Párizs után. Megóv vagy megöl a közösségi média?

Segítséget kértek és segítséget kaptak. Életjelet adtak magukról. A Facebook aktiválta a Safety Check alkalmazását, melyet először 2014 októberében mutatott be a nepáli és afganisztáni földrengések után, vagy a Patrícia hurrikán és más természeti csapások alatt. A rendszer lényege, hogy egy katasztrófa sújtotta zónában rekedt felhasználók egy kattintással jelezhetik a hírfolyamban barátaiknak és szeretteiknek, életben és biztonságban vannak. Párizsban a terrortámadás éjszakáján több mint 4 millió ember használta a Safety Check alkalmazást, és több mint 360 millió felhasználó értesült arról, hogy barátai biztonságban vannak.

A Twitteren pedig egymásra találhattak a hideg éjszakában átmeneti szállást keresők és befogadók. A párizsi Twitter felhasználók azonnal a #PorteOuverte„nyílt ajtó” hashtaget kezdték el használni, hogy az utcán rekedteknek szállást nyújtsanak oly módon, hogy megadták lakcímüket, a bajba jutottak pedig üzenetben léphettek kapcsolatba velük. Ezzel egyszerre bebizonyosodott, hogy a Facebook és Twitter egyszerre globális és lokális felület.

De beindult az információ áramlás is a Twitteren. A #ParisAttacks vagy#FranceUnderAttack szinte valós időben közölt friss híreket az eseményekről, míg a #PrayForParis azon üzeneteket gyűjtötte össze, melyek az együttérzésről biztosították az áldozatokat és a francia polgárokat általában.

A közösségi média tehát megóv. A világot megrengető eseményeknél a mai mediatizált univerzumban a felhasználók által írható és olvasható média, a Facebook és Twitter kulcsszerepet játszik. Ezt a számítógépek és a lakosság többségének zsebében lapuló okostelefonok segítik. A közösségi média tehát egy olyan eszköz, amelyet a felhasználók aktivitása és az általuk generált tartalmak hoznak működésbe, a szolgáltatók pedig ilyen esetekre külön alkalmazásokat fejlesztenek. Gyökeresen megváltozik tehát az, hogyan és milyen eszközökkel kommunikálunk és informálódunk katasztrófa helyzetekben.

Azonban a közösségi média lehetőségeit nemcsak a békés, vagy a bajba jutott állampolgárok használják ki. A belga rendőrség a napokban hozta nyilvánosságra azt a hírt, hogy az Iszlám Állam tagjai már nemcsak a megszokott közösségi média felületeken, hanem olyan alkalmazásokon is hívek toborozásába kezdtek, mint vagy a PlayStation, vagy a WhatsApp. Sőt, vannak olyan szakértői vélemények, amelyek szerint egyes terroristák értelmetlen pusztításukat azokhoz a számítógépes harci játékokhoz hasonlóan élték meg, amelyeken felnőttek. Ez utóbbi azonban bonyolult, több tudományterületet érintő kérdés.

Ahogy az is folyamatosan vita tárgya a free net és az internetsemlegesség támogatói és ellenzői között, hogy mennyire és hogyan kell ellenőrizni, szűrni az internetes kommunikációt. Az utóbbi évek történései azt mutatják, hogy a net világában otthonosan mozgó terroristák és segítőik ellen már a lehető legkorábban fel kell venni a harcot, hogy megelőzhetőek legyenek a párizsihoz hasonló pusztítások.

Azt viszont ki kell jelenteni, hogy a közösségi média már nem először vizsgázik jól vészhelyzetben. A bajba jutott párizsiaknak nagy segítségére voltak a zsebükben lapuló okostelefonon elérhető közösségi oldalak és internetes szolgáltatások.