Össztűz alatt az abortusz előtti tanácsadás

forrás: hirado.hu

A családvédelmi szolgálaton kívül senkinek nem tetszik az abortuszhoz előírt tanácsadás, legalábbis a mai formájában – erről szólnak a hirado.hu-nak nyilatkozó civilek, szakértők, egészségügyi dolgozók nyilatkozatai.

Teljesen más miatt érezték magukat tehetlennek

Kétségbeesetten próbálta megmenteni a magzatát, kérlelt, könyörgött, fenyegetőzött, fogadkozott, hogy akár egyedül is felneveli, ha megszülethet a baba – a fiatal férfi azt szerette volna, ha partnere megtartja a megfogant gyereküket, de a nő másképp döntött. A kismama elment az abortusz előtti kötelező családvédelmis tanácsadásra, a kérdésről nem volt hajlandó többet beszélni az apával, a beszélgetések időpontjait titokban tartotta előtte, majd súlyos válsághelyzetre hivatkozva elvettette a magzatát.  Az apa úgy érezte, az eljárás rutinszerű volt, nem tette igazán bonyolulttá a nő dolgát, ő pedig tehetetlen volt, teljesen kiiktatták a folyamatból, bár a magzat tőle is fogant. A történetet egy olyan szervezet munkatársa mesélte, amely nem csak megelőző tanácsadással, de úgy is csökkenteni szeretné az abortuszok számát, hogy a már teherbe esett és művi vetélésre készülő nőknek próbál alternatívákat ajánlani.

Illusztráció – MTI Fotó: Bruzák Noémi

Egy további, az abortusz kérdését más szempontból bemutató történet szerint a kismama fölösleges, megalázó procedúrának érezte a kötelező védőnői tanácsadást. Jó oka volt rá, hogy el akarta vettetni a magzatát, mint ahogy szerinte abortuszra általában senki nem örömében megy. Ha pedig meghozta ezt a nehéz döntést, ami törvény adta joga, nem értette, miért kell egy ennyire benső, sok lelki vívódással járó elhatározásról még vadidegenekkel beszélgetnie, több napot várakoznia, és ezzel további kínokat elszenvednie. Ő az állami kényszer ellen érezte magát tehetetlennek.

Más-más okból, de mindkét történet felveti a kérdést, mi értelme van a családvédelmis beszélgetéseknek, ha a végén az anya kérésére úgy is, szinte automatikusan engedélyezik az abortuszt. A szolgálat nem vizsgálhatja, mit takar a „súlyos válsághelyzet” vagy azt, hogy egyáltalán lehet-e ilyenről beszélni, ennek meglétét az állapotos nő aláírásával igazolja. Úgy tűnik tehát, hogy jobbára a látszat kedvéért fenntartott üres rutineljárásról van szó, akkor meg minek? Az egyik vélemény, hogy teljesen el kellene törölni, a másik szerint át kellene alakítani, ki kellene egészíteni, hatékonyabbá kellene tenni, de semmiképpen sem az agitálás irányába elvinni – erről beszéltek a hirado.hu által megkérdezett civilek, szakértők és egészségügyi dolgozók.

Akadálypálya

A nyilatkozók egy része határozottan azt mondta, indokolatlanok az abortuszhoz előírt előzetes családvédelmis beszélgetések. Spronz Júlia ügyvéd, a Patent Egyesület munkatársa hangsúlyozta, nincs értelme a vegzatúrának, mert nem hatékony, nem tudja megváltoztatni a nők elhatározását, valamint emberi jogi kérdéseket is felvet. Ha egy ország engedélyezi az abortuszt, nem kell ilyen akadálypályákat állítani a nők elé, akik amúgy is nagyon nehéz helyzetben vannak a terhességmegszakításról hozott döntésük idején – mondta.

A Patent Egyesület tapasztalatai szerint a magzat megtartására irányuló tanácsadáson a védőnők nem minden esetben tartják tiszteletben a terhességüket megszakítani kívánó nők döntését, emberi méltóságát. A női jogvédő szervezet 2014-es kutatása szerint a 101 megkérdezettet az esetek 13 százalékában érte sérelem (befolyásolás, hibáztatás, érzelmi nyomásgyakorlás) a tanácsadás során. Hozzátették, hogy a közvetlenül a tanácsadás után lezajlott interjúkra az igazán feldúlt nők nem vállalkoztak, így feltételezhető, hogy a jogsértések aránya a mértnél nagyobb. Ezek a nők egy részének még traumatikussá, nehezen feldolgozhatóvá teheti az amúgy is nehéz, de már meghozott döntést. Továbbá maga a tanácsadás kötelező jellege is megkérdőjelezi a nők döntési szabadságát – tartalmazza a jelentés.

