Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.
1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.
2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.
Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.
2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.