Nem tudnak lépést tartani a menedékkérők számának emelkedésével a menekültügyi ellátórendszer fejlesztésében a német hatóságok, és a kormány már attól tart, hogy összeomlik a rendszer.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban a berlini kancellári hivatalban egy értekezleten arra figyelmeztetett, hogy alig vannak már menedékkérők elszállásolására alkalmas épületek az országban. Sok menedékkérőt sátrakban vagy tornatermekben helyeznek el, ami nem lehet tartós megoldás, és ha nem változik a helyzet, akkor nemcsak a német társadalom menedékkérők iránti szolidaritása gyengülhet, hanem az egész ellátórendszer összeomolhat.
A tartományi kormányzatok képviselőivel és több minisztérium államtitkárával tartott egyeztetésen a belügyi tárca vezetője mellett Manfred Schmidt, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke is hasonlóan vélekedett.
A FAS összeállítása szerint országszerte csaknem valamennyi befogadó állomás túlzsúfolt, és a menedékkérők elhelyezése egyre több konfliktushoz vezet. Például a baden-württembergi Heidelbergben egy rendezvényen több száz feldühödött helyi lakos kifütyülte Bilkay Öney tartományi integrációs minisztert, és végül Winfried Kretschmann miniszterelnöknek kellett a városba utaznia, hogy megnyugtassa a lakosságot.5 milliárd euróra lesz szükség
A feszültséget egy korábban az amerikai hadsereg által használt területen kialakított menekültszállás okozza, amelyet 500 fő befogadására terveztek, de már 2600 menedékkérő lakik benne. Kretschmann több rendőrt és szociális munkást ígért. A helyiek nagy lármára, szemetelésre panaszkodnak, és beszámoltak szexuális zaklatásról is – írta a FAS.
A 16 német tartománynak együttvéve legkevesebb 5 milliárd euróra lesz szüksége az idén a menekültügyi ellátórendszer fenntartására, ami azt jelenti, hogy a költségek bőven megduplázódnak a tavalyi 2,2 milliárdhoz képest. A dpa hírügynökség körkérdéséből kitűnik, hogy vannak tartományok, amelyekben még nagyobb költségnövekedéstől tartanak, például a schleswig-holsteini vezetés becslése szerint a tavalyi 80 millió euró után az idén már 287 milliót kell fordítani a menedékkérőkre.
A bajor hatóságok tapasztalatai szerint egy felnőtt menedékkérő szállása és ellátása havonta nagyjából 1300 euróba kerül, egy kiskorúé pedig 4000 euróba. Bajorországban így elérheti a 800 millió eurót a menekültügyi rendszer fenntartásának költsége – a 2014-ben elköltött 410 millió után -, és ezzel véget is érhet az a korszak, amelyben a tartományi költségvetés rendre többlettel zárt.
Más tartományokban a deficit emelkedhet tovább az egyre erősödő menekülthullám hatására. Az eleve súlyos adósságválsággal küzdő észak-rajna-vesztfáliai kormánynak például még több hitelt kell felvennie, ha nem megszorításokkal – például a bölcsődei, óvodai ellátásra fordított kiadások lefaragásával – akar forrást teremteni a menekültügyre.Hol a szolidaritás határa?
A dpa összeállítása szerint sok német politikus aggódik amiatt, hogy a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet, ha a választópolgárokat gondolkodóba ejti, hogy a menedékkérők miatt takarékoskodni kell a németeknek járó állami juttatásokkal.
A lakosság szolidaritásának lehetséges határáról írt a hét végén megjelent számában a Der Spiegel című hírmagazin is, amely szerint „amíg egy kiszolgált nadrágról vagy régi gyerekbicikliről van szó, mindenki szívesen lemond javakról”, de más a helyzet, ha csökken a családi ház értéke, mert a szomszédban menekültszállást alakítanak ki. A Spiegel szerint a lakosság nagy részére a „korlátozott jószívűség” jellemző, ami azt jelenti, hogy az áldozatvállalás nem mehet a jólét rovására.
Egy másik felmérés szerint viszont a németek többsége a nagy költségek ellenére nem támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérők juttatásait. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett közvélemény-kutatás alapján a lakosság 52 százaléka ellenzi, és 33 százaléka támogatja ezt.
