A kormány szerint a LIBE-jelentés nem más, mint egy politikai vádirat, a demokrácia megcsúfolása. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök is megszólalt.
Orbán Viktor úgy véli, hogy nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra. Varga Judit, a Miniszterelnökség államtitkára az M1 Ma este című műsorában úgy fogalmazott: egy koncepciós per tanúi vagyunk. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója pedig arról beszélt: a magyar választópolgárok már annyiszor hallották, hogy az EP-ben farkast kiáltanak a magyar demokrácia kapcsán, hogy mára valószínűleg immunissá váltak erre.
Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), e szerint az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. A szavazáson 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott.
Egy koncepciós per tanúi vagyunk, ahol a vádirat megegyezik az ítélettel – mondta az M1 Ma este című műsorában a Miniszterelnökség államtitkára. Varga Judit a miniszterelnök szavait idézte: a Sargentini-jelentés egy politikai nyomásgyakorlási eszköz. Az államtitkár hozzáfűzte, Brüsszelben azt akarják, hogy Magyarország változtasson álláspontján a migrációval kapcsolatban, azonban a magyar emberek már döntöttek, ezért a kérdés tárgytalan.
Ott is beavatkozna az unió, ahol nincs joga
Arról is beszélt, hogy egyes néppárti képviselők magatartása nem okozott meglepetést, hiszen évek óta figyelik a LIBE-bizottságban a Magyarországgal kapcsolatos vitákat, és néhányan a pártszövetségen belül elvárható szolidaritást félretéve nem támogatják az országot. Elmondta azt is, hogy a jelentéshez összesen 263 módosító indítvány érkezett a jelentéshez, ebből 106-ot fideszes képviselők nyújtottak be arra törekedve, hogy megpróbálják kiegyensúlyozni az egyébként „rendkívüli módon elfogult” jelentést, amely tele van ténybeli tévedésekkel és csúsztatásokkal.
Hangsúlyozta, a módosító indítványok egy része arra is irányult, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy olyan területeken is próbál beavatkozni a jelentés, ahol az uniónak nincsen kompetenciája, ilyen például a nyugdíjak mértéke. Továbbá megjegyezte, a jelentés olyan évekkel ezelőtt lezárt ügyeket említ, amelyek már évekkel ezelőtt megnyugtatóan rendeződtek.
Hivatalos bizottsági küldöttség nem járt Magyarországon
Az államtitkár azt is jelezte: Judith Sargentini magánlátogatáson járt Magyarországon, hivatalos bizottsági küldöttség Magyarországon nem járt, és nem is vették fel a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. Varga Judit hozzáfűzte, hogy a jelentés végén felsorolják, mely szervezetekkel egyeztettek, amelyből látható, hogy önkényesen kiválasztott „rendkívüli módon kormánykritikus” szervezetekkel egyeztettek, ami szerinte az egész társadalmat illetően semmi esetre sem nevezhető reprezentatívnak.
Varga Judit felhívta a figyelmet: Magyarországon a jogállamiságot kérik számon a jelentésben, ám a saját eljárásukra nézve nem tartották be a tisztességes eljárás garanciáját, így a magyar külügyminiszter csak külön kifejezett kérésre – és nem meghívásra – lehetett jelen az egyéves eljárás során és kétszer tizenöt percben fejthette ki Magyarország érveit, emellett nem biztosították az észrevételezés jogát sem.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy több képviselővel is egyeztetett, és úgy tapasztalta, sokszor maguk a képviselők sincsenek tisztában a jelentés egyes részleteivel és alapvetően politikai nézetkülönbség miatt támadják Magyarországot, és nyomás alá akarják helyezni, mert a kihívásokra más válaszokat ad.
Az unió jelenlegi vezetése népszerűtlen, nem az unió
A 7. cikkely szerinti eljárást – amelyet uniós atombomba néven is emlegetnek –, tavaly decemberben Lengyelország ellen már megindították, és jelenleg arról folyik a vita, hogy az Európai Parlament (EP) kezdeményezze-e Magyarországgal szemben is eljárást – ezt már az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója mondta a Ma estében. Kovács István rávilágított: azon megy a vita, hogy a nulladikról fellépjünk-e az első lépcsőfokra, és erről az EP plénuma fog majd dönteni szeptember-októberben.
A LIBE bizottság jelentésében többek között az szerepel, hogy kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet a magyar helyzet. Kovács István erre úgy reagált: az összes közvéleménykutatás szerint Magyarországon népszerű az Európai Unió, ami népszerűtlen, az az unió jelenlegi vezetése, és az EP-ben sokan úgy próbálják tálalni, hogy a magyar kormány az EU-val szemben fogalmazza meg magát. Erről úgy vélekedett, ennél európaibb kormánya soha nem volt az országnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány meg akarja menteni az Európai Uniót a tévúttól.
A magyar kormány realista
Arra a felvetésre, hogy a kormány az unióból való kilépést készíti elő, azt mondta: ez badarság, olyan politikai vádaskodás, amelynek semmiféle tényalapja nincs. Kiemelte, hogy korábban a Jobbik programjában szerepelt, hogy kilépnének az unióból, azonban mára ők is felismerték, hogy ezzel nem igazán lehet politikai hasznot szerezni.
„Az más kérdés, hogy a jelenlegi magyar kormány nem szolgai módon viszonyul az Európai Unióhoz, hanem nagyon is realista módon látja a dolgokat, amikor kell, akkor keményen felemeli a hangját, még akkor is, hogyha ez nem mindenkinek tetszik Brüsszelben” – vélte Kovács István.
Arról is beszélt, a magyar választópolgárok már annyiszor hallották, hogy az EP-ben farkast kiáltanak a magyar demokrácia kapcsán, hogy mára valószínűleg immunissá váltak erre, vagy éppen az is lehet, hogy az fogalmazódik meg bennük, „hogyha annyira kritizálnak minket az Európai Parlamentben, akkor jó úton jár az ország”. Ezt úgy indokolta: amióta elkezdődött a támadássorozat, azóta az ország párját ritkító növekedési pályára állt. Kiemelte, megfigyelhető az a tendencia Európa-szerte, hogy a választók kifejezetten jutalmazzák azt, ha a kormányuk a sarkára áll és hallatja saját hangját.
