Új normalitások, új ortodoxiák keletkeznek, mint ahogy keletkeztek a 2009-es válság után is. Egyszerűen az élet rákényszerít arra, hogy új normalitásokat keressünk – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a monetáris járványkezelés sikereiről, a fiskális alkoholizmus veszélyeiről, az azonnali fizetés előnyeiről és BÉT-elnökként a tőzsde szárnyalásának az okairól is.
A járvány második évének elején az MNB milyennek értékeli a gazdasági kilátásokat, a 2021-es évet?
2020-ban a magyar gazdaságpolitika kényszerpályára került a vírus által, de azért is sikerült a 2020 jobban nekünk, mint a többieknek az eurózónában, a környékünkön, mert egyrészt sokkal jobb indító pozícióban voltunk, 2011 és ’19 között magas volt a növekedés, alacsony volt a munkanélküliség, alacsony volt az infláció, másrészt költségvetési, fiskális fegyelem volt jellemző. Így érkeztünk bele a 2020-as évbe, ez egy különleges világgazdasági helyzet volt, mert 5 százalékkal csökkent a világgazdaság teljesítménye, 180 országban csökkent a GDP, míg 2009-ben 0,5 százalékkal csökkent, és csak harmincvalahány országban esett vissza a termelés. Tehát egészen más volt a jellege ennek a válságnak. A magyar gazdaság kényszerpályájának két nagyon fontos jellemzője, hogy visszaesett a termelés 5 százalékkal és költségvetési túlköltekezésbe keveredtünk. Így érkeztünk be a 2021-be, amely úgy gondoljuk, hogy növekedést fog hozni. Nem tudjuk, hogy áprilisban, májusban vagy júniusban fog elkezdődni az igazi növekedés, ez alapvetően az egészségügyi helyzettől fog függni, de mi mindenképpen számolunk növekedéssel. Az én személyes véleményem, hogy 4-5 százalékkal biztosan fogunk tudni növekedni, és közel kerülhetünk a 2019-es szinthez. Már az idén mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a deficit kisebb legyen, mint 2020-ban volt, és megint személyes véleményem, 2022-ben vissza kell térnünk a normális kerékvágásba. Ha ezt meg tudjuk csinálni, sikeresek maradunk. Ha a költségvetés rendbetétele elhúzódik és három-négy évig túlköltekezünk, akkor az már fiskális alkoholizmust jelent és egy olyan örvényt, amelyből nagyon nehéz lesz visszatérnünk.
Mi az új a mostani válságkezelésben?
A legfontosabb újdonság, hogy a fiskális politika és a monetáris politika együtt mozgott. Korábban a központi bankok mindig igyekeztek hangsúlyozni az önállóságukat, a monetáris és fiskális politikák egymás mellett szerveződtek. 2010 után, különösen 2013 után, miután új vezetése lett a Magyar Nemzeti Banknak, hangsúlyozottan a gazdaságpolitika támogatása is a célok közé tartozott, ez rendkívül sikeres volt, és a válságot 2020-ban együtt tudta ez a két nagy értelmezési tartomány a megoldás felé lökni. Fiskális stimulusok voltak, különböző gazdaságvédelmi intézkedések és majd később a gazdaság-újraindítási intézkedések, amelyek pénzt pumpáltak a központi költségvetés révén a vállalatokba, magánszemélyekhez, és ez meg lett támogatva a monetáris politika által. Három olyan eszközt említenék, amely nagyon ismert, az egyik az, hogy állampapír-vásárlásokba kezdett a Magyar Nemzeti Bank, a növekedési hitelprogramot folytatta a Hajrá nevű programjával, és ugyanígy elindította a növekedési kötvényprogramját. Ez a három új kezdeményezés azt jelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakított a megelőző évek stratégiai lépéseivel, amelynek a jellemzője az volt, hogy szűkítette a mérlegfőösszegét. Most, 2020-ban, hogy segítse a magyar gazdaságot, bővítette a mérlegfőösszegét, egy évvel ezelőtt a mérlegfőösszegünk a GDP-hez képest húsz százalék volt, most azt megdupláztuk, de ez teljes mértékben beleillik a nemzetközi trendekbe.
Milyen további eszközei vannak a fiskális és monetáris politikának, a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a jövőben?
A fiskális politikának nagyobb lesz a jelentősége, mint a monetáris politikának, hisz a mozgástere szabadabb, egészen addig szabad, amíg el tudja az adott állam adni az állampapírjait. Magyarország esetében ez a mozgástér a fiskális politikánál is viszonylag behatárolt, hiszen nem tehetjük meg ilyen magas eladósodási szinttel, hogy sok éven keresztül szabadon engedjük a fiskális elképzeléseinket és túlköltekezzünk.
A monetáris politika normalizálása mikor kezdődhet el? Egyáltalán visszatérhetünk-e a járvány előtti időszakba?
