32.1 C
Budapest
2022. augusztus. 17. szerda

Öt varázslatos magyar kastély, amely újra teljes pompájában várja látogatóit

Dátum:

Megosztás:

Ha kirándulnánk és bővítenénk történelmi tudásunkat, érdemes kastélytúrára indulnunk! Hazánk csodálatos kastélyai a Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetően újra teljes pompájukban várják látogatóikat. Íme egy ötös lista.

Nádasdy-kastély
A nádasdladányi Nádasdy-kastély – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A szerelem kastélya – A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Hazánk egyik legszebb neogótikus, Tudor-stílusú kastélyát, amely 1873-tól tíz éven át épült, 24 hektáros csodás kert övezi. Az épület berendezése már megépítésekor igen modernnek számított: volt vízvezetéke, padlófűtése és telefonhálózata is (pontosabban: beszélőcső-hálózat, amit a nevelőnő szobájában, valamint a hálószobában ki is lehet próbálni!).

Nádasdy Ferenc a kastélyt feleségével, Zichy Ilonával együtt álmodta meg. A fiatalok valódi szerelmi házasságot kötöttek, és annyira szerették egymást, hogy közös hálószobát is terveztettek maguknak. Sajnos a boldogságnak Ilona korai halála véget vetett. A 31 évesen özvegyen maradt gróf nem bírta elviselni felesége hiányát, és úgy rendezte be a szobákat, mintha még ő is ott élne.

Kép
Nádasdy-kastély
A nádasdladányi Nádasdy-kastély – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A romantikus angol kastélyban forgatták az Underworld, a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit, A gyertyák csonkig égnek című magyar filmet, illetve a több díjat is elnyert Magyar Golgota jeleneteit.

Érdemes megnézni:
– Az ételt annak idején földalatti síneken futó csillékben szállították a konyhából a kastélyba. A sínt és az alagutat még ma is lehet látni – az alagsori ruhatárnál kell bekukucskálni egy rácsos kapu mögé.
– Magyarország kastélyépítészetének legszebb termeként tartják számon a faragott faburkolattal, hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök csarnokát, amelyet Hauszmann Alajos tervezett.
– A földszinti kávézóban látható egy csodásan helyreállított Nádasdy-címeres cserépkályha.

A béke szigete – Tata, Esterházy-kastély

Az Esterházy család tatai kastélya egykor a társasági élet központja volt. A kastély nem egyszer fogadott királyi vendégeket – I. Ferenc József császárt, II. Vilmos német császárt –, sőt 1809-ben egy híres békeszerződés, a Napóleonnal kötött ún. schönbrunni béke aláírásának helyszíne is volt.

Kép
Tata
Tata, Esterházy-kastély – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A kastély virágkorát 1867 után élte, amikor Esterházy Miklós József gróf nagy derbiket és falkavadászatokat rendezett itt, és megépítette a tatai kastélyszínházat. A gróf elhatározta, hogy saját színházát megfesteti egy fiatal bécsi mesterrel: így került Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményét.

Érdemes megnézni:  
– A földszint legérdekesebb terme a Sátorszoba, amely különleges festéséről kapta a nevét, ugyanis egy török sátrat idéz meg.
– A kastélyban eredeti kályhákat, festményeket és egy 370 éves óraszerkezetet is láthatunk, valamint azt a bölcsőt, amelyben az utolsó itt született Esterházyt ringatta Zichy Mária grófnő.

Az álmából felébresztett kastély – Füzérradvány, Károlyi-kastély

Károlyi Ede volt az, aki az 1800-as években felébresztette a kastélyt Csipkerózsika-álmából, Ybl Miklós tervei alapján. A kastély védjegyének számító nyolcszögletű torony azonban a saját ötlete volt. A munkát fia, Károlyi László folytatta, ő állt neki a reneszánsz kastélybelső kiépítésének, feleségével, gróf Apponyi Franciskával. Csaknem két évtizeden át jártak Firenzébe vásárolni, útjaikról reneszánsz és kora barokk díszítő elemekkel és berendezési tárgyakkal – például kandallókkal és márvány ajtókeretekkel – tértek haza.

Károlyi László fia, István gróf varázsolta át a kastélyt 1938-ban luxusszállóvá, és ekkor készült például az a két gyönyörű mozaikos üvegablak is, amely a lépcsőházat díszíti. A család az értékes tárgyakat a kastélyban hagyta, a vendégek örömére. És mivel 1938-ban végigfotózták a szállót, ezeket a képeket most mi is láthatjuk a kihelyezett sztereoszkópokban.

Kép
Károlyi-kastély
A füzérradványi Károlyi-kastély kertje – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A családi kastélyt 1948-ban államosították, szanatórium lett belőle. Felújítása a 90-es években kezdődött, és 2021-ben nyitott meg a múzeumként szolgáló szárny.

Érdemes megnézni:  
– A Károlyi-kastély különleges klímájú 140 hektáros angolparkja több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi-platán.
– A kastélyban berendezett kiállítás nyomozójátékkal vár, melyben 15 karakter segítségével lehet felgöngyölíteni egy fiktív gyilkosság történetét.
– Károlyi gróf szenvedélyes vadász is volt: Kelet-Afrikát is megjárta a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal – közös vadászútjukról a Csui című regényben is olvashatunk. A kiállított trófeákon megtalálható a felirat: ki, hol és mikor ejtette el a vadat.

