Oroszország diplomáciai jegyzékben figyelmeztette Csehországot, hogy szovjet gyártmányú fegyvert a beleegyezése nélkül nem adhatnak át más országoknak
– közölte újságírókkal szombaton Jan Lipavský cseh külügyminiszter.
A csehek fel vannak háborodva! Lipavský közölte: nem reagálnak a jegyzékre, mert képtelenség, és nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná a fegyverek exportálását.
„Oroszország fenyegetésekkel, zsarolással és dezinformációval próbálja meg elrettenteni a nyugati országokat az Ukrajnának való segítségnyújtástól” – mondta Jana Černochová védelmi miniszter.
„Ebben az esetben Moszkva azt állítja, hogy Oroszország beleegyezése nélkül a Cseh Köztársaság nem exportálthat szovjet felszerelést. Ez képtelenség, ez egy újabb arrogáns és kínos kísérlet”
– tette hozzá Černochová.
Oroszország a héten hivatalosan figyelmeztette az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy az Ukrajna számára történő fegyverszállítás szítja a helyi konfliktust és „beláthatatlan következményei” lehetnek.
Mária Zacharovová, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy Moszkva hasonló üzenetet küldött „valamennyi országnak” – feltehetően a NATO-tagállamokra utalva – az Ukrajnának történő fegyverszállítással kapcsolatban.
Csehország 1999 óta a NATO tagja.
Lipavský szerint az orosz diplomáciai jegyzék egy újabb mód, ahogyan Oroszország hazugsággal akarja megakadályozni az Ukrajnának nyújtott cseh támogatást.
Az Ukrajnának nyújtott katonai és egyéb segítség egyértelműen Csehország stratégiai érdeke – hangsúlyozta a külügyminiszter.
„Március elején az orosz nagykövet közölte a cseh külügyminiszter-helyettessel, hogy Oroszország szerint terrortámadások várhatók az Ukrajnába küldött nyugati fegyverszállítmányok ellen. Értelmezésünk szerint világos, hogy Oroszország azzal fenyeget, saját maga készít elő szabotázst”
– mondta Lipavský.
„Az orosz fél bejelentette, hogy nem fog tudni megakadályozni egy ilyen szabotázst, amely szerintünk egy újabb fenyegetéssorozat Oroszország részéről”
– tette hozzá.
Csehország fegyvereket és más katonai felszereléseket szállított Ukrajnának.
Április 6-ig az Ukrajnának adományozott felszerelés ára 1,1 milliárd cseh korona volt. A védelmi tárca biztonsági okokból nem részletezte, milyen felszerelésről volt szó, de azért annyira nem elképzelhetetlen hogy megtudjuk.
Ehhez mindössze azt kell megvizsgálni, hogy Csehországnak milyen hadifegyverzete van, nézzük:
A T–72 Ural harckocsi, amelyet a Szovjetunióban terveztek az Uralvagonmas vállalatnál 1971-ben, és 2005-ig Oroszországban is gyártottak. Több mint harminc éve egyike azon kevés harckocsiknak, amelyeket öt országban is gyártottak, és amelyeket alaposan továbbfejlesztettek, egyes modelleket ma már licenc alapján gyártanak, több más változatnak pedig változó volt a sorsa, a prototípusoktól kezdve egészen az olyan fejlett harckocsikig, mint a T–90SZ.
1974-ben lépett aktív szolgálatba, és ma is számos ország páncélos hadtestének nélkülözhetetlen része. Ma a T–34 és az M4 Sherman után ez az egyik legszélesebb körben gyártott típus a világon, több mint 40 000 darabot állítottak szolgálatba világszerte. Ez az Orosz Fegyveres Erők egyik legnagyobb számban szolgálatban lévő harckocsi típusa, 2004-ben közel 5000 darab volt belőle, és még többet használtak utóvédként és más projektekben.
A BMP–1 (oroszul: БМП – Боевая машина пехоты / Bojevaja masina pehoti; magyarul: gyalogsági harcjármű) a Szovjetunióban az 1960-as évek első felében, a Cseljabinszki Traktorgyárban (CSTZ) Pavel Iszakov főkonstruktőr vezetésével kifejlesztett úszóképes gyalogsági harcjármű. 1966-ban rendszeresítették a Szovjet Hadseregben. Az 1980-as években a gépesített lövész alakulatoknál a BMP–2 váltotta fel. Harci körülmények között először a jóm kippuri háborúban alkalmazták.