Ezt nem tudja senki megmondani, én legalábbis nem veszem a bátorságot, hogy megmondjam, mikor térhetünk vissza a régi normalitáshoz. Nagyon nagy a valószínűsége, hogy új normalitások, új ortodoxiák keletkeznek, mint ahogy keletkeztek a 2009-es válság után is. Egyszerűen az élet rákényszerít arra, hogy új normalitásokat keressünk.
És mi lehet ez az új normalitás?
Reméljük, hogy egy új ciklus kezdete 2021 az egész világban, és úgy gondolom, hogy ebben az új ciklusban a jegybankok szerepköre megmarad mint aktív résztvevői a hitelpiacoknak és a gazdaságpolitika támogatásának. A következő években a jegybank elnökének nagyon szorosan kell együttműködnie a gazdaságpolitikával, a kormánnyal, mert egyszerűen ez a közérdek. De ez nálunk nem lesz újdonság, hisz 2013 óta ez az együttműködés volt a korábbi sikereknek az egyik fő és meghatározó záloga.
Van pozitív hatása a járványnak a gazdaságra?
Olyan pozitív hatása van, hogy a nem készpénz jellegű tranzakciók aránya megnőtt. 2019 végén 83 százaléka az összes pénzügyi tranzakciónak készpénzben bonyolódott le, most ez 75 százalék. Óhatatlanul az esetek nagy részében az élet is rákényszerített minket arra, hogy egy kicsit elmenjünk a nem készpénz jellegű irányba.
Az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-án indult. Ennek milyen hatása volt, mik az eddigi tapasztalatok?
Nagyon nagy siker volt, és remélem, a magyar ügyfelek többsége látja, hogy milyen előnyökkel jár ez. Fontos minőségi és kulturális ugrás volt a magyar bankfogyasztóknak ez a rendszer, a kereskedelmi bankok, a Giro és a Magyar Nemzet Bank közös sikere, amelynek a nemzetközi visszhangja is pozitív volt. Magyarország unikális döntést hozott 2017-ben, amikor kötelezővé tette minden egyes bank számára, hogy részt kell vennie az azonnali fizetés rendszerében. A világon nincs még egy olyan ország, ahol minden egyes tranzakció lehetővé válik azonnali fizetéssel. Szerencsére technikai hibák nélkül megúsztuk az indítást, sokat teszteltünk előtte. A pénzügyi infrastruktúrában erre valóban büszkék lehetünk, és olyan platformot jelent, amelye rá fognak épülni újabb intézkedések. Tavaly szeptember 1-jétől már a vállalatok is tudnak például azonnali fizetést használni az úgynevezett kötegelt átutalásoknál, a másik intézkedés pedig az volt, hogy bizonyos bankok már mobil applikációt használnak az azonnali fizetés kihasználására. Az esetek 96 százalékában kettő másodpercen belül ér el a pénz a számlára, és kétharmad arányban 1 másodpercen belül. Ez felpörgeti a pénz forgási sebességét. Ez olyan, mint amikor elkezd futni az ember, és a véráram elkezd gyorsulni. Sokkal nagyobb az oxigénfogyasztás, sokkal nagyobb a teljesítmény. Tehát a pénz sebességét felpörgeti, ezzel segíti a gazdaságot.
Milyen hatással volt a készpénzforgalomra?
Érezhető. Nem tudom elválasztani a pandémiát és az azonnali fizetést, mert sajnos a kettő összeért. Visszaszorult egy kicsit a készpénz, 83 százalékról 75 százalékra. A készpénzállomány és a készpénzhasználat nőtt az elmúlt időszakban is, de az aránya csökkent az összforgalomban. Nagyon lassú folyamat indult el, de fontos azt látnunk, és a Magyar Nemzeti Bank szeretné tartani az arányokat, hogy a magyar közkultúra nem készpénzellenes. Mi a készpénzt együtt akarjuk értelmezni a modern elektromos fizetésekkel, tudjuk, hogy az arányok változni fognak, de ez nem egy-két év alatt, hanem egy-két nemzedék alatt fog megvalósulni.
A járvány elleni védekezés részeként az év elejétől kötelező a legtöbb kereskedő számára az elektronikus fizetés biztosítása nemcsak bankkártyával, hanem akár átutalással vagy más módon is. Mik az eddigi tapasztalatok?
Nem sikerült még mindenütt elérnünk azt, eddig körülbelül hatvanezer helyen nem volt elektronikus hozzáférése az ügyfeleknek, de január elsejétől kötelező. Úgy látjuk, hogy az esetek 60-65 százalékában megoldották az elektronikus fizetés lehetőségét, de még van, ahol nem működik a rendszer. Még néhány hetük van e hónap végéig, de tavasztól Magyarországon minden egyes olyan ponton, amelynek adóhivatalhoz bekötött pénztárgépe van, rendelkezni kell ilyen applikációval. Ez mindenkinek érdeke, és fontos előrelépés az elektronikus fizetéseknek a használatában.