Ahonnan a legszebb a kilátás – Sümeg, Püspöki Palota

A sümegi Püspöki Palota története Padányi Bíró Márton püspökké kinevezésével kezdődött (1745), aki Sümeget választotta székhelyéül Veszprém helyett. Az eredeti terve az volt, hogy a várat állíttatja helyre és alakítja át püspöki székhellyé, ehhez azonban uralkodói jóváhagyásra volt szükség. Mivel Mária Terézia ezzel egyre késlekedett, a püspök úgy döntött, inkább a vár aljában álló kúriát nagyobbítja meg.

Kép
Sümeg
Sümeg, Püspöki Palota – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A kastélyban 31 terem volt, amelyek fényét a freskók és rokokó stukkódíszek mellett az intarziás padló- és falburkolatok is emelték. Bár Márton püspök nagyon büszke volt csodás új rezidenciájára, nem sokáig élvezhette, mivel 1762-ben meghalt. A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött, az értékes freskók, a bútorzat eltűntek. Az egyetlen megmaradt festmény Padányi Bíró Márton püspök 18. században készült egész alakos portréja, amely a kápolna egyik sarkában vészelte át a történelem viharait.

Érdemes megnézni:   
– Érdemes megkeresni a hűsölőterem, azaz a sala terrena kis bohócát!
– A Plébániatemplom fantasztikus freskóegyüttese „néma prédikáció” néven vonult be a művészettörténetbe. Ebben keltette életre a zseniális rokokó festő azokat a víziókat, amelyeket a püspök – egy komoly botrányt okozó, bezúzásra ítélt könyve miatt – már nem mondhatott el.
– A palota legszebb és egyetlen épen maradt része a Szent Mártonnak szentelt kápolna, amelynek oltárképét Vogel Gergely, stukkóit pedig Antonio Orsatti készítette.
– Az udvarról csodás kilátás nyílik a várra.

Az ördöglovas kastélya – Sándor-Metternich-kastély, Bajna

A kastély építtetője, Sándor Móric történelmünk egyik legendás alakja. A gróf 1822-ben örökölte meg a bajna–biai uradalmat, és nem ismert félelmet, ha lovakról volt szó: hosszú lépcsősorokon hajtott le, teraszokról ugratott ki lóháton, és a legenda szerint még a kastélyban is lovon járt. Az ördöglovas jelzőt Angliában kapta, amikor betört egy különösen vad lovat. Feleségét is egyik hajmeresztő lovasbravúrja kapcsán ismerte meg: a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintója felett. Nem csoda, hogy a hölgy azonnal beleszeretett. A gróf ekkor kezdett hozzá a bajnai kastély átépítéséhez, hogy méltón fogadhassa leendő feleségét, Metternich kancellár lányát.

A bajnai birtokon eredetileg egy udvarház állt, amelyet Sándor Menyhért 1696-ban elbontatott, és helyére egy vadászkastélyt emeltetett. Ezt a következő nemzedékek barokk, majd klasszicista stílusú palotává alakították. A művet végül Sándor Móric koronázta meg egy elegáns angolparkkal és egy négyoszlopos portikusszal, méghozzá a kor neves építésze, Hild József segítségével.

A kastély lepusztulása utolsó főúri lakójának, Sándor Klementinának Svájcba menekülésével kezdődött 1944-ben. Később itt hozták létre az ország egyetlen női traktorvezető-képzőjét (ezt a korszakot örökíti meg a Ménesgazda és a Szívzűr című film).

Érdemes megnézni:   
– A Sándor Móric grófot ábrázoló festményt összetekercselve közel 50 évig Esztergomban őrizték, és több héten keresztül nyitották ismét szét. A II. világháborúban 21 golyót kapott kép ma már ismét teljes pompájában látható a fő lépcsőház emeleti részén.
– A két legcsodálatosabb helyiség az emelet két díszterme: a különleges falfestéseiről és díszes stukkóiról híres etruszk-terem, valamint a pompás mennyezeti freskójáról nevezetes Raffaello-terem. Mindkettőt Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője tervezte, akit Sándor Móric utazásai során ismert meg.

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.

Hirmagazin.eu

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
weblap4u banner
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Pedáns vagy kényszerbeteg, aki állandóan takarít?

A rendet és a tisztaságot mindenki, ám az utat, ami elvezet odáig, csak nagyon kevesen szeretik, sőt a...

Mit tegyünk, ha az idegeskedés miatt fáj a gyomrunk?

A gyomorfájdalom több ok miatt is kialakulhat. A fájdalmat kiválthatják vírusfertőzések, savas reflux, de gyomorfekély is állhat a...

Féltékenység, pénz, megcsalás – ezek a szakításhoz vezető leggyakoribb indokok

A kapcsolatok gyakran ugyanazokon a problémákon csúsznak el. Ilyen a pénz, az elköteleződés kérdése vagy a kommunikáció hiánya....

Eddig ezt cm-ben nem tudták túlszárnyalni, 230 cm és 82 kg-os, kapitális harcsa..

Óriás harcsát fogtak a gyomaendrődi Sirató-holtágon még két éve, de azóta sem fogott Magyarországon senki ilyen hosszú hatcsát.. Kétszázharminc...
facebook