forrás: MTI , Pál Csaba (Fotó: MTI)
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozik, Áder János köztársasági elnöktől vehette át vasárnap este Budapesten a jelentős tudományos elismerést.
A kétévente odaítélt, most nyolcadik alkalommal átadott Bolyai-díjat, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés, harmadszor kapta biológus. Pál Csaba a díjjal járó 100 ezer eurót további kutatásai finanszírozására fordíthatja.
A 40 éves Pál Csaba 2008 óta az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője.
Biológusnak tanult, majd elkezdett a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozni. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ösztöndíjjal több évet töltött külföldön, kutatott Oxfordban és Heidelbergben.Tizenöt évvel ezelőtt az első Bolyai-díjat az MTA jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, az MTVA jelenlegi elnöke, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.
Tizenöt évvel ezelőtt az első Bolyai-díjat az MTA jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, őt követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, az MTA jelenlegi elnöke, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.
Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.
A Bolyai-díj Alapítvány tájékoztatása szerint az MTA közreműködésével felkért 14 tudósból álló, a mindenkori köztársasági elnök elnökletével működő díjbizottság ezúttal is zártkörű tanácskozást követően választotta ki az idei díjazottat.
A tudományterülethez nem köthető Bolyai-díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású tudósnak adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, a fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
Áder János: Pál Csaba teljesítménye már most maradandó
Pál Csabának már most maradandó teljesítmény fűződik a nevéhez, olyan eredmények, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap este a Bolyai-díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi. „A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást” – fogalmazott a köztársasági elnök. Mint hangsúlyozta: a kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy „különleges hangjával közbeszéddé teszi a tudományt”. Hozzátette: reményei szerint a következő napokban sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja, mert szeretnék pontosan tudni, hogy miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz.
Áder János szerint „ma még csak a szegedi laboratóriumban köhögnek az élesztők – ahogy mondják -, de a fiatal magyar kutatók mindent megtesznek azért, hogy holnap már le tudják küzdeni a most még ellenálló baktériumokat és az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük”. Hozzátette: Szegeden a magyar tudósok rajzolják fel azokat a géntérképeket, amelyek közel visznek a megoldáshoz. Szaklapokban megjelenő cikkeik, méréseik világraszóló sikert jelentenek. Eredményeik a tudományterület evolúcióját is magasabb sebességre kapcsolják.
Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat
Az államfő emlékeztetett, hogy Pál Csaba eddigi legfőbb sikerei Magyarországon születtek és az ország osztozik ebben a büszkeségben. Mint kiemelte: a díjazott személyes példája másoknak is bizonyítja, hogy Magyarországon a munkának, a tehetségnek, az elhivatottságnak és a teljesítménynek becsülete van. „A haza nem csak igényt tart a tudásra, hanem a támogatáson és a lehetőségeken túl, még olyasmit is ad cserébe, amelyet a világ egyetlen távoli kutatóhelye sem képes: a szülőföld ihlet adó erejét” – fejtette ki Áder János.
Pál Csaba hatalmas megtiszteltetésnek nevezte a Bolyai-díjat
Köszönőbeszédében Pál Csaba hatalmas megtiszteltetésnek és elismerésnek nevezte a Bolyai-díjat, amely mint mondta, egyben visszajelzés is, hogy érdemes volt hazajönni és a kutatócsoportját Magyarországon megalapítani. A biológus hangsúlyozta, munkatársai és tanítványai odaadó munkája nélkül soha nem érte volna el a sikereit.
A kutató szerint kiemelkedően fontos, hogy Magyarország a tudományt támogassa, mert megtérülő befektetésről van szó. Mint fogalmazott: „ha kiemelkedően magas szinten műveljük a szakterületünket, képesek vagyunk elnyerni az Európai Unió legnehezebb pályázatait is, és ezek révén, valamint a belőlük befolyó pénzből új munkahelyeket hozunk létre, infrastruktúrát fejlesztünk, és magyar cégeknek kötünk szerződéseket”.
A szakember megjegyezte, hogy a tudomány az általános kultúrkincsüknek is része. „Utazó nagykövetei vagyunk az országnak, tudományos konferenciákon és a nemzetközi médiában öregbítjük hazánk hírnevét” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nemzedéke egyben elkötelezett abban is, hogy a tehetségeket felkarolja. „Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha az utánunk jövő generáció és a tanítványaink nálunk is sikeresebbek lesznek. Ez az értékrend irányítja a napi munkámat” – zárta gondolatait a biológus, hangsúlyozva, hogy mindehhez tehetséggondozásra van szükség, ami az állam, a kutatóintézetek és az egyetemek feladatkörén túlmutató összefogást igényel. Mint mondta, a Bolyai-díj ebből a szempontból is példa értékű, és sok hasonló kezdeményezésre van szükség.
Pál Csaba életrajza
Pál Csaba 1975-ben született, orvos családból származik. Nem a családi hagyományt követte, hanem biológus lett, 1998-ban kapta meg diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezután elkezdett a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozni. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg, majd ösztöndíjjal több évet töltött külföldön: kutatott Oxfordban, Heidelbergben, 2008-as hazatérését megelőzően a Trentói Egyetem vendégprofesszoraként dolgozott.
2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet. Munkatársaival azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.
Hazai kutatásait a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatja. Ez a program nagy segítséget nyújtott abban, hogy Magyarországon egyedülálló módon két alkalommal is elnyerje az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) pályázatát. Ezekre pályázni kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörést ígérő, megvalósítható kutatási tervvel lehet.
Pál Csabának eddig több mint 40 tudományos publikációja jelent meg, eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok (például a Nature, a Science) is többször közölték. Számos hazai és nemzetközi pályázat és díj nyertese. A közelmúlt legjelentősebb, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezéséért 2014-ben elnyerte a Szent-Györgyi Talentum Díjat. 2008-ban az Osztrák Akadémia Ignaz Lieben-díjával tüntették ki. Ezt a nemzetközi díjat évente egy kutató veheti át, aki negyvenedik életévét még nem töltötte be.
Tanítványai is kiemelkedően sikeresek, sokan közülük is nemzetközi díjakat nyertek el. Pál Csabának jelentős szerepe volt abban, hogy külföldön dolgozó, nemzetközileg is elismert fiatal kutatók Magyarországon, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytassák munkájukat.