Az azonnali fizetéssel tulajdonképpen az ember megáll a pultnál, és átutalja a pénzt, nem pedig bankkártyával fizet?
Igen, az eseteknek egy most már két számjegyű százalékában fizetnek mobilapplikációval az azonnali fizetési rendszerben. A boltban a telefon érintésével egy-két másodpercen belül átmegy a fizetés, pont annyi idő kell hozzá, mint a kártyás fizetéshez, sőt, még egyszerűbb az egész, mert a mobiltelefonunk eleve azonosít bennünket. Felgyorsítja az egyszerű hétköznapi vásárlásokat is.
Vannak országok, amelyek figyelik a magyar rendszer működését?
Igen. Három országgal az én személyes konzultációm is megtörtént az elmúlt évben, és a kollégáim egy fél tucat országgal, köztük európai és nagyon nagy nem európai országokkal is konzultálnak ennek a tanulságairól.
Mennyire tartja sikeresnek az NHP Hajrá programot? Sikerült-e az MNB elképzeléseinek megfelelő mértékben többletforrással ellátni a gazdaságot?
A pandémia idején, márciusban hoztuk ezt a döntést, hogy ezzel fogjuk segíteni a kormány gazdaságpolitikáját meg a magyar gazdaságot. Áprilistól vezettük be, 1500 milliárd volt az eredeti keret, ezt megemelte a Monetáris Tanács, mert akkora volt az érdeklődés, ezermilliárddal. Ebből körülbelül 1800 milliárdot használt fel már 28 ezer kis- és középvállalat. Ez azt jelenti, hogy 0 százalékos kamattal adjuk oda a bankoknak ezt a pénzmennyiséget, amelyet nagyon olcsó, meghatározott profitrátával adhatnak csak tovább. Nagyon népszerű, sokkal jobban fogy, mint ahogy azt terveztük, és hozzájárult, hogy a pandémia által okozott problémákat legalábbis részben tudjuk kezelni.
Milyen arányban használják új befektetésre ezt a pénzt?
Körülbelül egyharmada megy új befektetésre, 57 százaléka forgóeszköz-hitelezésre. Eredetileg fejlesztési célú volt ez a hitelprogram, de most pandémia közepén vagyunk, emiatt szerettük volna, ha forgóeszköz-finanszírozási problémája van valakinek, akkor például ebből bért tud fizetni, bérleti díjat tud fizetni, készleteket tud felhalmozni vagy kifizetni. Ebben az évben ez az új normalitás. Jobb lenne, ha beruházásra költenék természetesen, de a lényeg most az, hogy túléljenek a magyar kis- és középvállalatok.
Mik a terveik a programmal? Mi lehet a jövő?
A Monetáris Tanácsnak van ebben döntési joga, megint csak a saját véleményemet mondom. Olyan sikeres ez a program, hogy valamilyen módon folytatni fogjuk. Lehet, hogy változtatunk, célzottabb lesz például, nagyobb arányban szeretnénk támogatni a beruházásokat, de azt is el tudom képzelni, hogy konkrét célokat fogunk meghatározni. A sikere egyértelmű, és biztos vagyok, hogy a Monetáris Tanács a program folytatása mellett fog dönteni.
A jegybank szemszögéből hogy értékeli az MFB, az Eximbank, illetve a KAVOSZ hiteleit?
Ez a három program nagyon szépen és jól kiegészíti a növekedési hitelprogramunkat. Ezt közösen csináljuk, hisz mi refinanszírozzuk például a Széchenyi-kártya programokat. Ezek testvéri programok, amelyek beleillenek a növekedési hitelprogram Hajrá családjába, körülbelül az egynegyede a növekedési hitelprogramnak erre a három alprogramra megy.
Ebbe a rendszerbe hogyan illik majd bele a tízmillió forintos kamatmentes hitel?
Versenytársa lesz jó értelemben ennek a hitelprogramnak, de ha még olcsóbban juthat hozzá a kis- és középvállalkozó ehhez, mert a kormány erre forrásokat biztosít, ez csak öröm mindannyiunknak. A családnak egy újabb tagja keletkezett, itt nincs versengés, egy cél van, ezek együtt próbálnak a kis- és középvállalatoknak segíteni.
Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a jegybank a zöld finanszírozásra. Milyen eredmények vannak ezen a téren és mik a terveik?
