenni abból, hogy olyan ügyek miatt riasztják őket, amely nem rendőrségi hatáskör. Ezután ezek a riasztások el is maradoztak.
A viszály középpontjában jelenleg az udvar és a bölcsőde vezetője által kihelyezett megfigyelőkamerák állnak. Az első okán birtokvédelmi eljárás volt folyamatban, a lakók pedig két hétre egy biztonsági őrt fogadtak fel az udvar védelmére. Ez az őr csak és kizárólag a lakások tulajdonosait és a közeli hozzátartozókat engedte hátra az udvarra – plusz, akiknek a közgyűlés engedélyt adott –, amelyről több nyomtatványt is kitettek, hogy a bölcsődébe érkező szülők is lássák, hogy a kertrészt nem használhatja a bölcsőde arra, hogy a gyermekeket oda vigyék levegőzni. (A biztonsági őr elmondása szerint abban a két hétben, amíg ott volt, egyáltalán nem levegőztek a gyermekek, egyetlen percet sem.)
Ezeket a nyomtatványokat videófelvétel alapján a vezető azonnal letépte, kijelentette, hogy ő közfeladatot ellátó személy, és ismét tárcsázta a rendőrséget.
Ám a Szociális és Gyámügyi osztály kimondja, hogy a Züm Züm Bölcsi Családi Napközi Közhasznú Nonprofit Kft. nem állami fenntartó, jogszabály alapján tehát nem lát el állami vagy helyi önkormányzati feladatot, sem egyéb jogszabályban meghatározott közfeladatot, tehát a vezetője sem minősül közfeladatot ellátó személynek. Ettől függetlenül a lakók szerint a területet elkerítő szalagot a bölcsőde tulajdonosai naponta leszakítják, hiába nem használhatják jogilag az udvart.
Leszaggatott szalag
Fotó: Olvasói fotó
A lakók egyébként próbálták békésen is elrendezni az udvarról folyó viszályt, a lapunkhoz eljutott lakógyűlési jegyzőkönyv szerint július 9-én került volna erre sor. Igen ám, viszont a vezető egy nappal előtte, késő este „fenyegető e-maileket küldött” a társasház három tulajdonosának, amelyben arról írt, ha megszavazzák az ezekre vonatkozó beterjesztéseket – „a közös tulajdonú területeket érintő elektronikus megfigyelőrendszer jogszerűségének vizsgálata és szükséges intézkedések meghatározása”, valamint „a társasház osztatlan közös tulajdonában lévő területek használatának felülvizsgálata és szükséges helyreállítási intézkedések megtétele” –, akkor annak „komoly következményei lesznek”, a hatóságokhoz fordul a „gyermekek ellen fellépőkkel szemben”. Emellett személyesen a lakók hivatásával, munkájával „fenyegette” őket, mely szerint a hatóságokat arról is tájékoztatja, hogy a döntést egy orvos vagy éppen egyetemi tanár támogatta, ugyanis „bizonyos foglalkozásokra más erkölcsi szabályok érvényesek”.
A lakóközösség természetesen mindkét javaslatot megszavazta, így mind a kamerákat le kellett volna szerelnie a bölcsőde tulajdonosának, mind a kertet vissza kellett volna állítania az eredeti állapotba, ám tudomásunk szerint ezek eddig nem történtek meg. A kameráról a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) ugyan megállapította, hogy nem rögzít adatot, így jogellenes adatkezelés nem történt abban az időpontban, amikor vizsgálták, viszont kitértek arra, hogy ez bármikor változhat, ugyanis az eszköz felvételre műszakilag alkalmas. Továbbá kiemelték, hogy
a hatóság nem tartja tisztességesnek az olyan eljárást, mikor mást abban a tudatban tartanak, hogy őt kamerás megfigyelés alatt tartják. Ezt erősíti meg a BDT2009. 1963. számú bírósági döntés, melyben a bíróság megállapítja, hogy a magánlakás sérthetetlenségéhez alapjog sérelmét jelenti, ha valaki abban a fenyegetettségben él, hogy más személy róla, a saját lakásában, illetve kertjében hozzájárulása nélkül kép- és hangfelvételt készíthet. Így a nem működő, de kisebb munkával működésbe hozható kamera elhelyezése a magánlakáshoz való jog megsértésének minősül.
