MTI 2015. március 17., kedd 14:53
Oroszország elszigeteli önmagát – ezt jelzi a Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Krím elcsatolásának első évfordulójára készített televíziós interjú – vélte a Vedomosztyi című orosz napilap. A Nyezaviszimaja Gazeta vezércikke szerint a Nyugat aligha hihet ezentúl Moszkvának.
A Rosszija 1 állami tévében A Krím – A hazatérés címmel múlt vasárnap teljes terjedelmében vetített filmben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogy tavaly február 22-ről 23-ra virradó éjszaka a titkosszolgálatok és a védelmi minisztérium vezetőit magához kérette és ekkor adott utasítást Janukovics megbuktatott ukrán elnök kimenekítésére, valamint arra, hogy kezdjék meg a „munkát” a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására. Azt is kijelentette, hogy a Moszkvában államcsínynek tartott kijevi hatalomváltást követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is, és speciális egységet dobott át a Krímbe az ukrán katonai egységek lefegyverezésére.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap felhívja a figyelmet arra, hogy Putyin nyilatkozata a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai megoldását célzó minszki megállapodások végrehajtása közepette hangzott el. Moszkva pedig azt állítja, hogy érdekelt az egyezség megvalósításának sikerében.
A független orosz újság emlékeztetett arra is, hogy egy évvel ezelőtt Putyin novo-ogarjovói rezidenciáján újságírók előtt cáfolta, hogy orosz katonák tartózkodtak volna a Krímben. A jelzés nélküli egyenruhásokat pedig helyi önkénteseknek nevezte, akiknek a felkészítésében Oroszország nem vett részt.
Jelenleg a Donyec-medencére összpontosul a figyelem Oroszországban és a világban is, Ukrajna olyan régiójára, amelynek lakossága többségében az oroszt tartja anyanyelvének és nem támogatta a kijevi hatalomváltást, sőt fegyvert fogott, saját parlamentet választott és azon keresztül kifejezte szándékát az Oroszországhoz csatlakozásra – írta a Nyezaviszimaja Gazeta. Hozzátéve, hogy a hivatalos megnyilatkozások szerint Moszkva nem nyújt katonai segítséget „a donyecki és luhanszki felkelőknek” és Ukrajna területi egységének megőrzését, valamint a szomszédos ország föderalizációját támogatja.
A lap rámutat, hogy a békés rendezést célzó folyamatot csak abban az esetben lehet elmozdítani a holtpontról, ha a minimális bizalmat legalább a közvetítő államok: Németország, Franciaország és Oroszország között megteremtik. A Krím – A hazatérés című film bemutatása és Putyin nyíltsága azonban egyáltalán nem a legjobb módszer a bizalom megteremtésére. Még akkor sem, ha az orosz újság szerint a film a Krímről a hatalom propagandakampányának a része és teljesen nyilvánvalóan a hazai közvéleménynek szólt. Nyugaton azonban „jelentős üzeneteket” olvasnak ki belőle. Olyanokat, hogy nehéz hinni az orosz államfőnek, miszerint a Donyec-medencében sem orosz haditechnikai eszközök, sem orosz katonák nincsenek, és hogy Moszkva nem tudja befolyásolni a szakadárokat.
A Vedomosztyi szerkesztőségi cikke szerint az orosz elnök ezzel a filmmel új szakaszt jelölt ki Oroszország elszigetelődési folyamatában. A lap – amely az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa – arra is felhívta a figyelmet, hogy az eltelt egy évben erősen megváltozott a krími műveletek Putyin általi értékelése. Például a jelzés nélküli egyenruhások hovatartozását és a félsziget elcsatolásában való részvételének minősítését tekintve. A korábbi óvatosságot felváltotta annak jelzése, hogy az Egyesült Államok és Európa véleménye már nem érdekli őt és Oroszország a végsőkig elmegy a Krím védelmében.
Kép: Google;
