Lakosságarányosan aZ öt legtöbb szemetet termelő település közül négy Somogy vármegyében található. Ráadásul mind a négy nyáron közkedvelt úti célnak számít a Balaton partján.
Óriási különbségek vannak Magyarországon települések és települések között abból a szempontból, hol mennyi szemét termelődik, vagyis, hogy hivatalosan mennyit szállítanak el. Lakosságarányosan a legszemetesebb helyeken egy főre több mint egy tonna hulladék is juthat egy évben, miközben a legkevésbé szemetes helyeken ez a 100 kilót sem éri el – írja a Pénzcentrum.
A gazdasági portál 2021-es adatokat vizsgált az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) és a KSH jelentéseiből. A lakosságtól elszállított települési hulladék átlaga 2021-ben: 681 tonna, a vizsgálatban résztvevő települések átlagosan ennyi tonna szemetet termeltek 2021-ben.
Regionálisan Közép-Magyarország hozta a legnagyobb értéket a 2021-es évben a hulladéktermelés terén, utána valamivel lemaradva a Dél-Dunántúl, a legkevesebb hulladékot pedig a Dél-Alföld termelte. Átlagosan egy budapesti lakostól 2021-ben 233 kilogramm szemetet szállítottak el, és Somogy vármegye a legtöbbet termelő vármegye (329), míg a legkevesebb szemetet termelő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (179).
A lakosságtól elszállított települési hulladékok mennyiségében a nagyvárosok vannak az élmezőben. A főváros magasan az élen helyezkedik el, közel 400 000 tonna éves elszállított hulladékkal, utána jön Debrecen és Szeged. Ha viszont lakosságarányosan nézzük az elszállított hulladék éves értékét, akkor érdekes eredmény jön ki.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Csér település szerepel a lista első helyén, ott 2021-ben átlagosan 4064,71 kg szemét jutott egy főre, a másik kilenc település is kimagaslik az ezres nagyságrendekkel, de még így is az első helyezetthez képest nagyjából mindenhol negyed annyi szemét termelődött. Csér esetén fontos hozzátenni a képhez, hogy a településen egy hulladéklerakó telep található, ami máris magyarázattal szolgálhat a magasan kiugró értékkel kapcsolatban.
A további négy az első öt között viszont már a Balaton partján található, és a tehetősebb helyi lakosság mellett a nyári turistaáradat is nagyban hozzájárult az ilyen nagy mennyiségű éves hulladék felhalmozásához.
| település | lakosságszám | elszállított hulladék (tonna) | lakosságarányos szemét (tonna) | lakosságarányos szemét (kg) |
| 10. Tornakápolna | 23 | 21,3 | 0,926 | 926,09 |
| 9. Ábrahámhegy | 606 | 566,6 | 0,935 | 934,98 |
| 8. Szántód | 699 | 719 | 1,029 | 1028,61 |
| 7. Kiscsécs | 193 | 201,3 | 1,043 | 1043,01 |
| 6. Debréte | 15 | 16,4 | 1,093 | 1093,33 |
| 5. Balatonfenyves | 2266 | 2585,2 | 1,141 | 1140,86 |
| 4. Balatonakarattya | 982 | 1175,1 | 1,197 | 1196,64 |
| 3. Zamárdi | 2665 | 3342,3 | 1,254 | 1254,15 |
| 2. Balatonmáriafürdő | 844 | 1368,1 | 1,621 | 1620,97 |
| 1. Csér | 34 | 138,2 | 4,065 | 4064,71 |
A Zala vármegyei Kisbucsa az a hazai település, ahol a legkevesebb szemetet termelték a vizsgált időszakban: mindössze 25,85 kilogrammot.