Finom manipuláció

Egy másik, három évvel ezelőtti vizsgálatuk során az egyesület munkatársai inkognitóban jelentek meg családvédelmis tanácsadásokon, ahol több esetben azt tapasztalták, a védőnők „finom manipulációval és kedves félreinformálással” igyekeztek megmásíttatni a nők elhatározását. Például, ha meggyőzhetőnek látszó nőről volt szó, a ténylegesen várhatónál súlyosabbnak állították be a testi, egészségügyi következményeket.

Spronz Júlia azt is hangsúlyozta, az ENSZ nőjogi bizottsága (CEDAW) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai is arról szólnak, hogy az abortusz engedélyezése esetén minél gördülékenyebbé kell tenni a terhességmegszakításhoz vezető folyamatot. Nem a művi vetélésre jelentkező nők dolgának nehezítésével, hanem szexuális felvilágosítással, a gyerekvállalás ösztönzésével, és ehhez kapcsolódóan a női egyenjogúság megteremtésével, a munkavállalási, bölcsődei, óvodai kapacitások bővítésével kell harcba szállni az abortuszok számának csökkentéséért – mondta. A jogász szerint a fogamzásgátlók ártámogatása is ebbe a körbe tartozna, ezzel szemben Magyarországon nincs ilyen kedvezmény. Ezen kívül nem engedélyezett az abortusztabletta, pedig egyszerűbb, kisebb az egészségügyi kockázatú megoldás, mint a műszeres beavatkozás – tette hozzá.

A szülészet-nőgyógyászat pszichológiai vetületével foglalkozó egyik szakember a hirado.hu-nak szintén arról beszélt, szerinte teljesen értelmetlenek az abortusz előtti kötelező tanácsadások, durva beavatkozást jelentenek a nők életébe, amitől nem lesz kevesebb abortusz. Nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a művi vetélések számát nem ezen az úton, hanem prevencióval lehet csökkenteni.

Az abortuszok számát nem csak a foganás előtt lehet csökkenteni

Kétségeit hangsúlyozta a családvédelmi beszélgetések kapcsán Olaj-Rabóczky Anett, az abortusz.hunevű website munkatársa is. Az életvédő (pro life) irányzathoz tartozó oldal szerkesztője szerint ezek a hivatalos tanácsadások valóban nem túl hatékonyak, ha valaki döntött az abortusz mellett, akkor egy idegen már nem igen tud hatni rá. Bár védőnője válogatja, hogyan zajlik a tanácsadás, de az azért elmondható, hogy nem ez fogja lényegesen csökkenteni az abortuszok számát.

Ha valaki visszafordul, akkor sem biztos, hogy a családvédelmi szolgálattól kapott tájékoztatás miatt. Az ilyen beszélgetéseknél sokkal nagyobb szerepe lehetne annak, ha a magzatok megtartásában a nőt a családi, baráti környezete támogatná, így nem érezné annyira egyedül magát a nem tervezett terhességével. Mindehhez azonban a közgondolkodás változására lenne szükség, arra, hogy a nem várt, de már megfogant új életet ne végzetes tragédiának, csak abortusszal rendezhető problémának lássák az emberek, illetve a művi vetélést ne a fogamzásgátlás egyik módjának tekintsék. Így az abortuszok számát nem csak a foganás előtti, preventív programokkal lehetne csökkenteni – tette hozzá.

Zár az idegrendszer, saját tapasztalatból is tudja

Olaj-Rabóczky Anett ezzel együtt egyetértett azzal, hogy az abortuszok számának csökkentéséhez nagyon fontos lenne a prevenció, a szexuális felvilágosítás, amit már az iskolákban el kell kezdeni. Az ő csapatuk is szervez gimnáziumi beszélgetéseket, ahol nagyon jók a visszajelzések. Sokkal nagyobb az esély az abortuszok megelőzésére, ha a nők, illetve lányok már jó előre, diákkorukban találkoznak ezzel a kérdéssel, és elkerülik a nem kívánt terhességet, nem hirtelen üt be nekik a probléma. A nem várt terhességkor ugyanis sokakon halálfélelem vesz erőt, zár az idegrendszerük, beszűkült tudatállapotba kerülnek, elveszettnek érzik magukat. Mint mondta, mindezt személyes tapasztalatból is tudja, mert neki is volt abortusza, ami aztán hosszú ideig tartó, súlyos lelki válságot, bűntudatot okozott neki.

