forrás: Napközben/Kossuth Rádió
Nem tanácsos túl sokat várnia a munkavállalónak az elszámolási papírokra, ha megszűnik a munkaviszonya, és arra is jó, ha figyel, indul-e felszámolás a volt munkaadója ellen. Főleg utóbbival kevesen vannak tisztában, pedig sok pénz múlhat rajta.
Nem tarthat a munkavállaló türelme a végtelenségig, ha munkaviszonya megszűnése után nem kapja meg a kilépő papírjait. Van, aki másfél évig várt a dokumentumokra, amit azonban rosszul tett – erről beszélt a Kossuth Rádióban Sabacz Róbert, a fővárosi kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának helyettes vezetője.
Egy év után már késő
A szakember – aki egyben a hivatal munkaügyi ellenőrzési osztályának vezetője – hangsúlyozta, a munka törvénykönyve szerint a munkáltatónak öt napon belül el kell számolnia a dolgozó felé, és ki kell adnia az igazolásokat.
A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló sok esetben hajlik némi rugalmasságra, és nem fordul a hatósághoz vagy a bírósághoz. Tudni kell azonban, hogy ha a munkaadó egy évnél tovább halogatja az elszámolást, majd csak ezt követően érkezik be a dolgozó panasza a munkaügyi ellenőrzési hatósághoz, akkor az már nem foglalkozhat vele, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
Ha a munkavállaló nem fordult időben a hatósághoz, akkor már csak a bírósághoz fordulhat, ami költségesebb és hosszabb eljárást jelent. A munkavállalónak tehát nem tanácsos késlekednie – mondta a fővárosi kormányhivatal munkatársa.
A papír még kevés
Sabacz Róbert szerint, ha az alkalmazó kiadja a munkavállaló papírjait, még nem biztos, hogy minden rendben van. Elszámoláskor ugyanis sok mulasztás, szabálysértés történik. A határidő túllépése mellett az is előfordul, hogy az eljárás teljesen elmarad, azt a hatóságnak kell előírnia.
Tipikus hiba az is, hogy az elszámolás nem teljes körű, a dolgozó nem kap meg minden igazolást vagy esetleg azok nincsenek aláírva. A pénzbeli elszámolás és a szabadság megváltás ugyancsak hiányozhat – tette hozzá.
További gondot okozhat, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnését nem jelenti be az adóhatóságnak, ami problémás lehet, például munkanélküli segély igénylésekor.
Van, hogy a hatósági kötelezés is kevés
A fő panasz azonban általában nem az elszámolás hiányossága vagy a késlekedés, hanem a munkaadó eltűnése, illetve az adott cég megszűnése. A munkáltató ilyenkor nem található meg a székhelyén, nem veszi át a leveleket, és a munkaügyi ellenőrzési hatóság által kiadott kötelezés már nem éri el a célját – fogalmazott a főosztályvezető-helyettes.
Sabacz Róbert szerint, ha a dolgozónak pénzkövetelése van, például mert a munkáltató nem utalta a legutolsó hónapok fizetését, akkor a panaszos közjegyzőnél fizetési meghagyás kibocsátását kérheti. Ebből később akár per is lehet – ha a volt munkaadó nem reagál vagy ellentmond –, és a meghagyás végrehajtható követeléssé válhat.
Amit kevesen tudnak
Az is előfordul, hogy felszámolás indul a cég ellen. Ilyenkor a dolgozók a követeléseiket megkaphatják a bérgarancia alapból. Az azonban probléma, hogy a felszámolás gyakran csak nagyon sokára indul el, és évekig is elhúzódhat.
A fővárosi kormányhivatal főosztályvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy a cégtörvény szerint kényszertörlési eljárás esetén a volt munkavállaló hatvan napig jelezheti a követeléseit a cégbíróságnak. A testület ekkor bérgarancia-biztost jelöl ki, aki kiállítja az igazolásokat és igényelheti a bérgarancia alapból az elmaradt munkabéreket.
Ehhez azonban a munkavállalónak a céginformációs rendszerben figyelnie kell, hogy megindult-e a volt munkáltatója ellen a kényszertörlés. Ezt nagyon kevesen tudják – tette hozzá Sabacz Róbert.
A nyugdíjast könnyű, a kismamát nehéz elküldeni
Cselédi Zsolt munkajogász a tovább dolgozó nyugdíjasok jogairól is beszélt. Mint hangsúlyozta, nekik a munkaadó könnyebben felmondhat, mint az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért dolgozóknak. Az alkalmazónak nem kell indokolnia a döntését, és végkielégítés sem jár a nyugdíj mellett dolgozónak.
A gyeses, gyedes munkavállalók helyzetéről az ügyvéd azt mondta, alapesetben a gyermek hároméves koráig kötelezően biztosított fizetés nélküli szabadságról bármikor visszatérhetnek dolgozni. Ha visszament, és a gyerek még nincs hároméves, akkor védettnek számítanak, átszervezési okból csak különleges esetben bocsáthatók el, ha van másik munkakör, amit be tud tölteni, akkor azt fel kell ajánlani neki – mondta Cselédi Zsolt munkajogász.
