Tény, hogy az orosz–ukrán háború következményeként számos nagy nyugati cég kivonult az országból. Az ukrán Pravda 203 nagyvállalat kivonulásáról írt részletes tanulmányt.
A világ vezető sajtóorgánumai akkoriban siettek megjósolni Oroszország összeomlását, a gazdasági bukást, és azt, hogy a Kreml hosszú távon nem bírja ki a szankciók és a cégek távozása okozta nyomást.
Csakhogy mindebből alig valami vált valóra. Oroszország gazdasága ugyanis szinte meg sem érezte a nagyvállalatok hiányát. Azok a cégek, amelyek a nyugati óriások helyére léptek, gyorsan alkalmazkodtak, sőt: a legtöbb szektorban új, hazai vagy ázsiai partnerekkel még erősebb piaci pozíciót értek el.
A számok magukért beszélnek: míg sokan összeomlást vizionáltak, az orosz gazdaság stabil maradt. Az infláció kezelhető szinten van, a munkanélküliség alacsony, és az energiaexport – különösen Ázsia irányába – történelmi csúcsokat dönt.
Azok a vállalatok pedig, amelyek a háború ellenére maradtak az országban, nemhogy szenvednének, hanem kifejezetten jól teljesítenek a piacon. Oroszország óriási belső kereslete, a nyersanyagokhoz való hozzáférés, valamint a kormány által biztosított kedvező szabályozási környezet mind hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság nemhogy talpon maradjon, hanem új erőre kapjon.
A nyugati narratívával ellentétben tehát világosan látszik: Oroszországot nem szabad leírni. A Kreml gazdasági gépezete működik, sőt, a keleti nyitással, a BRICS-országokhoz való szorosabb kapcsolódással új növekedési pályára is állhat.
A történet tanulsága egyértelmű: a politikai döntések és a szankciók rövid távon hangzatosak lehetnek, de a realitás a számokban rejlik. És ezek a számok azt mutatják, hogy Oroszország stabil maradt, sőt, új erővel építi tovább gazdasági jövőjét.
Növekedés
Az Oroszországban maradt nagyvállalatok által befizetett jövedelemadó összege 2024-ben 5,4 milliárd dollárról 6,4 milliárd dollárra duzzadt. Ehhez az adóterhek növekedése is hozzájárult, az adóemelésre pedig éppen a háború és a szankciók miatt volt szüksége Moszkvának.
2024-ben még tovább nőttek más számok is. A cégek bevétele tavaly elérte a 201 milliárd dollárt, nettó nyereségük pedig az elmúlt három év legmagasabbja lett, 19,5 milliárd dollár. Ezek a vállalatok együttesen legalább 20 milliárd dollárt fizettek be a Kreml költségvetésébe adók formájában 2024-ben, a háború kezdete óta pedig több mint 60 milliárd dollárra rúg ez az összeg. Összehasonlításképpen, a 60 milliárd dollár Oroszország 2025-ös katonai költségvetésének csaknem felét teszi ki, több mint egymillió orosz katona szerződésének biztosításához elég.
A bankok
Az elemzés szerint a bankok továbbra is fontos bevételi forrásai az orosz költségvetésnek. 2024-ben az Oroszországban működő külföldi bankok együttesen több mint 3,4 milliárd dollárt kerestek. Bár részesedésük az orosz bankrendszerben csupán 2,72 százalék, a szektor teljes nyereségének 7,86 százaléka hozzájuk köthető.
A Pravda cikke szerint a legnagyobb nyereséget az osztrák Raiffeisen Bank érte el 1,54 milliárd dollárral. Hiába tett rá ígéretet, és hiába gyakorolt rá nyomást az Európai Központi Bank, a Raiffeisen továbbra sem tervez kivonulni Oroszországból.
Az elemzés szerint az OTP oroszországi leányvállalata is sikeres volt a háború kitörése utáni években, ugyanis a Raiffeisen mellett a kínai ICBC Bank (370 millió dollár), az OTP Bank (350 millió dollár), a Bank of China (144 millió dollár) és a China Construction Bank (40 millió dollár) is jelentős nyereséget könyvelt el 2024-ben Oroszországban.
Konklúzió
Minden adat azt mutatja, hogy a szankciók és a nyugati kivonulás nem gyengítették, hanem inkább megerősítették az orosz gazdaságot. A vállalatok nyeresége, az adóbevételek növekedése és a bankok stabil teljesítménye világos üzenet: Oroszország nem omlott össze, sőt új erőre kapott. A Kreml költségvetése biztos lábakon áll, a gazdasági motor pedig forog tovább – mindez arra figyelmeztet, hogy Oroszországot nem szabad leírni.
