1. Ausztria – valódi, hivatalos „áramszünet-protokoll”
Ausztria évek óta készül az úgynevezett Blackout-szcenárióra.
Mit jelent ez?
- A hadsereg (Bundesheer) 2017 óta kidolgozta az országos áramkimaradás kezelési tervét.
- Rendszeresen tartanak gyakorlatokat.
- Van nyilvános ajánlás, hogy minden háztartás készüljön fel 2 hét önellátásra (víz, élelmiszer, világítás, kommunikáció).
- Ausztriában 2023–2025 között többször figyelmeztettek arra, hogy az európai energiaellátás túlterhelt és sérülékeny, és egy hosszabb zavar esetén dominószerű összeomlás jöhetne.
A kisfilmek és a kampány célja: felkészíteni a lakosságot, nem pedig pánikot kelteni — ezt hangsúlyozták is.
Az osztrák hadvezetés szerint:
„Nem az a kérdés, lesz-e áramszünet, hanem az, mikor.”
Ez kommunikációs túlzás, de valódi állami felkészülés zajlik náluk.
2. Németország – energiafeszültség, politikai bizonytalanság
Németország a világ egyik legerősebb gazdasága, mégis energiafüggő:
- Az atomerőműveket leállították.
- Több szénerőművet bezártak környezetvédelmi okokból.
- Nagy a függés az import gáztól és áramtól.
- Tél idején az elektromos fűtés és hőszivattyúk miatt nő a terhelés.
Ezért készülnek kommunikációs kampánnyal:
- energiatakarékosság,
- felkészülés,
- megelőzés.
A kisfilmek (ablakok szigetelése, vészfűtés mécsesekkel stb.) nem állami pánikkeltés, hanem civil–önkormányzati kezdeményezés, amit sokan félreértenek.
3. Magyarország – miért más a helyzet?
Két ok miatt:
1) Hosszú távú gázszerződés Oroszországgal
A 10+5 éves szerződés stabil mennyiséget biztosít, így a magyar lakosság gázellátása jóval kiszámíthatóbb, mint Nyugat-Európában.
2) Zsugorított energiaárak
A hatósági árak miatt az ellátási lánc terhelése lassabban gyűrűzik át a fogyasztók felé.
3) Magyarország nem szüntette meg az energiamix kritikus elemeit
- működő erőművek,
- bővülő napelempark,
- Paks 1 és a tervbe vett Paks 2.
Ez a stabilitás részben politikai döntés, részben pedig szerencsés energiaszerkezet.
Ezért mondják magyar szakértők:
4. Európa egésze valóban sérülékeny?
Igen — de nem úgy, ahogyan az internetes videók sugallják.
A sérülékenység okai:
- energiahálózatok túlterheltsége,
- elöregedett infrastruktúra,
- LNG-függőség (folyékony földgáz),
- megújulók ingadozása,
- politikai döntések (atomstop, szénerőmű-lezárások).
A szakértők szerint a legnagyobb kockázat nem az energiahiány, hanem a rendszerstabilitás.
Ha egy országban nagy baj van (pl. Franciaország, Németország), átterhelődhet a hálózat, és ez okozhat regionális kimaradást. Ezért foglalkozik ezzel Ausztria és Németország ennyit.
5. Összegzés – kell-e tartani 2 hét sötétségtől?
✔ Ausztriában: felkészülés, nem pánik
✔ Németországban: energiafeszültség és kommunikáció
✔ Magyarországon: stabilabb ellátás, kisebb kockázat
A magyar rendszer jelenleg sokkal biztonságosabb, mint a nyugat-európai hálózat, ezért itthon nem indokolt a pánikvásárlás.