Az abortusz.hu célja, hogy tárgyilagos információt nyújtson az abortusszal kapcsolatban. Senkit nem akarnak rábeszélni a gyerekvállalásra, sokkal inkább segíteni szeretnének végiggondolni a lehetőségeket és számba venni a félelmeket – az élet védelme és a nő mentális egészségének védelme miatt is. Ennek a fajta információnyújtásnak az előnye az lehet, hogy nem kötelező, személyes hangú, de egyébként ez is sziszifuszi munka – fogalmazott Olaj-Rabóczky Anett. Hozzátette: bár ellentmondó adatok láttak napvilágot arról, hogy az abortuszon átesett nők mekkora hányadánál milyen fokú lelki problémákhoz vezet az abortusz, egyes vizsgálatok szerint egyértelműnek látszik, hogy ha nem is hamar, de sok év elteltével a nők nagy részénél jelentkezik a posztabortusz szindróma. Az ezzel ellentétes eredményekre jutó kutatások nem követték elég hosszan a vizsgált nők életét – tette hozzá.

A Patent Egyesület közlése szerint azonban az elmúlt két évtized legmagasabb színvonalon végzett kutatásai azt mutatják, hogy bár vannak nők, akiknek megrázó élmény az abortusz, a legtöbbjüknek nem okoz pszichés megbetegedést a beavatkozás.

Lehet, hogy nem is védőnőkre kellene bízni

Szőnyi György nőgyógyász, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság munkatársa szintén azt hangsúlyozta, az abortuszra készülő nőket a családvédelmi tanácsadás már csak nagyon ritkán tudja eltéríteni a szándékuktól. Ha őt valaki ezzel keresi fel, és úgy látja, még nem biztos az elhatározás, akkor próbál sokat beszélgetni a kérdésről, amennyiben a kismama igényli. Szőnyi György megjegyezte, ha a hozzáforduló állapotos nő az abortusz mellett dönt, ő onnantól kilép a folyamatból, mert az orvosok azon egyre gyarapodó táborához tartozik, amely nem vállal terhességmegszakítást. Becslése szerint míg a rendszerváltás előtt csak elvétve volt rá példa, hogy egy orvos visszautasította – visszautasíthatta – a műtét elvégzését, ma már minden második így tesz.

Létezik tehát az életvédő civilek és a hivatalos családvélmis tanácsadások mellett az orvossal folytatott, alkalom adta beszélgetés lehetősége is. Ez nem egyszer előfordul, de orvosa válogatja, hogy ki milyen mélyen megy ebbe bele, vagyis semmiképp sem lehet a hivatalos tanácsadás alternatívája, pedig valami jó lenne helyette, ha nem is kötelező. Hogy mégis mi lehetne az, Szőnyi György nem tudta megmondani, annyit azonban megjegyzett, hogy ez a feladat talán inkább pszichológiai, mint védőnői ismereteket feltételez.

Abban már biztosabb a szakember, akárcsak a többi nyilatkozó, hogy az előzetes felvilágosításra a mostaninál sokkal több energiát kellene fordítani. Megemlítette, hogy 2012-ig – jelentős részt a Norvég Alapból nyert pénzekkel – tíz év alatt egymillió gyereket ért el az A-HA! országos szexuális és mentálhigiénés felvilágosító program, amire azonban 2013 óta nincs pénz.

Senkit nem akarnak lebeszélni

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál megszólaltatott illetékes azt mondta a hirado.hu-nak, hogy a családvédelmi szolgálat munkatársainak nem az a feladata, hogy lebeszéljék a kismamákat az abortuszról, hanem, hogy felvilágosítsák őket. A magzatvédelmi törvény szerint ezeken a beszélgetéseken többek között a gyermekvállalás esetén igénybe vehető támogatásokról, segítségekről, az örökbeadás lehetőségeiről, a magzat fejlődéséről, az abortusz veszélyeiről, valamint annak lehetséges hosszú távú kihatásairól kell szónak esnie.

