Romantika, szerelem, meghittség, kaland – nagyjából így vélekednek a legtöbben Párizsról. Nyilván nem tévednek nagyot, ugyanakkor skatulyázás helyett a legjobb ötlet személyesen is megtapasztalni, mit kínál a fények városa.
Mert még a végén kiderülhet, hogy sokkal több rejtőzik benne a szerelmesek által létrehozott sztereotípiáknál!
Mi az, ami kihagyhatatlan Párizsban járva?
Sorolhatnánk a híresebbnél híresebb épületeket, helyszíneket, de ezek felsorakoztatásához bőven elegendő egy naprakész úti könyv. Amiről azonban a szavak nyelvén nehéz mesélni, ám megtapasztalni szinte kötelező, az a francia gasztronómia, és annak minden íze, illata. Ha már a zsebben pihen a Párizs repjegy, akkor kezdődhet a tervezgetés, meg persze a gyomor ráhangolása az extázist adó ízélményekre. Mert azokból akad bőven a franciák fővárosában is. Bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez a fajta kényeztetés nem Párizs sajátossága, hanem úgy egészében jellemző a franciákra.
A croissant az egyik legtöbbet emlegetett finomság, aminek a különböző reprodukciói itthon is kaphatóak. Ám aki már kóstolta az eredetit, pontosan tudja, párja nincsen. Egyrészt tűzforrón szolgálják fel még a legegyszerűbb, legkisebb kávézókban is, és nem azért, mert egy perccel előtte vették ki a mikróból, hanem azért, mert előtte egy perccel sült meg a sütőben. Ez, azaz a frissen elkészítés hagyománya nem csupán a croissant-ra igaz, hanem minden másra is, mint például a bagettre, vagy a szendvicsekre, esetleg egyéb édességekre. A francia reggelizés akkor az igazi, ha minden roppanós, még lehetőleg meleg. De ha már akad a tányéron mondjuk egy illatos, még majdnem forró bagett, akkor a belevalót is érdemes közelebbről szemügyre venni. Igazi, hamisíthatatlan, köpült vaj – önmagában ez a feltét aranyat ér, és gyakorlatilag nincs is szükség másra. De nem Franciaországról, és nem gasztronómiai csúcskalandozásról beszélnénk, ha kihagynánk a sajtokat. A sajtokat, amik világhírűek, amik küönlegesek, és amiknek a hasonmásai meg sem közelítik azt, amit az eredeti variációk kínálnak. Sokízűséget, ízlelőbimbókat kényeztető kalandozásokat, valódi élményeket.
Az előétel is laktat?
Vigyázat! A vendéglátások, sőt az éttermi kiszolgálások olykor meglepően bőségesek, sokrétűek. Nem egyszer a sajtok pusztán az előétel részét képezik, és akkor ez tényleg csak egy kis bevezetés. A tengeri herkentyűk és egyéb különlegességek még csak ezután következnek. A legjobb tehát mértékletességet tanúsítani azért, hogy minden is beleférjen a tányérba, meg persze a francia ízek után áhítozó gyomorba.
Hova érdemes még a finom ízekért elrepülni?
A pastizz hazájába, azaz Máltára. Ha a repjegy Málta felirattal már megvan, akkor jöhet egy kis előzetes gasztronómiai körkép. Az előbb emlegetett finomság egy tradicionális sós péksütemény, ami nélkül nem indulhat egyetlen nap sem. Míg az imqaret hasonlóan hagyományos, datolyás, azaz édes desszert, ami egyetlen asztalról sem hiányozhat. És ha már fentebb szóba kerültek a francia tengeri herkentyűk, akkor a máltaiakat sem hagyhatjuk ki, ugyanis a lampuki jellegzetes helyi halfajta, ami enyhe ízéről is felismerhető, így a halakért kevéssé rajongók is esélyes, hogy nem menekülnek el előle.
