Több kultúrában a péntek illetve a 13-as szám szerencsétlennek számít, de péntek 13. különösen.
A szerencsétlen naptól való félelem ma már betegség-címkét is kapott, triszkaidekafóbiának nevezik ezt a kórt.
És babona ide vagy oda, péntek 13-án tényleg történnek abszurd dolgok, amelyek különösen hadvezéreknek és királyoknak tanulságosak. Ezekből válogattunk.
1. Egy birodalom bukása
Ha az ember megszúrja az ujját péntek 13-án, az kellemetlen, de azonnal tudjuk, miért történt. Ha aznap elveszítjük az országunkat, megint csak nem csodálkozunk. De hogy háromszoros túlerőben legyenek a csapataink, mégis elbukjuk a birodalmunkat, ez péntek 13-án is elég furcsa. Nos, az aztékoknak sikerült ez a bravúr.
Hernán Cortés spanyol konkvisztádor 1521 nyarán 1500 katonával és nagy szövetséges indiánsereggel ostromolta a 300 ezres azték fővárost. Amikor az ostromlók betörtek Tenochtitlán utcáira, elkeseredett harc kezdődött. A szövetséges törzsek gyakorlatilag egyetlen összecsapásban sem tudták legyőzni a védőket, a spanyol gyalogság nélkül esélyük sem lett volna az aztékok ellen.
A védők morálja akkor roppant meg, amikor 1521. augusztus 13-án, egy pénteki napon Cuauhtémoc azték király megpróbált elmenekülni a fővárosból. Így lett vége a virágzó azték birodalomnak a mai Mexikó területén.
2. Figyeljük a naptárat, mielőtt boszorkányüldözésbe kezdünk
1307. október 13-án IV. (Szép) Fülöp francia király a történelem egyik első, jól dokumentált koncepciós eljárásában egy jól megszervezett akcióval, egyetlen nap leforgása alatt lefoglalta a templomos rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd bíróság elé állíttatta őket a keresztény vallás meggyalázása ürügyén.
Fülöpnek sikerült elérnie, hogy V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa a templomosok rendjét. A rend utolsó nagymesterét, Jacques de Molay-t és templomosok legfontosabb vezetőit Párizsba csalták, ahol az ígéretek ellenére börtönbe zárták, majd 1314-ben máglyára megégették őket. A nagymester a máglyáról megátkozta a királyt, a pápát és Guillaume de Nogaret pecsétőrt, akik egy éven belül valóban meghaltak.
3. Mibe csomagoljuk a szivarjainkat, ha nem akarunk elveszteni egy háborút?
1862. szeptember 13-án Lee tábornok Konföderációs hadseregének egy tisztje papírba tekert három szivart, és még aznap el is vesztette a csomagot. Amit viszont annak rendje és módja szerint megtalált egy unionista felderítő káplár. Amikor meglátta a szöveget, felpattant a lovára és őrült vágtában indult a parancsnokságra. A papír Lee tábornok 191.számú különleges parancsának egy példánya volt, Maryland inváziójának részletes, tízpontos haditerve.
A déli terv birtokában az északi erők McClellan vezérőrnagy vezetésével felkészülve várták a támadást, és négy nap múlva Antietamnál sikerült legyőzniük Lee Észak-Virginiai hadseregét. Ez volt az amerikai történelem addigi legnagyobb ütközete, és máig a legvéresebb csata, amelyet amerikai földön vívtak. A győzelem lehetőséget adott Abraham Lincoln elnöknek, hogy kiadja az Emancipációs Nyilatkozatot, amelyben szabadságot ígért a déli államokban élő rabszolgáknak. A nyilatkozat visszariasztotta Angliát és Franciaországot a Konföderáció elismerésétől, így az Unió hadseregének nem kellett a külföldi csapatokkal szembenéznie.
A történet tanulsága, hogy ha mindenáron államtitkot képező dokumentumba kell csomagolni a szivarokat, az uzsonnát vagy akármit, azt ne péntek 13-án tegyük. Vagy ne veszítsük el.
4. Balszerencsés napon ne bombázzák a királyokat
1940. szeptember 13-án, pénteken Erzsébet királyné (a jelenlegi uralkodó édesanyja) épp egy szempillát próbált kivenni férje, VI. György király szeméből a londoni Buckingham-palotában, amikor több német bomba eltalálta a királyi palotát is.
Örülünk, hogy lebombáztak minket is. Most már az East End-i lebombázott negyedek lakóinak szemébe nézhetünk, ez volt a királyi házaspár reakciója.
A király és a királynő a háború végéig Londonban maradt, és osztozott az egyszerű emberek sorsában.
A német bombázók így a palota bombázásával nem megfélemlítették az uralkodót és az angolokat, hanem épp az ellenkezőjét érték el: a király a nép példaképévé válhatott és motiválhatta őket a harc folytatására.
5. Az ellenség babonáit se hagyjuk figyelmen kívül
Japán csak 1873 óta használja a Gergely-naptárat, és a hagyományos japán kultúra amúgy is eltér a nyugatitól, így a péntek 13. babonája csak nemrég kezdett népszerűvé válni az ázsiai szigetországban. 1942. november 13-án a japánok még nem tulajdonítottak semmi jelentőséget a dátumnak, amikor megindították a guadalcanali hadjárat utolsó nagy mozzanatát, az éjszakai tengeri csatát az amerikaiak ellen. Pedig kellett volna.
Az ütközet jól indult, úgy tűnt, hogy a japán flotta elsöpri a cirkálókból és rombolókból álló amerikai előőrsöt. Mindössze két amerikai hajó maradt harcképes, de a japánok is visszavonultak a csata után. Nemsokára azonban megérkezett az amerikai erősítés, és a Washington csatahajó szétlőtte a japán Kirishima csatahajót. Másnap elsüllyedt a másik japán csatahajó, a Hiei is, ezzel véget ért az utolsó olyan tengeri összecsapás, amelyben csatahajók harcoltak egymással.
A guadalcanali hadjárat végül Japán vereségével végződött. Az amerikai megkezdték a békaugrás hadműveletet, amelyben szigetről szigetre haladva közeledtek Japán felé a Csendes-óceánon. Lehet, hogy a japánoknak jobban jártak volna, ha 8-án indítják a csatát, mert a nyolcas szám egész Ázsiában szerencsésnek számít. Egy biztos: a péntek 13. a tengeren sem vált be.
origo
