A Balaton és a Duna folyó között félúton, a lankás tolnai dombság vonulatainál található Ozora községe, melynek legjelentősebb középkori műemléke a várkastély.
A jobbágyfalut minden hozzá tartozó területtel együtt a Döröcske nemzetségből származó Ozorai nemesi família mondhatta a magáénak, akik a XIV. század végére férfiágon kihaltak. Luxemburgi Zsigmond király azonban „fiúsította” Ozorai András úr leányát, Borbálát, aki rövidesen kezét nyújtotta Filippo Scolari-nak. Zsigmond 1404-ben kinevezte temesi ispánnak, így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben. 1416-ban engedélyt kapott, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központját jelentő Ozorán „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen. A meredek dombtetőt hatalmas munkával vízszintesre formálták, hogy rajta egy négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal és udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt hozzanak létre. Az itáliai stílusú, inkább kényelmes főnemesi rezidenciának, mint nagyobb ellenálló erejű várnak számító épület után Filippo Scolari felvette az Ozorai Pipó nevet, azonban gyermekei mind fiatalon meghaltak, így nem tudott dinasztiát alapítani Magyarországon. Pipó 1426-ban hunyta le örökre szemeit, özvegye tizenkét évvel élte túl, tőle a váruradalom Hédervári Lőrinc nádorispán tulajdonába jutott át. 1491-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosai elfoglalták a várat. 1537-ben Török Bálint fegyvereseivel lerohanta és kifosztotta az épületet, de az 1544-ben támadó törökök már szabályos ostrommal próbálták bevenni. 1686-ban az előrenyomuló Habsburg katonaság ostrommal foglalta el a várat, ekkor leomlott a nyugati oldala, amit az Esterházy földesurak idején részben kijavítottak, hogy öles falai között egy uradalmi gabonamagtárat alakítsanak ki. Ilyen formában élte meg az 1970-es éveket, amikor megkezdődtek a régészeti kutatások az egykor szebb napokat látott várkastélyban, aminek helyreállítása már megtörtént, így Ozorai Pipó vára ismét tárt kapuval fogadja a látogatókat.
A vár a mai alakjában szabályos négyzet alaprajzú, kétemeletes várkastély, udvarán gótikus nyomokkal, félköríves, gótikus pinceajtókerettel, a várat övező árok nyomaival.
Eredetileg a bejárata a nyugati oldalon volt, ahol befalazott felvonóhidas kapujának helye látható. A várkastély a domb aljában tornyokkal erősített védőfal is védte.
A helységet egy 1315-ben kelt oklevél említi ,,Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja Ozorai András egyetlen leánya Borbála, 1399-ben ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet, Zsigmond király pedig Ozora helységet és uradalmát 1406-ban az ifjú párnak adományozta.
Ozorai Pipo a XV. század elején királyi engedéllyel apósa kisebb méretű kúriája helyén az Itáliából behívott tervezőkkel és építőmesterekkel (építésze valószínű a firenzei Manettó Ammannatini volt) felépítette a várat, melyet egy 1426-ban kiadott oklevél említ először ,,Castrum Ozora” néven.
Ozorai Pipó halála után a várat és tartozékait özvegye 1438-ban Héderváry Lőrinc nádornak, fiainak Istvánnak és Imrének adományozta azzal a kikötéssel, hogy életében azt még kezében hagyják.
Héderváry Miklós és fiainak Lőrincnek s Ferencnek birtoka 1491-ben, akik ekkor új adományként kapták II. Ulászló királytól. A székesfehérvári konvent előtt 1521. július 10-én Héderváry Ferenc nádorfehérvári bán a feleségétől a törökök elleni hadviselése kölcsönvett 18000 frt fejében zálogul kötötte le más birtokaival együtt ,,Castra sua Ozora et Thamasy vocata in Tholmensi”-t. A nádorfehérvári vár elvesztése miatt hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc bántól II. Lajos király Ozora várát és tartozékait elvette, s azt 1524-ben Bethlenfalvi Thurzó Elek kincstartónak adományozta. János király azonban 1526. november 27-én kelt oklevelében Ozora és Tamási várakat, uradalmaikkal együtt Héderváry Ferencné Csáky Borbálának adományozta, mely adományba a székesfehérvári konvent be is vezette. Úgy látszik, hogy Héderváry Ferenc a zálogot feleségének visszafizette, mert Ozora várát 1530-ban a várat az akkor Ferdinánd oldalán állt Török Bálint foglalta el Héderváry Lőrinc özvegyétől, és az ott talált arany, ezüst ékszereket is elvette.
A török 1543-ban vette birtokába Ozora várát Csakar Ferenc várnagytól, és azt helyreállítva, őrséggel látta el. Buda várának visszafoglalása után 1687-ben ezt a várat is felszabadították az osztrák-magyar seregek. Ezután Esterházy Pál nádoré lett, e család alakította át a XVIII.században barokk stílusban. A XIX.század elején megyei börtön, később magtár lett.
GPS koordináták: 46.7543 / 18.3989
Cím: OzoraVárhegy utca
Tel: +36 (72) 212 632
E-mail: baranya-m@tourinform.hu
Web: www.tolnamegye.hu
