1519. május 2-án halt meg Leonardo da Vinci firenzei festő, szobrász, építész és polihisztor, a reneszánsz humanista embereszményének megtestesítője.
Leonardo di ser Piero da Vinci egy falusi jegyző, Messer Piero és egy Caterina nevű parasztlány törvénytelen fiaként született a Firenze környéki Vinciben 1452. április 15-én. 1466-tól Andrea del Verrocchio festőműhelyében dolgozott, számos területen szerezett jártasságot: elsajátította a festészet, szobrászat, mintázás technikáját, látott fémöntést, bepillantást nyert a kémia rejtelmeibe, gyakorolta a bőrművességet, szőnyegkészítést, sőt zenei ismereteket is szerzett.
Egyik első munkája egy Verrocchio-képen való közreműködés volt, a legenda szerint amikor a mester meglátta tanítványa munkáját, azt annyira tökéletesnek találta, hogy úgy döntött: ő soha többé nem fest.
Lassan teret nyert a polihisztor
Leonardo húszévesen saját műhelyt nyitott, és megszülettek első önálló alkotásai, az Arno-völgyi táj vázlatrajza, a Három királyok imádása és a Szent Jeromos. Őt bízták meg 1478-ban a városháza, a Palazzo Vecchio Szent Bernát-kápolnájában az oltárkép elkészítésével, 1481-ben a San Donato-templom főoltárképének megfestésével, de egyik művét sem fejezte be, csak vázlatokat készített.
Leonardo a festés mellett tervet készített az Arno folyó szabályozására, csatornák építésére, hadigépeket, ostromlétrákat rajzolt, szélmalomkereket tervezett hadi célokra.
Legendás alkotások születtek
A város ura, Lorenzo de Medici 1482-ben a két város közti béke megerősítésére Milánóba küldte a Mórnak is nevezett Lodovico Sforzához. Leonardo Milánóban festette a Sziklás Madonna című oltárképet és a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumába Az utolsó vacsorát. A szekkó technikával készült falikép azt a drámai pillanatot örökíti meg, amikor Júdás árulására fény derül.
A milánói udvarban Leonardo elmélyült a katonai és műszaki tudományokban, az építészet, a folyadékok mechanikája, a ballisztika, az optika kérdéseit kutatta.
Tizenhat évig dolgozott Francesco Sforza lovas szobrán, a tervek készítése közben született többek között híres ábrázolása az emberi test tökéletes arányairól, a körbe és négyzetbe írt emberről. A művész a munkát rá jellemző módon soha nem fejezte be, csak egy hét méter magas agyagmodellel készült el. A szoborra szánt bronzból a fejedelem végül ágyút öntetett, az agyagmodellt a Milánót elfoglaló XII. Lajos francia király íjászai céllövészetre használták, így megsemmisült.
Mérnökként, katonai építészként is működött
Leonardo a következő időszakban megfordult Mantovában, Velencében, Firenzében, majd 1500-ban Cesare Borgia szolgálatába állt mint mérnök és katonai építész. Tökéletesítette a szárazföldi és hajókra szerelhető fegyvereket, megnövelte a mozsárágyúk tüzelőerejét, új csúcsíves lövedékeket, gránátokat, ágyúkat, kőhajítókat tervezett.
VIII. Károly francia király itáliai betörése után visszatért Firenzébe, ahol megkapta élete legnagyobb megbízatását: a Palazzo Vecchióban a firenzei győzelemmel végződött Anghiari csatát kellett megörökítenie a tanácsterem falán. A terem másik felén a Cascinai csata megfestésére Michelangelót kérték fel, de egyik zseni sem készült el a munkával.
Mona Lisa mindennek az összefoglalása
Leonardo ekkor festette leghíresebb képét, a világ egyik legismertebb remekművét, a Mona Lisát (La Gioconda), akinek talányos mosolyát évszázadok óta igyekeznek megfejteni. Az 1503-1505 körül festett kép Leonardo szinte egyetlen teljesen befejezett képe, amelyben összegezte mindazokat a festői eszközöket, amelyet az emberi arc, a fény és árnyék kezelése, valamint a táj ábrázolása terén megfigyelései során írásban és rajzban rögzített.
Ezzel le is zárult nagy alkotásainak korszaka. Életének hátralevő részét a nyugtalan vándorlás és egy utolsó nekilendülés jellemezte a tudomány, elsősorban az anatómiai kutatások területén. A francia király, I. Ferenc szolgálatába lépett mint udvari festő és építész.
A király nagylelkűen támogatta és az ambois-i kastélya melletti Cloux (mai nevén Clos Lucé) kastélyát bocsátotta rendelkezésére. Leonardo életének utolsó három évében csak tanítványa, Francesco Melzi maradt mellette, aki megmentette mestere életművét a pusztulástól. A reneszánsz egyik legnagyobb lángelméje 67 éves korában cloux-i kastélyában halt meg.
Emlékévet hirdettek a tiszteletére
Halálának 500. évfordulója alkalmából Olaszország emlékévet hirdetett, kiállításokkal, digitális programokkal, bélyegekkel és többek között egy Leonardo-festménnyel díszített kéteurós érme kibocsátásával ünneplik a reneszánsz mestert.
Május 2-án szülőfalujában első ízben állítják ki a neki tulajdonított hajfürtöt. Magyarországon az augusztus végéig nyitva tartó Leonardo da Vinci: Művész – Feltaláló – Zseni című budapesti kiállítással és a május 9-én a mozikba kerülő A művészet templomai – Leonardo 500 című ismeretterjesztő filmmel tisztelegnek az emléke előtt. Az évforduló kiemelt eseménye lesz az ősszel Párizsban nyíló nagyszabású Leonardo-kiállítás, amelyről a Mona Lisát is őrző Louvre még nem árult el részleteket.
mti