Nagyon nagy terveink vannak. A pénzügyi szabályozásban olyan intézmény- és felügyeleti rendszert dolgozunk ki, amelyben előnye van azon bankoknak, amelyek a zöld logikát jobban érvényesítik. Ezen túl a kötvényprogramban is már kibocsátottunk körülbelül százmilliárd forintnyi olyan kötvényt, amely zöld célra megy. A zöld szempontot nyilvánvalóan érvényesítjük majd a növekedési hitelprogramban is. Ez a jövő. Átkerült a mainstreamba a zöld gondolat. De ugyanígy a digitális megújulásról is a központi bankárok többet beszélnek lassan, mint Elon Musk vagy Mark Zuckerberg.
Meddig folytatódhat a jegybanki kötvényvásárlási program?
A Monetáris Tanács jogosult arra, hogy ebben döntsön. Én úgy gondolom, hogy a hitelprogramhoz hasonlóan a kötvényprogram is arra van predesztinálva, hogy folytatódjon. A vállalati kötvénypiac Magyarországon gyakorlatilag másfél éve nem létezett, most a mi segítségünkkel az elmúlt másfél évben már a 4 százalék közelébe emelkedett, ami még mindig alacsony.
Jelenleg háromféle minősített fogyasztóbarát termék van, a személyi kölcsönök, a jelzáloghitelek és a lakásbiztosítások. Az MNB dolgozik a minősített fogyasztóbarát folyószámla kondícióin is. Mi indokolja ezt?
Mindenképpen szeretnénk azt elérni, hogy az azonnali fizetéssel párhuzamosan minden bankban legyen lehetőség arra, hogy a fogyasztó egy olyan olcsó, automatikus számlacsomaghoz jusson, amely a mostani számlavezetési költségeknek a töredéke. A magyar bankrendszernek nincs más választása, mert muszáj költséget csökkentenie, és ez a kedvezményes számlacsomag lehetne egy eszköze annak, hogy még több fogyasztót vonjunk be. Most Magyarországon 6,5 millió felnőtt embernek van számlája, folyószámlája, ezt nyugodtan ki lehetne bővíteni 10-16 millióra, mert egy embernek több számlája is lehet. Ez nem egy kötelező feladat, de elvárása a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a bankok egy olyan számlacsomagot alkalmazzanak viszonylag rövid időn belül, amely kevesebb költséget jelent az ügyfél számára és alkalmazkodik ahhoz a lehetőséghez, amelyet az azonnali fizetési rendszer biztosít a bankok számára.
Mikorra várható, hogy az ajánlásaikat megfogalmazzák? Hetek, hónapok, évek?
A kollégáim most dolgoznak ezen. Hónapok.
Ön a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Dolgoznak azon, hogy tőzsdére vigyék a tőzsde részvényeit. Mikorra várható ez és miért van erre szükség?
A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben az osztrák fő tulajdonostól megvette a Budapesti Értéktőzsdének a kétharmadát. Ezt szeretnénk hosszú távon megtartani, hogy a Magyar Nemzeti Bank a magyar tőkepiac fejlődésében szerepet játsszon, de nem ragaszkodunk a részvények kétharmadához, és a kisebb részvényesekkel úgy állapodtunk meg, hogy a részvények likviditását növeljük azzal, hogy tőzsdére visszük a tőzsdét. Ez nem egy egyedi dolog, hisz a zürichi tőzsde is jegyzett papír, a londoni tőzsde is, a New York Stock Exchange is, meg a Nasdaq is. Ez egyfajta szimbólum, hiszen ha a tőzsde is tőzsdén van, akkor a transzparencia, átláthatóság magára a tőzsdére is jellemző lesz. A tőzsde igazgatósága a közeljövőben konkrét döntést fog hozni, közgyűlés elé visszük. Az a célunk, hogy 2022-ben a tőzsdét tőzsdére visszük, így a Magyar Nemzeti Bank részesedése csökkenni fog, de szeretnénk még a következő időszakban is rajta tartani a vigyázó szemünket a tőzsdén.
Hogyan hatott egyébként a járvány, illetve annak gazdasági hatása a BÉT-re?
Ez nagy dilemmája a világnak, hogy 2020-ban öt százalékkal csökkent a világgazdaság, közben a világ tőzsdéi pedig soha nem látott magasságokba emelkedtek. Ennek több magyarázata is lehetséges, még nincs tudományos magyarázat. A Budapesti Értéktőzsde a többiekkel együtt száguld, sőt, sok esetben túlteljesítette a nagy tőzsdei trendek átlagát. A világ befektetői ezzel a jövőben való hitüket fejezik ki, amikor a vásárlásaikkal száguldásra kényszerítik a világ tőzsdéit. Ezt a pénzügyi világban tulajdonképpen a jövőbe vetett optimizmusként értelmezem.
A koronavírus-járvány hatással volt a tőzsdei részvényesek összetételére?
A budapestiben nem változott meg. Körülbelül egynegyede egyértelműen magyar magánszemély és vállalat, 68-70 százaléka külföldi tulajdonos. Ez az elmúlt harminc évben nagyon hasonlóan alakult.