Az udvarral sem sikerült egyről a kettőre jutni, ugyanis a bölcsőde tulajdonosa készíttetett egy vázrajzot az udvar felosztásáról, és azt szerette volna elérni a lakógyűlésen, hogy az alapján az 57 négyzetmétert használhassa, míg a maradék 212 négyzetmétert a többi lakó, arányosan. A lakóközösség ezt nem szavazta meg, hiszen osztatlan közös tulajdonról van szó, még mindig.
Volt már ilyen
Nem ez egyébként az első eset, hogy a bölcsőde tulajdonosának és vezetőjének meggyűlik a baja a lakókkal, ugyanis mielőtt a jelenlegi helyen megnyitott volna a családi bölcsőde, két másik címen is hasonló módszerrel üzemeltették és próbáltak teret nyerni. Az elsőnél ugyan semmi rosszat nem tudtak rájuk mondani – bár ott már több mint 14 éve nem üzemel bölcsőde, tehát a lakók lecserélődtek nagyrészt –, a másodiknál viszont már voltak hasonló problémák és összetűzések a helyi lakosokkal. A címen nyelvi távoktatást hirdettek kisgyermekeknek, de hamar világossá vált a lakók számára, hogy gyermekmegőrzés működik az ingatlanban, ráadásul nem az előzetesen bejelentett négy-öt, hanem tíz-tizenkét gyermekkel.
A ház közös képviselője elmondta, a lakók hamar átlátták, hogy meg kell szabadulni a kellemetlen albérlőktől vagy beszüntettetni velük a vállalkozásukat, ugyanis a gyerekek a lakókat zavarták az udvaron, a szülők pedig nemegyszer az egyirányú utca rendjét és szintén a lakók nyugalmát. Amikor szembesíteni akarta az egyik idősebb lakó a tulajdonost, hogy sokkal több gyermek van a bölcsődében, mint kellene, és ezt akár fényképekkel is tudná bizonyítani, akkor a vezető a tanú szerint azzal vágott vissza, hogy
feljelenti az idős férfit pedofília miatt. Így a férfi visszakozni kényszerült.
Mivel a bölcsőde nem volt tulajdonosa a lakásnak, csak bérlője, ezért az ingatlan tulajdonosa egy idő után megelégelte a harcot a lakókkal, és kitette őket arról a címről. Nagyjából akkor költözött a jelenlegi helyre a Züm Züm Bölcsi, és van most is ott.
Figyelmeztető kiírás
Fotó: Olvasói fotó
A lakóközösség határozottan elzárkózik a bölcsőde vezetőjének fenyegetéseitől, és a közgyűlés jegyzőkönyve kimondta, hogy egyetlen lakónak „sincs joga a másikra jogi következmények kilátásba helyezésével nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy a szavazatát módosítsa vagy az előterjesztését visszavonja”. Ehhez képest a vezető a levelét a következő mondattal zárta: „Javasolni tudom csak, hogy gondolja át, mit készített elő. A hatóságokat már mindenről előre értesítettem, de feljelentést ön ellen még nem tettem – ez az ön döntésén fog múlni.”
A bölcsőde vezetője egyébként nem zárkózik el a jogi lépésektől sem, a közgyűlés után indította el a fentebb már említett birtokvédelmi eljárást a társasház ellen, hogy kizárólagos használati joga legyen az udvar azon részére, amit korábban is a gyerekek részére alakított ki és használt, azonban az Újbudai Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóságának Igazgatási Osztálya elutasította a kérelmet, hiszen a benyújtó nem is tulajdonos, és a kizárólagos használati jogát sem tudta bizonyítani. Az adok-kapok pedig nem áll meg, a társasház kérelmet nyújtott be a Gyámügyi Főosztályra a működési engedélyek kivizsgálása miatt, és az sem kizárt, hogy később perre is mennek a bölcsi vezetőivel.
