Hiába a fokozott béremelések, munkavállalók millió nem tudják úgy tartani a megszokott életszínvonalat, mint három évvel ezelőtt. A fogyasztói árak alakulásával a vásárlók azt érzékelik, hogy a fizetésükből egyre kevesebb élelmiszerre futja, ezért nehezebb a megélhetésük – derül ki az Economxnak küldött közgazdasági számításokból.
Az elemzőket meglepte, míg a boltok rendszeres látogatóit kevésbé, hogy a legújabb inflációs jelentés szerint júliusban éves alapon 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, vagyis a nyár közepén minimálisan ugyan, de megtört a hónapok óta csökkenő trend az üzletekben.
Ugyan főként az üzemanyagok és egyes szolgáltatások drágulása húzta feljebb újra a mutatót, és régiós viszonylatban nem történt drámai fordulat a hazai inflációs folyamatokban, szakértők szerint aggasztó jeleket mutat a bolti árak alakulása.
Ez amiatt kritikus kérdés, mert a legtöbben a mindennapi vásárlások során tapasztalják: évek óta úgy elszabadultak az élelmiszerárak, hogy azokból már nem kerülhet annyi a kosárba, akkor sem, ha közben nőttek a fizetések.
Ezt pedig az átlagvásárló úgy éli meg, hogy egyre nehezebb a megélhetés Magyarországon, mert a bővülő jövedelmek nem tudnak összhangba kerülni a fogyasztói árakkal.
Noha idén tíz százalék fölötti a reálbérnövekedés, az életszínvonal fenntartása többe kerül – derül ki az Economxnak küldött közgazdasági elemzésből, amely rámutat: 2021 és 2024 között az alapvető élelmiszerek drágulása jellemzően túlszárnyalta a fizetésemeléseket, ami pedig összességében a háztartási kiadások emelkedéséhez vezetett.
Mennyi az annyi?
Az emiatt rendre fellángoló vita az elemzői értelmezések és a vásárlói tapasztalatok eltéréseiből fakad, amely nem kerüli el a bérkérdést sem.
A keresetek kapcsán újabban gyakran elhangzik: európai viszonylatban a sereghajtók közé kerültünk az elkölthető jövedelmek tekintetében, míg az áremelkedésekben élen járunk – bár ezzel nem ért egyet a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a statisztikák alapján miként alakulhatott az átlagos családi költekezés azóta, hogy az inflációs boom 2021-ben bekövetkezett Európában, így Magyarországon is.
Lajtai György, az Egyenlő.hu modern szakszervezet által felkért gazdasági szakértő szerint a háztartások megélhetési lehetőségeit jól szemléltetik a kötelező legkisebb bérek (azaz a minimálbér és a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben járó garantált bérminimum), illetve a mediánkeresetek változásai, összevetve az egyes árucikkek drágulásaival.
Másfélszeresére híztak a pénztárcák
A közgazdász az Economxnak kiszámolta: a bruttó átlagbér 2021-hez képest idén májusra 419 100 forintról 652 ezer forintra nőtt, ez 156 százalékos emelkedésnek felel meg.
Az „átlagemberek” fizetését viszont jobban tükrözi az úgynevezett mediánkereset, amelynek megállapításához a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, másik fele kevesebbet keres.
2024 májusában a bérek bruttó mediánértéke 525 100 forintot ért el, a nettó pedig 363 900 forintot, azaz 16,9, illetve 17,2 százalékkal magasabbat, mint egy évvel korábban.
2021 és 2024 viszonylatában a minimálbér 159 százalékkal, míg az átlagfizetésnek megfelelő medián idén májusig közel azonos szinten, 158 százalékkal nőtt.
Ezt az emelkedést vettük alapul az elkölthető keresetek árakkal történő összehasonlításához az alábbi táblázatban.
