forrás: MTI
A fővárosban a hagyományokhoz híven az Országház előtt felvonják a nemzeti lobogót, majd a katonai tisztavatás következik, délután a Szent Jobb-körmenetre várják az ünneplőket, este pedig tűzijáték zárja a központi rendezvényeket. A rendszerváltozás után 1991 óta állami ünnep minden augusztus 20-a.
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala (HM NRH) által szervezett programok a fővárosban fél 9-kor a Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen köszöntőt mond Simicskó István honvédelmi miniszter, ünnepi beszédet pedig Áder János államfő.
Résztvevők a Szent Koronát jelképező alkotással az ünnepi szentmise kezdete előtt a budapesti Szent István-bazilika előtt 2015. augusztus 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Délelőtt 10 órától este 6 óráig idén is lesz parlamenti nyílt nap, ennek keretében egész nap ingyenesen lesz látogatható az Országház, és bárki megtekintheti a Szent Koronát. Emellett napközben gyermekprogramok, családi programok és koncertek várják az érdeklődőket a Clark Ádám téren, és idén is megrendezik a mesterségek ünnepét a budai Várban.
Áder János köztársasági elnök 11 órakor a Sándor-palotában adja át a Szent István-rend kitüntetéseket. 17 órától a Szent István-bazilika előtt misét mutat be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, szentbeszédet mond Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek, ezt a hagyományos Szent Jobb-körmenet követi majd.
Új kilövési pontok is lesznek
A tűzijáték a hagyományoknak megfelelően este 9 órakor kezdődik. Idén a Citadellán is új helyről, a mellvédről lövik fel a rakétákat, és új kilövési pont lesz az Erzsébet híd is. Emellett a Lánchídról, valamint a két híd között a Dunáról, katonai pontonokról lövik majd fel a tűzijátékot. A szervezők szerint az esemény – amelyet a közmédia élőben közvetít – a helyszínen az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti rakpartszakaszokról figyelve lesz a leglátványosabb.
Emellett számos vidéki és határon túli településen tartanak Szent István napi, az államalapításhoz kapcsolódó rendezvényeket. Több helyen az állami ünnep alkalmából adnak át különböző kitüntetéseket, elismeréseket, tartanak ünnepi misét, kenyérszentelést, emellett számos családi programmal, koncertekkel, tűzijátékkal várják az embereket.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.
Az Országgyűlés 1991-ben döntött úgy, hogy a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül augusztus 20-át jelöli meg állami ünnepként.
Ezer éve ünnepeljük a magyar államiságot
Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot a király. Élete végén a beteg István ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kimaradt, majd bekerült a naptárakba
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
Később sokáig kellett várni, hogy ünnepelni lehessen
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.
A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekített, de 1945. augusztus 18-án hazahozott Szent Jobb 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.
Aztán a kenyér is előbbre való volt
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta.
A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.
Végül a rendszerváltás mindent megoldott
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át.
Augusztus 20-án minden évben rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Először 2013-ban adományozták oda. Nem lesz ez másként idén sem.
Reggel vonják fel a lobogót
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által szervezett programok a fővárosban fél 9-kor a Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen köszöntőt mond Simicskó István honvédelmi miniszter, ünnepi beszédet pedig Áder János államfő.
Délelőtt 10 órától este 6 óráig idén is lesz parlamenti nyílt nap, ennek keretében egész nap ingyenesen lesz látogatható az Országház, és bárki megtekintheti a Szent Koronát. Emellett napközben gyermekprogramok, családi programok és koncertek várják az érdeklődőket a Clark Ádám téren, és idén is megrendezik a mesterségek ünnepét a budai Várban.
Áder János köztársasági elnök 11 órakor a Sándor-palotában adja át a Szent István-rend kitüntetéseket. 17 órától a Szent István-bazilika előtt misét mutat be Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, szentbeszédet mond Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek, ezt a hagyományos Szent Jobb-körmenet követi majd.
Este robbannak a tűzijátékok
A tűzijáték a hagyományoknak megfelelően este 9 órakor kezdődik. Idén a Citadellán is új helyről, a mellvédről lövik fel a rakétákat, és új kilövési pont lesz az Erzsébet híd is. Emellett a Lánchídról, valamint a két híd között a Dunáról, katonai pontonokról lövik majd fel a tűzijátékot. A szervezők szerint az esemény –amelyet a közmédia élőben közvetít – a helyszínen az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti rakpartszakaszokról figyelve lesz a leglátványosabb.
Emellett számos vidéki és határon túli településen tartanak Szent István napi, az államalapításhoz kapcsolódó rendezvényeket. Több helyen az állami ünnep alkalmából adnak át különböző kitüntetéseket, elismeréseket, tartanak ünnepi misét, kenyérszentelést, emellett számos családi programmal, koncertekkel, tűzijátékkal várják az embereket.
Boldog születésnapot, Magyarország!
Augusztus 20-a, az államalapító Szent István ünnepe alkalmából is érdemes a magyar közmédia adóit választani.
Reggel 8.30-tól élőben látható a Dunán az ünnepélyes zászlófelvonás, majd 11.05-től felvételről a Duna Worldön. Az M1 egész nap élőben mutatja meg, hogyan ünnepel a Kárpát-medence. Napközben folyamatos körkapcsolások és élő bejelentkezések követik egymást Székesfehérvártól Debrecenen át Budapestig, és a határainkon túlról is.
A Szent Jobb körmenetet a Duna Televízió 16.55-től hozza el otthonainkba, ugyanitt este 21.00 órától a tűzijáték tetőzi be augusztus 20-a éjszakáját. Az éjjel azonban ezzel nem ér véget, ugyancsak a Dunán következik a Budavári Palotakoncert, illetve külön csemegét tartogat este 22.45-kor a csatorna: Jókai Mór Az aranyember regényéből készült 1962-es filmfeldolgozásával zárja az ünnepi műsort a Duna.
Augusztus 20-a nincsen Debreceni Virágkarnevál nélkül: a Duna World csatorna reggel 8 órától köszönti Debrecenből a nézőket. A fesztivál idén jubilál, már az ötvenedik alkalommal rendezik meg. A fél évszázados múltra visszatekintő karnevál különleges meglepetéseket tartogat. A közvetítést követően a Duna World dokumentumfilmet sugároz Szent István királyról.
A Dunán közvetített tűzijáték előtt ismét érdemes a Duna Worldöt választani, hiszen 19.15-kor az István, a király 2015-ös királydombi előadását nézhetik meg a rockopera rajongói.
Monstre koncertmaratonnal ünnepel a Petőfi TV: a pénteki Peter Gabriel koncertfilm után szombaton 22.40-től a Queen Hungarian Rhapsody – Live in Budapest című koncertfilmje kerül képernyőre, amelyben az együttes 1986-os egyetlen magyarországi fellépése látható, majd Ákos koncertjével zárul a Petőfi TV zenés blokkja. Ákos koncertje után egy igazi filmművészeti remekmű várja az éjjeli baglyokat, a Petőfi TV ugyanis 00.45-től sugározza Wong Kar Wai Nagymester c. filmjét. Vasárnap záróakkordként a Rolling Stones Sweet Summer Sun Hyde Park-i koncertjét adja a Petőfi TV.