A DANA (csehül: Dělo Automobilní Nabíjené Automaticky, magyarul: automata töltésű önjáró löveg) vagy ShKH vz. 77 egy csehszlovák gyártmányú, 152 mm-es, kerekes önjáró lövege. A járművet a trencséni Konštrukta vállalat tervezte és a ZTS máriatölgyesi (Dubnica nad Váhom) gyártotta az 1970-es években, a mai Szlovákia területén. A harcjárművet a nagyméretű, nyolc kerék meghajtású Tatra T815 bázisán hozták létre. A Tatra jó terepen is jó stabilitást és megfelelő sebességet biztosít, így követheti a lánctalpas erőket, sőt műúton sokkal gyorsabb is lánctalpas társainál.
Egy kerekes önjáró löveg építésének és fenntartásának költsége sokkal alacsonyabb, mint egy lánctalpasé, a jármű méreteiből adódóan a hasznos tér is sokkal nagyobb, így nem feltétlenül szükséges külön lőszerszállító kocsi. A fejlett európai úthálózat mellett pedig egy kerekes harcjármű nagyobb mozgékonyságot biztosít. A DANA hátránya – mint bármely kerekes önjáró lövegnek-, hogy ha lövegével a járműre merőlegesen hajt végre tűzfeladatot, akkor a jármű könnyen felborulhat. Ezt a problémát három hidraulikus támasztó szerkezettel oldották meg, a jármű a megállás után kevesebb mint egy percen belül leadhatja első lövését. A DANA fő fegyverzete egy jó teljesítményű 152 mm-es löveg, amellyel 18000 méter távolságig képes pusztítani az ellenséget, megnövelt hatótávolságú lövedékkel ez 20 km-ig növelhető.
A 2SZ1 Gvozgyika – oroszul: 2С1 Гвоздика (szegfű)- az MT–LB páncélozott szállító jármű alvázán kialakított szovjet 122 mm-es önjáró tarack. Az 1970-es években fejlesztették ki, a Varsói Szerződés hadseregeiben széles körben alkalmazott tarack volt.
Fejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el. A járműbe a jól bevált vontatott 122 mm-es D–30 típusú (GRAU-kódja: 2A18) tarack átalakított változatát építették be. 1967-ben készült el a prototípus, majd a próbák után, 1971-ben rendszeresítették a Szovjet Hadseregben, majd 1972-ben indult el a sorozatgyártása. A nyilvánosság előtt először az 1974-es lengyelországi díszszemlén volt látható. Gyártása a Szovjetunióban 1991-ig folyt. Licenc alapján Lengyelországban és Bulgáriában is gyártották. A lengyel változatot 1984–1994 között a Huta Stalowa Wola vállalat állította elő. Gyakorlatilag a Varsói Szerződés összes tagállama rendszeresítette, ezen kívül nagy mennyiségben exportálták az arab világba, illetve délkelet-ázsiai országokba. A Magyar Néphadsereg (Honvédség) 144 darabot alkalmazott, amellyel 8, egyenként 18 lövegből álló tüzérosztályt szereltek fel. A Honvédség 2004-ben a rendszerből kivonta, számos ország azonban ma is rendszerben tartja.
.. és végül a JAS 39 Gripen vadászbombázó:
A JAS 39 Gripen (Hallgat svéd, magyarul: Griffmadár) négy és feledik generációs könnyű vadászbombázó repülőgép, amelyet a svéd Saab, Ericsson, Volvo és Celsius Aerotech cégből megalakult konzorcium, az Industrigruppen JAS gyárt. Tervezésénél alapvető szempont volt a többfeladatúság, amit a típusneve is tükröz, a JAS a Jakt (Vadász), Attack (Támadó), Spaning (Felderítő) szavak rövidítése.
A típust 1996-ban állították szolgálatba a Svéd Királyi Légierőben, amely összesen 204 repülőgépet (176 együléses+28 kétüléses) rendelt. Eddig a Cseh Légierő (12 + 2 db), a Magyar Légierő, (12 + 2 db) a Dél-afrikai Légierő (19 + 9 db), a Thai Királyi Légierő (12 db) valamint a Brazil Légierő (36db) vásárolta meg a típust. A cseh és magyar megrendelők részére gyártott vagy átalakított változatok NATO-kompatibilisek.
Most már csak azt kell megvizsgálni, hogy az 1,1 Milliárd cseh korona, az hány euró, és megtudjuk, hogy mekkora összeggel támogatta eddig Csehország Ukrajnát!
Egyáltalán nem kell szégyenkeznie Csehországnak, az 1,1 Milliárd cseh korona: 45.015.850.- euró, azaz kicsit több mint 45 Millió euró. Ugyanennyit adott nem régiben az Egyesült királyság is!