Többet fizetünk a családi ebédért
Mint kiderült, csak a sertéshús, a vaj, a napraforgó étolaj, a liszt ára emelkedett kisebb mértékben, mint amennyivel nőttek az átlagos fizetések, míg a tojás drágulása azonos (158 százalék) volt, az összes többi vizsgált élelmiszer inflációja viszont elhúzott a béremelésektől.
Így a marhahús, a bontott csirke, a tej, a szalonna, a margarin, a rizs, a kenyér, a kristálycukor, a fűszerpaprika is olyan dráguláson esett át 2021 és 2024 között, hogy ezen termékekből mennyiségben egyre kevesebbet tudtak vásárolni a munkavállalók.
A példa kedvéért: míg három éve a havi 221 246 forintos nettó mediánkeresetet teljes egészében csaknem 284 kilogramm csirkére vagy 560 kiló fehér kenyérre tudták volna fordítani az emberek, addig idén a 349 192 forintos nettó mediánból már csak közel 257 kilogramm csirkére vagy 398 kiló fehér kenyérre futná.
Ez tehát arra utal, hogy az élelmiszerboltokban egyre inkább zsebbe kell nyúljanak a családok, úgy is, hogy az alaptermékekre előbb az inflációletörő árstop intézkedés, majd a kötelező akciózás volt idén júniusig érvényben.
Spórolni kell az új mosógépre
Lajtai György közgazdász megvizsgálta az arányokat egyes tisztítószerek, egyéb termékek, háztartási gépek esetén is, amelynek eredményét a következő táblázat mutatja.
Eszerint főként mosóporból, folyékony szappanból, egészségügyi papírból vagy éppen tűzifából a fizetésükből kevesebbet szerezhetnek be idén a fogyasztók: például 2021-ben 227 kilogramm mosópor fért volna bele egy havi átlagfizetésbe, amely mennyiség 2024-ben 171 kilóra csökkent.
A háztartási gépek közül a mosógépek, gáztűzhelyek, továbbá az üzemanyagok áremelkedése pedig éppen, hogy alatta maradt a mediánbér növekedésének.
Vagyis, a többség csak tudatos spórolással tudja újra cserélni az elhasználódott berendezéseket, és a benzin drágulása is jobban megterheli a házi költségvetést.
„Két szelet zsíros kenyér, az nem három”
Így értékelt lapunknak küldött állásfoglalásában az Egyenlő.hu, amellyel a munkavállalói érdekképviselet szimbolikusan arra utal, hogy az áremelések miatt egy „kétkezi melós” három szelet zsíros kenyér árából ma már csak kettőt tud kifizetni.
Még az egyszerű vizes zsemle ára is több mint a duplájára nőtt, de ilyen példa a fehér kenyér is, ami pedig nem hiányozhat a magyar családok asztaláról – fogalmaztak.
Azt is hangsúlyozták, hogy a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók és a nyugdíjasok havi bevételeinek kétharmadát jellemzően a létfenntartás szükségletei viszik el, ezért nem meglepő, hogy magyarok milliói tartoznak a különösen árérzékeny vásárlói réteghez.
Gyenge vásárlóerővel nem húz a gazdaság
Felidézték: 2022-ben az élelmiszerek ára közel 45 százalékkal ugrott, tavaly a drágulás üteme 26 százalékra lassult, míg idén már fékeznek a fogyasztói árak. Azonban a jövedelmek vásárlóereje a januári béremelések után év közben nem tud felzárkózni, ezért a júliusi, kismértékű inflációs kilengés is megrázza a tömegeket.
Főként, hogy a magyar élelmiszerkereskedelmet uraló láncok a kormány inflációletörő intézkedéseinek kivezetése után a nyártól újra áremelésekbe kezdtek, holott közös érdek a gazdaság újraindítása.
Ez az üzletpolitika a szakszervezet szerint a haszonszerzésről szól és nem arról, hogy a nagyvállalatok is hozzájárulnak az ország teljesítményének javulásához, akár versenyképes bérekkel, akár a mennyiségben mért fogyasztást serkentő árszínvonallal.
Nyitókép illusztráció, Bognár Géza