Az Országos Széchényi Könyvtár múzeuma a millecentenárium évében, 1996-ban nyílt meg az épület VIII. szintjén. Létrehozója, az itt megtekinthető tárgyak gyűjtője – 1983-tól folyamatosan – Dr. Fülep Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkatársa.
Hasonló jellegű múzeumi gyűjtemény sem Magyarországon, sem másutt nincs, így elsősége és egyedisége révén egyaránt vonzhatja a látogatókat. Nem könyvtártörténeti kiállítást, nem is egyetlen muzeális könyvtárszobát mutat be, hanem a könyvtárosok és olvasók 1802-1985 közötti hétköznapi tárgyi-szellemi környezetét. Művelődéstörténeti jellege abban rejlik, hogy nemcsak a nemzeti könyvtári, hanem egyúttal a magyarországi könyvtárberendezésből és eszközökből is ízelítőt ad.
A nemzet könyvtára – a szolgálat műhelye című állandó kiállítás nyolc enteriőr keretében a könyvtár saját berendezéseit – alapítása (1802) és a Budavári palotába való költözése (1985) közötti időszakból, valamint a magyarországi könyvtári bútorokat, irodaszereket, tárolóeszközöket, a feldolgozó- és a műhelymunkában alkalmazott gépeket, a könyvtárosok és az olvasók egykori tárgyi-szellemi környezetét mutatja be.
Csillag a holló árnyékában – Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon
Az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum egyedülálló módon emlékezik meg Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójáról. A ” 4 × a reneszánszról” nevet viselő kiállítás-sorozat négyféleképpen mutatja be a korszak művészetét. Az önálló kiállítások tematikusan és kronologikusan is kiegészítik egymást, a látogatók átfogó képet kaphatnak a 15. századi magyarországi reneszánsz kultúráról.
A négy kiállítás kronologikus rendjében a nemzeti könyvtár a magyarországi humanizmus kezdeteit mutatja be, kb. az 1470-es évek végéig. Az Országos Széchényi Könyvtár, mint a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyűjtőhelye, kiállításának középpontjába a könyvkultúrát állítja.
Vitéz személye és működése bizonyos értelemben kulcsa a magyarországi „nagy” reneszánsznak. Litterátus, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, reneszánsz főpap és nem utolsó sorban Pier Paolo Vergerio környezetének tagjaként közvetlen kapocs az itáliai humanisták első nagy generációjához, noha ő maga sohasem jutott el itáliai egyetemekre. Pályájának helyszínei – Várad, Buda és Esztergom – a 15. századi ország művelődéstörténetének kulcsfontosságú helyei.
A kiállítás Vitéz mecénási, kultúraszervező tevékenységét és irodalmi munkásságát vizsgálva egy metszetet kíván bemutatni a 15. század közepi ország teljes könyvkultúrájából. A magyarországi reneszánsz évtizedeken keresztül sziget-jelenségként létezett. A királyi udvar funkciója és dominanciája következtében itt jelentek meg az itáliai fejedelemségek követei, itt talál otthonra néhány humanista tudós, és ide koncentrálódott az adminisztráció főpapi, litterátus rétege. Az új művelődési eszmény mellett azonban – bizonyos értelemben sokkal szervesebben – tovább él a városokban, egyházi központokban, kolostorokban a középkor kultúrája, akár az építészet, akár a táblaképfestészet, akár a könyvfestészet terén. A reneszánsz kultúra szétsugárzása főképp a püspöki központokba már a század legvégének és a következő század elejének jellemzője. Éppen ezért a kiállítás célja, hogy felrajzolja a teljes ország könyvkultúráját a korai humanizmus hátterében.
A középpontban azonban természetesen Vitéz meglehetősen összetett tevékenysége áll. A kiállítás bemutatja pályája indulását és a 15. századi művelődéstörténetben betöltött szerepét, vagyis a Corvina Könyvtár létrejöttének elősegítését, valamint mecénási tevékenységét, többek között Janus Pannonius támogatását, a pozsonyi egyetem létrehozását és Hess András Magyarországra hívását. Ezen kívül jelentős hangsúlyt kap az általa felhalmozott könyvgyűjtemény. Vitéz könyvtára kiemelkedően fontos volt a magyarországi reneszánsz kultúra kialakulásában. Egyrészt tudományos hátteret nyújtott ahhoz az „akadémiai” élethez, amely Váradon és Esztergomban zajlott, másrészt ösztönzője, kiindulópontja volt 15. századi könyvkultúránk legjelentősebb emlékegyüttesének, a Corvina Könyvtárnak. A Vitéz-könyvtár rendkívüli tartalmi gazdagsága tulajdonosának széleskörű érdeklődéséről és műveltségéről tanúskodik. Ugyanez világlik ki a kódexek margójára írott számos bejegyzésből, amelyek Vitéz kezétől származnak. Nincs még egy reneszánsz könyvgyűjtemény Magyarországon, amelynek lapjairól a bejegyzések alapján ilyen sokatmondó kép bontakozna ki a tulajdonos személyéről.
A kiállításon több ritkaságot is bemutatunk. Látható lesz például Kálmáncsehi Domokos breviáriuma, az európai könyvfestészet egyik remekműve, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár első alkalommal állít ki. Külön szentélyben kerül kiállításra a korszak első számú történeti forrásának számító, Vitéz János leveleit tartalmazó Leveleskönyv. A jegyzetekkel teletűzdelt „használati kódexek” mellett a bibliofil főpap luxus-igényeiről tanúskodnak a fennmaradt díszkódexek, melyek közül a Münchenben őrzött Livius-köteteket mutatjuk be. A kalandos sorsú kódexek először térnek vissza Magyarországra azóta, hogy a Vitézt követő esztergomi érsek, Beckensloer ellopta, és Salzburgba vitte őket. Igazi különlegességnek számít az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Cronica Hungarorum is, amely Hess András nyomdájában készült.
Cím: I ker.Budavári Palota, F épület
Tel: +36 (1)224-3700
E-mail: [email protected]
Web: www.oszk.hu
