7.3 C
Budapest
2024. március. 29. péntek
HomeItthonKirándulás, utazás itthonPilis itthon van, közel is van és csodálatos kirándulóhely

Pilis itthon van, közel is van és csodálatos kirándulóhely

Magyarország kevés tájegységéhez fűződik ma annyi történeti legenda, mese és hiedelem, mint a középkorban egységesen Pilisnek, ma Pilis- Visegrádi-hegységnek nevezett hegyvidékünkhöz.

Dobogoko_kilatas

Az erdőt járó ember egyre gyakrabban találkozik a hegység útjain bandukolva e jelenség különböző jeleivel szobrok, faragott oszlopok vagy kegyhelyek formájában.

Van, aki Ősbudát keresi a Nagy-Kevély előterében, van, aki várat lát, ír a Vadálló kövek szikla-alakzataiban, és van, aki szakrális központnak tartja a Dobogókőt.

Az emberi képzelet végtelen, akadály nélkül ível át évszázadokon, földrészeken és kultúrákon. De itt jól erezhetően egy egyszerű emberi tényező táplálja a fantáziát: e táj megragadja az embereket. Kincseket elveszett városokat keresnek és képzelnek bele a tájba.

És talán nem is járnak annyira messze az igazságtól, hiszen a Pilis történeti táj melybe visszavonhatatlanul belevésődött az elmúlt évezred mintanapjainak lenyomata s Európában csaknem egyedülálló módon valóban sok mindent megőrzőit a múltból. Nemcsak a hegyek között megbúvó középkori kolostorok romjai, a Duna fölé impozánsan magasodó esztergomi és visegrádi vár, hanem a terület településszerkezete és úthálózata is magán viseli a középkor jellegzetes területhasználati stratégiájának a nyomait.

A magyar állam kialakulásával egy időben az ország közepén a nagy királyi központok -Esztergom, Visegrád és Buda – által határolt területen megindult egy speciális birtokcsoport a királyi erdő kialakítása.

Az egy kézben összpontosított birtoktest feladata elsősorban a Királyi ás az előkelő vendégek számára tartott reprezentatív vadászatokra alkalmas terület biztosítása volt, de jelentős szerepei látszott a vadállomány fenntartásában a központok folyamatos vadhúsellátásában is.

A vadászházakhoz és a kolostorokhoz igazodva, azokat kiszolgálva alakult ki a hegység mai napig változatlan formában fennmaradt településhálózata is. A falvak és a kolostorok szoros kapcsolatára utal. hogy a települések neveiben rendházak patrociniumai köszönnek vissza: így kapta nevét Szentkereszt Szentlélek és Szentlászló is.

A Pilis kiemelt szerepére középkori krónikáink és mondáink is illáinak. Királyaink szívesen tartózkodtak e területen, s gyakran országos jelentőségű eseményekre is sor kerül itt. Dömösön a trónjai tartó gerendák meglazításával követtek el sikeres merényletet I. Béla király ellen. Salamont letaszítását követően a visegrádi ispáni várban tartottak lógva. A róla elnevezett Salamon tornyot azonban csak kél évszázaddal később emelték.

Így Salamonnak feltételezhetően a romai castrumból átalakított Sibrik-dombi vár -vendégszeretetét kellett élvezni. Szent László valahol a Pilis területén fakasztott forrást szomjas katonáinak. Pilisszentkereszt közelében gyilkolták meg Gertrudis királynét, és a ciszterci monostor területén temették el. Szinte az összes középkori királyunk vadászott a Pilis területén.

A középkor dicső pillanatai! a örökkor hanyatlása, váltotta lel. A kolostorokat feldúlták, a fényes királyi központok silány végvárakká változtak, a falvak elnéptelenedtek, de az erdő és a vadállomány megmaradt.  A törökök kiűzését követően a pálosok visszakapták a monostorok egy részét, a gyér lakosságú falvakba pedig tót atyafiakat telepítettek. Lassan újra élet költözött a Pilis hegyei közé.

Forrás: delina

Kép: https://commons.wikimedia.org

Most népszerű

Hasonló hírek

securiton-tűzvédelem