Az OTH-s vélemény szerint a tanácsadásnak van értelme. Igaz, hogy a felvilágosító beszélgetések mellett is évente több tízezer magzatot vettetnek el Magyarországon, de csökkenő a tendencia, amiben az abortusz előtti tanácsadásnak is szerepe lehet. Elégedettek azonban természetesen még nem lehetnek – tette hozzá a hivatal munkatársa. Azt szintén hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha nem csak akkor találkoznának a nőkkel, amikor azok már abortuszra készülődnek, hanem megelőző családtervezési, illetve házasság előtti tanácsadásokon is.

A magzatmegtartó beszélgetések után majdnem mindig abortusz jön

Hivatalos statisztikák szerint a terhességmegszakításra készülő nők néhány százalékára hat a védőnővel folytatott beszélgetés. Az OHT oldalán a legfrissebb elérhető számok 2011-ből valók, e szerint majdnem 43 ezren vettek részt magzat megtartására irányuló tanácsadáson, közel 40 ezren kérelmezték a terhesség megszakítását, az abortuszok száma pedig 37 530 volt. Ez a tanácsadáson megjelentek számának 87 százaléka, az abortuszt kérelmezőknek pedig a 94 százaléka.

Az OHT 2011-es adatai szerint a szolgálatnál jelentkező nők kevesebb mint kétharmada vállalta, hogy anonim kérdőíven nyilatkozik arról, mit gondolt, amikor közölték vele, hogy fel kell keresnie a tanácsadást. A hivatalos adatok szerint a legtöbben (35 százalék) azt válaszolták, hogy remélték, megértésre találnak. 27 százalék azt közölte, megkönnyebbülést jelentett neki, hogy valahol beszélhet a gondjáról. Minden ötödik szorongást érzett, mert nem tudta, mire számíthat, minden hetedik pedig kényszernek és feleslegesnek érezte a tanácsadást, nem értette, miért van rá szükség. A kérdőívet kitöltők nagy többsége aztán azt is írta, hogy a beszélgetés után megnyugvást érzett, illetve azt, hogy megértették. 40 százalék nem válaszolt.

A legtöbb a pénz miatt van

A tanácsadáson megjelent nők 7,7 százaléka 40 év feletti volt, 13,8 százaléka 19 év alatti. A nők háromnegyede egyedül, 13 százaléka a magzat apjával, 11 százalékuk más személlyel. A kérelmezők 60 százaléka hajadon, negyede házas, tizede elvált, az özvegyek aránya pedig 0,7 százalék volt. A nagy többség terhességének  9. hete előtt jelentkezett be, az adatközlés szerint a felük védekezés ellenére esett teherbe.

A kérelmezők ötöde az első magzatát akarta abortálni, a nők majdnem fele azonban már legalább a negyedszer volt terhes. A terhességmegszakítást kérők felének már volt ilyen beavatkozása, azon belül 7 százalék pedig már előtte legalább három másik magzatát is elvettette. A művi vetélést választók háromnegyedének korábbról már volt élő gyermeke.

A jelentkezők több mint 60 százaléka jogosult volt szociális kedvezményre, az anonim kérdőíven megnevezett legfőbb válság indok – 39 százaléknál – a rossz anyagi helyzet volt, második helyen – 15 százalék – a párkapcsolati probléma szerepelt, és voltak, akik azzal indokolták döntésüket – 13 százalék –, hogy nem akarnak több gyermeket.

Negyedóránként vége egynek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a hatvanas évek végén hajtották el a legtöbb magzatot, évi 200 ezret, jóval többet, mint amennyit megtartottak az emberek – az élve születések száma ekkoriban 150 ezer körül alakult. A művi vetélések száma azóta, kisebb megtorpanásokat leszámítva, folyamatosan csökken, 2014-ben 32 663-at végeztek, vagyis a terhességek negyede végződött abortusszal.  Ez azt jelenti, hogy minden negyedórában elvettetnek egy magzatot, vagyis napi kilencvenet. A 128 ezer terhességből 91 ezer gyerek született élve, minden harmadikra jutott egy elhajtott magzat, ami nemzetközi mércével is még mindig magas. Magyarországon az abortusz a leggyakoribb műtétek közé tartozik, az OEP listáján néhány éve az első helyen a szürkehályog, a másodikon az abortusz, a harmadik helyen a császármetszés állt.

Az egyik hirado.hu-nak nyilatkozó egészségügyi szakember szerint azonban ténylegesen ennél magasabb lehet az abortált magzatok száma, mert vannak nők, akik Ausztriába utaznak elhajtatni a magzatukat, ahol legális az abortusztabletta vagy más közeli országba, ahol a magyarországinál kevesebb adminisztráció kell elő az abortuszhoz.