A rendet és a tisztaságot mindenki, ám az utat, ami elvezet odáig, csak nagyon kevesen szeretik, sőt a legtöbben ki nem állhatják, ha porszívózással vagy a fürdő suvickolásával kell tölteniük a szabadidejüket.
Akadnak azonban olyanok is, akik minden nap kényszeresen takarítanak.
Az, ha valaki szereti a tisztaságot, és rendszeresen, akár hetente többször is takarít, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy kényszeres vagy mániás. Ugyanakkor, aki minden nap több órán át képes takarítani, sőt, ha nem foghat szivacsot és fertőtlenítőt a kezébe, akkor frusztrálttá válik, annak érdemes szakemberhez fordulnia.
A tisztaságmánia egyfajta kényszerbetegség, amely nagyjából a lakosság 2 %-át érinti – leginkább a nőket.
A kényszerbeteget állandóan ismétlődő kellemetlen gondolatok gyötrik, amelyeket ismétlődő cselekedetekkel igyekszik levezetni.A tisztaságmánia tekintetében például valaki azért mos egy nap negyvenszer kezet, mert úgy érzi, piszkos. A piszok és a fertőzés kényszergondolata pedig az érintettnél különféle kényszercselekedeteket szül, ebben az esetben kézmosást – avagy fürdést, folyamatos takarítást, rendrakást vagy fertőtlenítést.
Mikortól túl sok?
Teljesen érthető, ha valaki egy nap többször megmossa a kezét, ám az már igazán túlzás, amikor óránként teszi, főleg, amennyiben mindez folyamatos fertőtlenítéssel párosul.Szintén intő jel lehet, ha valaki megszállottan törekszik a szimmetriára, állandóan rendezgeti az asztalát, a polcokat,de az sem mindegy számára, hogy hány díszpárna van a kanapén, vagy hogy hol és hogyan áll a tévé távirányítója. Ha pedig nincs minden a helyén, foltot talál a parkettán, hajszálat a mosdókagylóban, akkor mérhetetlen feszültség keríti hatalmába – sőt még dühbe is gurul.
A kényszeres rendmánia első hallásra nem tűnik igazán zavarónak, ám aki ettől a betegségtől szenved, az olyan szinten rabja a tisztaságnak és olyan szinten frusztrálja a vélt vagy valós rendetlenség, hogyakár naponta több órát is eltölthet takarítással, folyamatos tisztálkodással, amely már a normális életvitelt is negatívan befolyásolja.
Okok és megoldások
Ahhoz, hogy valakiről kimondják, hogy kényszeres tisztaságmániában szenved, a tüneteknek legalább két hétig fenn kell állniuk és a kényszeres cselekvésnek legalább napi egy órán át kell tartania vagy olyan gyakorinak kell lennie, amely a normál életvitelre jelentős hatással van.
Bár a kényszeres takarítás viszonylag gyorsan és egyszerűen felismerhető, a kiváltó okot nagyon nehéz meghatározni. Rend- és tisztaságmániát – akárcsak a többi kényszerbetegséget –okozhat genetikai hajlam, biokémiai zavar, de kiválthatják egyéb, akár pszichológiai tényezők is.
Így aki ebben a betegségben szenved, az örökölhette, köszönheti egyes agyi területek funkciózavarának, de például a szobatisztaságra való szoktatás, a szülők válása vagy más gyerekkori traumák is közrejátszhatnak a kialakulásában.
A kényszerbetegségeknél, így a tisztaságmániánál is kétféle terápiát szoktak alkalmazni a szakemberek. Egyrészt gyógyszeres kezelést javasolnak, amely során különféle antidepresszánsokat, hangulatjavítókat írnak fel a páciensnek, másrészt pszichoterápiát ajánlanak, amelyen belül leginkább a viselkedésterápia tűnik hatásosnak.
Az Ágnes asszony szindrómáról további részleteket itt is olvashatsz.