Alagsor vagy pince?
Kérdéseinkkel a Züm Züm Bölcsi tulajdonosát és vezetőjét is megkerestük, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban a jogszabályoknak megfelelően működik-e a bölcsőde, hogy a fenyegetésekről mi az álláspontjuk, és hogy a közgyűlés alakulása után visszaállították-e az udvar eredeti állapotát és leszerelték-e a kamerákat. Válaszukban egyből azzal kezdtek, hogy a cikkben megjelenteknek semmi valóságalapja nincsen, az osztatlan közös tulajdonból 32 százalék az ő tulajdonrészük az udvarból, és 2018-ban tettek kísérletet az udvarhasználat rendezésére, ám a tulajdonosok ettől elzárkóztak. Kiemelték, hogy több alkalommal is elnyerték a Családbarát Szolgáltatóhely legmagasabb fokozatát, amelyet alapos vizsgálat és audit előzött meg a Belügyminisztérium részéről.
Pinceablakok
Fotó: Olvasói fotó
Az intézmény vezetője javasolta, hogy nézzünk utána a társasház alapító okiratában az elmondottak valóságtartalmának. Megtettük, ám abból az derült ki, hogy
a társasház Alapító Okirata nem támasztja alá a bölcsőde által hivatkozott külön tulajdoni részt, az kizárólag csak a lakásra vonatkozik, az udvarra nem.
Véleményük szerint a társasház más tulajdonosai azok, akik „folyamatosan zaklatják, alaptalan vádakkal feljelentgetik és akadályozzák egy 16 éve jogszabályokat betartó gyermekellátó szolgáltatóhely működését”. Kiemelték továbbá, hogy „az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. A családi bölcsőde közhasznú nonprofit kft., amely 2009 óta működik, olyan közfeladatot lát el, amelyet az állam és az önkormányzat nem képes ellátni, figyelemmel arra, hogy az állam és az önkormányzatok által üzemeltetett bölcsődékben nincs elegendő férőhely. A családi bölcsődébe járó gyermekeknek is joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, amely jelen esetben a családi bölcsődében töltött idő alatt a családi bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők feladata és felelőssége, amelyhez szervesen hozzátartozik a friss levegőn való mozgás, a szabad játék és a környezeti nevelés” – írták megkeresésünkre.
Ezzel kapcsolatban a társasház a Polgári Törvénykönyv 5:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra] részt idézi, mely kimondja, hogy „a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére”. Fontos továbbá, hogy a társasház nem a gyermekek jogait vitatja, hanem a bölcsőde osztatlan közös tulajdonon gyakorolt folyamatos birtoksértését.
A bölcsőde vezetője megerősítette, hogy 23 gyermek lehet összesen három csoportban a bölcsődében, és ennél nincs is több, egy napon maximum hét. Kiemelte, hogy a lakásban nincsen pince, így „a gyermekek soha nincsenek a pincében”. A fenyegetésekre vonatkozó kérdéseinkre érdemben nem válaszoltak, illetve arra sem kaptunk választ, hogy az udvar restaurációja és a kamerák leszerelése megtörtént-e. Viszont, ha már az alapító okiratba is beletekinthettünk, akkor megnéztük, mi a helyzet a pincével. Az alábbiakat tudtuk meg: a lakás, amelyben a bölcsőde kialakításra került „a pince szinten és a földszinten található”, ugyanis a külön tulajdonba kerülő tulajdonokban – amelynek az udvar nem része – nem szerepel alagsor, csak pince.
Szerinted milyen lépésekkel lehetne erősíteni a gyermekellátás szabályosságát, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő – szigorúbb hatósági ellenőrzésekkel, szülői jogosultágokkal, vagy valami mással? .. Írd meg kommentmen! Hirmagazin.eu
Tartalom minősítése 18+-ra: Hirmagazin.eu
Nyitókép: Ilyennek kellene lenni minimum egy elvárható bölcsödei szobának, Hirmagazin.eu, a kép illusztráció, pixabay, Lisaphotos195
