Sokak életét teszi pokollá a szomszédja, és az ilyen konfliktusok néha annyira elharapózhatnak, hogy szép szóval már nem lehet rendezni a helyzetet. Ügyvédi segítséggel jártunk utána, hogy milyen lehetőségeink vannak ilyen esetekben.
Minden bizonnyal sokakkal előfordult már, hogy úgy érezte, a szomszédja megkeseríti az életét, és azon gondolkodott, mit tehetne annak érdekében, hogy minden visszatérjen a normális kerékvágásba. Jogi szakértő segítségével vettük sorra, hogy melyek azok a zavaró tényezők, amelyek esetében érdemes lehet megtenni a szükséges lépéseket.
Törvényi háttér
A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv tárgyalja, a Ptk. egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné”.
Amennyiben zajos a szomszéd, akkor egy éven belül a jegyzőhöz és a bírósághoz is fordulhatunk birtokvédelmi eljárás miatt, egy éven túli zavarás esetén pedig csak a bírósághoz
– magyarázta Fülöp Edina ügyvéd. A jegyző határozatát nem közigazgatási, hanem bírósági úton lehet megtámadni, ahol már nem a jegyző lesz az alperes, hanem a másik fél.
Felhívta azonban arra a figyelmet, hogy a birtokvédelem esetén a jegyző nem vizsgál jogszerűséget, csak tényszerűséget, tehát nem vizsgálja, hogy valaki például jogszerűen tartózkodik-e egy lakásban, hanem csak azt, hogy a birtokában van-e az ingatlan. Egy lakását bérbeadó tulajdonos szempontjából így ilyen esetekben a lakás kiürítése iránti per lehet a megoldás.
Zajos szomszédok
Fülöp Edina a zaj által okozott konfliktusokra példaként egy olyan esetet hozott fel, ahol egy hotelnek a szellőzőrendszere zavarta egy társasház lakóit. Ebben a konkrét ügyben is a jegyzőhöz kellett fordulni, azonban nem mint birtokvédelmi hatósághoz, hanem mint elsőfokú zajhatósághoz, aki egy zajvédelmi terv elkészítésére kötelezte a hotelt.
Egy másik esetben egy társasházban élő zongorista esetében korlátozta a bíróság, hogy mikor gyakorolhat a lakásában. Az ehhez hasonló határozatoknak azonban mindig a végrehajthatóság a problémája az ügyvéd szerint, hiszen hiába mondja ki a bíróság, hogy csak egy megadott idősávban zongorázhat, utána nem biztos, hogy ezt a végrehajtó be is tudja tartatni.
A bíróságok, amennyiben a felek azt kérik, igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki konkrét mérésekkel állapítja meg a zajártalom pontos nagyságát. Fülöp Edina azonban azt szokta javasolni az ügyfeleinek, hogy csináljanak telefonnal ők maguk is felvételeket, mivel már ezek is mutatnak egy hozzávetőleges értéket.
A társasházak házirendje is előírhat a különféle zajhatásokra vonatkozó szabályokat, azonban itt is problémás a betarthatóság, mivel a közös képviselőnek nincsen joga bírságot kiszabni.
Csendháborítási esetekben ezért első körben érdemes lehet kihívni a rendőrséget, a kiérkező egyenruhások ugyanis akár helyszíni bírságot is kiszabhatnak a zajongóra.
A szabálysértési törvény a csendháborítás kapcsán úgy fogalmaz, hogy „aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el”.
Családi házas övezetekben gyakori probléma a fűnyírás, amelyet egyre több helyen próbálnak tiltani vasárnap önkormányzati rendeletekkel. Szintén visszatérő probléma a kutyaugatás, amikor a házikedvenc egész éjszaka ugat, a tulajdonos viszont csak széttárja a kezét, hogy nem tud mit kezdeni vele.
Az ügyvéd szerint ilyen esetben is érdemes lehet a jegyzőhöz fordulni, ugyanis a kutyával kapcsolatban hozhat olyan döntést, hogy át kell jegyezni a kennelét az udvar egy másik pontjára. Régebben volt olyan jogszabály is, amely meghatározta, hogy pontosan mennyi kutyát lehet egy telken tartani, ezt azonban alkotmányellenessége miatt hatályon kívül helyezték.
A jogi szakértő tapasztalata szerint vidéken a gázriasztó lövedékek is egyre nagyobb problémát okoznak, amellyel a madarakat és a vadakat próbálják távol tartani bizonyos területektől. Általánosságban úgy látja a jelenlegi helyzetet, hogy egyrészről egyre nagyobbak a zajártalmak (ide tartoznak a különféle hangok mellett a rezgések is), amelyek az egészségre is nagyon károsok, másrészt viszont az emberek is kevésbé toleránsak manapság, mint korábban.
Nem csak a zaj kergethet őrületbe
Komoly problémát jelenthetnek a szomszédos lakásból áradó kellemetlen szagok is. Ennek többféle oka lehet, ilyen például a felhalmozott szemét, a nem megfelelően tartott háziállatok, a bűzt árasztó kémény vagy a dohányzás. Az ügyvéd egy olyan esetet ismertetett, amely során egy szemetes udvart bejelentettek az önkormányzatnak, amely ezt követőn utasításba adta, hogy a szemét elhelyezéséről a tulajdonos gondoskodjon.
Az is gyakran okoz konfliktust, amikor a szomszéd egyik fájának ága átlóg a mi udvarunkra vagy egy nagyobb fája/ingatlana leárnyékolja a házunkat. Fülöp Edina szerint ez is a birtokvédelem és a szomszédjogok kérdéskörébe tartozik, ezért ezekben az esetekben is a jegyzőnél vagy a bíróságon kereshetünk jogorvoslatot a problémánkra.
Reményt adunk a hangosan zavargó szomszédok elleni küzdelemben
A hőszivattyús rendszerek elterjedésével egyre többen szembesülnek azzal a problémával, hogy a szomszédba telepített kültéri egységek elviselhetetlen dübörgésükkel megkeserítik a mindennapokat, lehetetlenné teszik a csendes pihenést. Jogi szakértőt kérdeztünk a lehetséges ellenlépésekről.
