A Földtani Intézetet alapító királyi okirat 1869-ből való: az intézményt a világ harmadik geológiai társasága, a Magyarhoni Földtani Társulat támogatásával hozták létre az országot alkotó kőzetváltozatok feltérképezésére, az állam, a gazdaság s a tudomány számára – hasznos kutatások végzése céljából. Az intézménynek otthon adó épület a neves építész, Lechner Ödön tervei alapján készült a „magyaros szecesszió” stílusában.
A Földtani Intézet könyvtára és múzeuma – a földtani ismeretek bővítésének letéteményeseként – gazdag írásos anyaggal valamint számos állandó és időszaki kiállítással várja látogatóit. Megismerkedhetünk az intézmény történetén kívül Lechner Ödön munkásságával, Magyarország földtanával, ásványkincseivel, valamint a hazánkban fellelt ősállat-lábnyomok történetével is.
A Földtani Intézet múzeumi boltjában a képeslapok, geológiával kapcsolatos bélyegek, könyvek, társasjátékok illetve ősmaradványok árusításán túl, a gyerekek kedvence – a 40.000 éves barlangi oroszlán koponyája alól sajátkezüleg kiválasztható eredeti ásvány vagy fosszília az ún. „a zsákbaoroszlán” – is kapható.
Lechner Ödön-emlékkiállítás
Lechner Ödön volt tájainkon az első olyan építész – s így az egymást követő történeti stílusok hosszú korszakának lezárulásakor, a múlt század végén – aki szokatlan megjelenésű épületeivel új irányokat adott a fejlődésnek. Ugyanis az ő épületein nem pusztán formai elemekként ismétlődtek a korábbi századok technikai vívmányai (mint pl. a neo-román, neogótikus építményeken): az újabb technológiák s maguk a formák is a funkciónak, az emberi tevékenységnek a kifejtésére, kifejezésére is szolgáltak.
Épületein olyan jellegzetes formákat találunk, melyek az tervezett épületben folyó jövőbeli tevékenységgel függnek össze; valamint olyanokat, melyek az akkoriban fölfedezett magyar népművészetből „kerültek” a falakra, épülvén ezek a művek az akkori dualista monarchia Magyar Királyságában. Mivel a magyarokat keletről jött népként tartották számon az akkori Európában is, nem csoda, hogy ezek az épületek és formák is szokatlanok, „keletiesek” voltak.
A funkcióknak és a formáknak ilyenféle összhangját figyelhetjük meg Lechner építményeiben. Ezért tekinthetjük őt a modern építőművészet elő-futárának Európában. Elképzelése szerint egy bármily korszerű beosztású épületnek is már a belépéskor „be kell mutatkoznia”. Így például a Magyar Állami Földtani Intézet ásványkristályok formáit utánzó kék cserépteteje s rajta a földgömb messziről elárul valamit az épületben folyó munka jellegéről.
Utódai nem az ő modorában folytatták a magyar nemzeti építészetet szándékai szerint megteremtő munkáját. A „fiatal építészek” – Kós Károly és nemzedéke – fölismerték a szerkezetnek és a funkciónak évszázadokon át érvényesült összetartozását, s a természeti környezet szerepét is az építkezésben. Történeti és néprajzi kutatómunkájuk eredményeinek alkalmazásával, a XX. század első évtizedétől kezdve egész sor emberre helyre „szabott”, egyedien díszített köz- és lakóépület került a Kárpát-medencébe.
Cím: XIV ker.Stefánia utca 14.
Tel: +36 (1) 267-1427
E-mail: kordos@mafi.hu
Web: www.mafi.hu
