Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma
– mondta a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
„Az első ütemben nem akartuk az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltünk pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére” – fogalmazott a miniszter, könnyebbségnek nevezve, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek.
Az energiastratégiáról szólva emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid semlegesség elérésében az atomenergiának hatalmas szerepe van, „a megújuló energiaforrások terén pedig nem a szél-, hanem a naperőművek mellett köteleztük el magunkat”, mivel Magyarországon az éves napsütötte órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély.
Az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség
„A ránk váró feladatok megoldásához az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség, de ebben az uniós támogatások is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá.
A 2021-2027-es uniós ciklus várható pénzügyi keretéről szólva kiemelte: reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére.
„Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem”
– hangsúlyozta, megjegyezve: az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, és a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke.
A miniszter rámutatott, hogy a Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint a magyar gazdaság már high-tech pályára állt: a magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban.
Újabb mérföldkő a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, emellett letették egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, de elkezdték a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is.
Megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást
Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb 5, majd 20 petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések.
A Budapest-Belgrád vasútvonalról – amelyet kormánybiztosként felügyel – azt mondta, az előkészületek az ütemterv szerint haladnak, 2025-re készülhet el a beruházás. A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás – fogalmazott.
Palkovics László, aki az autó- és motorsport megújításának kormánybiztosa is, a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pályáról szólva kijelentette, hogy arra egy megtérülő beruházásként gondolnak. A pályán 2023-tól rendezendő MotoGP-futam mellett évente legalább 180-200 napnyi esemény töltheti meg a naptárat.
A jogtulajdonos Dorna csoport egy új generációs pályát szeretett volna, amelyen izgalmas, látványos versenyeket lehet rendezni, ezt a célt pedig nem lehetett volna elérni a Hungaroring átépítésével. Mogyoródon a következő két év legfontosabb feladatának az épületek átalakítását, újjáépítését, illetve a zajvédelem megoldását nevezte. Mint mondta, a teljes rekonstrukció várhatóan 40-60 milliárd forintba kerül majd.
