Amikor elmegyünk magokat vásárolni, figyeljünk oda, hogy a kiválasztott növény alkalmas-e szabadföldi nevelésre, balkonládában való tartásra vagy csak hajtatásra, az üvegházi vagy a fóliás nevelésre.
Egészen másképp viselkednek a hajtatásra alkalmas fajták szabadföldön.
Az is fontos hogy milyen a növekedése. Egy törpe balkonparadicsom el van a kertben, de a folyton növő fajta a balkonládában nem lesz szép. Vannak olyan zöldségfajták, amelyek a tűző napot igénylik, és vannak olyanok, amelyek a félárnyékban is jól érzik magukat. A korai vetésű zöldségek előbb kerülhetnek ki a fagyvédett helyre, míg a fagyzugos helyre csak később.
Mi magunk is nevelhetünk palántákat. Sok zöldséget helyrevetünk vethetjük, pl. retek, spenót, zöldborsó, répafélék. De ha paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, bazsalikomot szeretnénk ültetni, jobban járunk, ha palántát nevelünk, időt nyerünk vele, hamarabb lesz termésünk. Sokan kérdezik miért jobb a könnyű, hamar kiszáradó rostos tőzeg a palántaneveléshez a kertünk talaja helyett. A tőzeg jó tulajdonsága, hogy gyommentes, nagyjából steril, szellős, ami jót tesz a növénynek.
Nem szabad komposztot, kerti földet, trágyát keverni hozzá, mert azokkal számos fertőzés bekerül, ami a csíranövények számára végzetes. Arra is figyelni kell, ha kiszárad a tőzeg, nehezebben nedvesedik vissza, úgy viselkedik, mintha vízlepergető lenne benne. Átszalad rajta a víz, így egy ideig alatta kell hagyni, hogy szívja meg magát. Erre azonban a csíranövény érzékeny, mert ha azok túl sokáig állnak a vízben berohadnak. Jobb, ha mérsékelten nedves állapotot tartunk fenn, a két öntözés között a talaj felszíne szikkadjon egy kicsit.
Palántamérettől függően válasszunk cserepet, balkonládát, tejfölös poharat, vagy esetleg szaporító ládát. Az aljára tegyünk, apró kavicsot, agyagot, drainréteg gyanánt, ez biztosítja majd a megfelelő vízelvezetést. A maradék helyet töltsük meg tőzeges földdel, nyomkodjuk meg. Ha túlságosan száraz a közeg, öntözzük meg, és várjunk amíg a felesleges víz elfolyik.
A talaj tetejére, egyenletesen elosztva szórjuk el a magokat, ezután takarjuk be földdel. Ezt a földréteget szitán keresztül szórjuk egyenletesen a vetésre, mert így nem lesz rögös. Tartsuk 20-22 fokon, világos helyen, néhány hét után nem csak kicsírázik, hanem már az első lomblevelek is megjelennek.
Ha sűrűn kelt ki a vetés, szét kell ültetni a kis magoncokat, különben felnyurgulnak, tönkre is mehetnek. Ekkor már a növényeket egyesével, vagy ha csoportosan szeretnénk nevelni a palántákat, pl. a bazsalikomot, hármasával tűzdeljük szét tejfölös poharakba vagy kisebb cserepekbe. A kicsi növények igen sérülékenyek, ezért a megtöltött cserepekbe egy pálca segítségével készítsünk lyukat, ebbe tegyük a növény gyökerét, majd a pálcika segítségével tömörítsük körülötte a földet. Ha ujjunkkal dolgozunk, könnyen eltörhetjük a palánta gyökerét. Az áttűzdelt növények továbbra is világos, 20-22 fokos helyen maradjon.
Kiültetés előtt a növényeket hozzá kell szoktatni a napfényhez. Ha ez nem tesszük, a növények azonnal megégnek. Kiültetés előtt 2-3 héttel reggel ki kell tenni a palántákat a szabadba, árnyékos helyre, ha nincs ilyen készítsünk árnyékolót. Esté hordjuk vissza a palántákat a nevelőhelyükre, hogy éjszaka ne érje őket a hideg. Ha túl is élnék, de visszaeshetnek a fejlődésben, és ha az eső is esik, megfáznának.
Adjunk tápoldatot a palántáknak. A tőzeg sok előnye mellett egyetlen hátránya, hogy szinte alig tartalmaz tápanyagot.
Legkésőbb tűzdelés után, amikor már szétültetésre kerülnek a palánták, tápoldatoznunk kell. Ekkor bármilyen általános tápoldatot alkalmazhatunk, a szobanövényeknél megszokott módon kéthetente egyszer. A foszfor a sejtek működésében játszanak szerepet, a nitrogén a növekedést serkenti, a kálium a sejtek szerkezetért felelős. Ha valamelyik hiányzik, a palánta hiánytünetet mutat, vagyis foltosodik, sárgul, deformálódik, nem fejlődik rendesen.
Forrás: szépzöld
