Szeptember 1-jétől bírság járhat Oroszországban azért is, ha valaki olyan tartalmakra keres rá az interneten, amelyeket a hatóságok tiltólistára tettek – ezt a törvényt kedden fogadta el az orosz parlament alsóháza, a Duma, immár harmadik – végleges – olvasatban.
A bírság 3 ezer és 5 ezer rubel között mozoghat, ami jelenleg körülbelül 14–23 ezer forintnak felel meg. A cél, hivatalosan: a szélsőséges ideológiák terjedésének megelőzése.
Mire vonatkozik a tiltólista?
A tiltólistát az orosz Igazságügyi Minisztérium állította össze, és már több mint 500 oldalas. Szerepelnek rajta például:
- A néhai ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa,
- A nemzetközi LMBTQ+ mozgalom,
- A Meta platformjai, vagyis a Facebook és az Instagram is.
Az új törvény értelmében már az is büntetendő lehet, ha valaki tudatosan rákeres ezekre a szervezetekre vagy kifejezésekre, akár nyílt IP-címről, akár VPN-t (azaz titkosított, rejtett kapcsolódást) használva.
VPN-használat? Jobb, ha kétszer is meggondolja!
A VPN-szolgáltatások hirdetése is büntethető lesz:
- Magánszemélyeknek 50–80 ezer rubel (kb. 220–350 ezer forint)
- Tisztségviselőknek 80–150 ezer rubel (kb. 350–655 ezer forint)
- Cégeknek akár 200–500 ezer rubel (880 ezertől 2,2 millió forintig)
A jövőben pedig VPN-használat esetén súlyosbító körülményként kezelhetik, ha valaki bűncselekményt követ el – például csak azért is, mert a „titkolózás” gyanút kelthet.
Hogyan derül ki, hogy mire keresett valaki?
A hatóságok szerint csak akkor büntethető a keresés, ha bizonyítható, hogy szándékos volt. A kérdés csak az: ki és hogyan fogja ezt bizonyítani? Ezzel kapcsolatban semmilyen technikai részletet nem közöltek.
Ezért jogvédők és digitális szakértők attól tartanak, hogy a törvényt visszaélésekre is lehet használni – például zsarolásra, koholt vádakra, öncenzúra kialakítására.
Társadalmi reakciók: tiltakozás, aggodalom, félelem
A törvény már most komoly vitákat váltott ki:
- Szarkisz Darbinyan, a digitális jogokkal foglalkozó Roszkomszvoboda szervezet alapítója szerint a cél a megfélemlítés és a „bizonytalanság kultúrájának” kialakítása.
- Jekatyerina Mizulina, a Kremlhez közel álló Safe Internet Liga vezetője is túl homályosnak nevezte a jogszabály megfogalmazását.
- Borisz Nagyezsgyin, ellenzéki politikus pedig már a törvény alsóházi elfogadása után tiltakozott a Duma épülete előtt, és bejelentette, hogy a felsőházi elfogadás ellen is felszólal.
A törvény a Duma képviselőinek 68 százalékos támogatásával ment át, 67 képviselő szavazott ellene, 22-en tartózkodtak. A törvény 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
Mi jön ezután?
A digitális jogvédők szerint ez a jogszabály nem egyedi lépés, hanem egy folyamat része, amelynek célja a szólásszabadság további korlátozása. Egyre többen tartanak attól, hogy Oroszország egyre szigorúbban kontrollálja majd az internetes aktivitást, és a magánszféra megszűnik, ahogyan eddig ismertük.