A németek 59 százaléka azzal sem ért egyet, hogy az országhatárhoz közeli, átmeneti szállásokon vagy sátrakban különítsék el azokat a menedékkérőket, akiknek kérelmét nagy valószínűséggel elutasítják – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató cég vizsgálata.”Valami rosszul működik a rendszerben”
A németországi maradásra esélytelen menedékkérők elkülönítését a bajor kormány tervezi. Több tartomány vezetése vitatja az elképzelést, de abban politikai oldaltól függetlenül egyetértés van, hogy a legnagyobb csoport, az összes menedékkérő mintegy 40 százalékát kitevő nyugat-balkáni származású kérelmezők esetében fel kell gyorsítani az eljárást és ki kell toloncolni mindazokat, akiket elutasít a menekültügyi hatóság.
„Valami teljesen rosszul működik a rendszerben, ha van egy csoport, amelynek kérelmeit 99 százalékos valószínűséggel elutasítják, és van egy másik, amelynek kérelmeit 99 százalékos valószínűséggel elfogadják, de mindkettőnek két évig kell várnia az ügyek elbírálására” – mondta Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök a Spiegelnek, utalva a nyugat-balkáni és a szíriai, illetve afganisztáni menedékkérők ügyei közötti különbségre.Bajorország segítséget kér Berlintől
Németországban a szövetségi kormánynak az eddiginek a kétszeresére kell emelnie a tartományok pénzügyi támogatását az egyre erősebb menekülthullám miatt, és szigorú szabályokat kell bevezetni a menedékjogi visszaélések megakadályozásához – mondta egy vasárnapi lapinterjúban a bajor kormányfő.
Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke a Welt am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a menekültügyi rendszer fenntartására a berlini vezetés által a tartományoknak biztosított egymilliárd euró plusz támogatás nem lesz elég.
A menekülthullám miatt „Bajorország lehetőségei végső határához közelít”, ezért a szövetségi kormánynak „sokkal többet kell tennie”, és „a következő években a támogatás megduplázására lesz szükség” – mondta Horst Seehofer.
A menekülthelyzet kezeléséhez azonban nemcsak több pénz kell, hanem „hatékony szerkezeti változtatások is”, mert a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők körében „vissza kell szorítani a tömeges visszaélést a menedékjoggal” – tette hozzá a bajor kormányfő.
Rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán térségéből származó kérelmezők teszik ki a németországi menedékkérők 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya „a nullához közelít”. Ezért az eljárásokat fel kell gyorsítani és vissza kell szállítani a hazájába mindenkit, aki nem szorul védelemre – emelte ki.
Ezekre a változtatásokra azért is szükség van, hogy megmaradjon a lakosság szolidaritása a „valóban védelemre szoruló” menekültekkel, és „kihúzzuk a talajt a népvezérek alól”, akik a menekültek témájával próbálnak népszerűséget szerezni – mondta Horst Seehofer, hozzátéve, hogy „a jobboldali radikalizmus elleni legjobb védelem a sok embert nyomasztó gondok megoldása”.
Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három államát – Albániát, Koszovót és Montenegrót – is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni, és külön befogadó állomásokat kell kialakítani a biztonságos származási országok menedékkérő állampolgárainak. Ügyükben „napok és hetek, nem pedig hetek és hónapok” alatt kell dönteni, és csökkenteni kell a nekik járó szociális támogatásokat – fejtette ki Horst Seehofer.
Hangsúlyozta, hogy a védelemre szoruló és a németországi maradásra esélytelen menedékkérők megkülönböztetésében mind a 16 tartományi miniszterelnök és a kancellár is egyetért, a „feszes” eljárási rend kialakítása pedig feltétlenül szükséges, mert „már alig tudjuk elhelyezni az embereket”.
Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter szerint lehet tárgyalni befogadó állomásokról, amelyeken főleg nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el és bírálják el ügyüket, Seehofer és más konzervatív politikusok viszont csupán „hangulatot keltenek” a menedékkérők ellen.
Arról pedig „szó sem lehet, hogy kitoloncolási gyűjtőtáborokat” állítsanak fel Németországban – mondta a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) politikusa a Der Tagesspiegel című lapnak.
A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett.
A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.
Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
