Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy véli, hogy a NATO agresszív terjeszkedése közvetlen veszélyt jelent Oroszország nemzetbiztonságra.
Válaszul a veszélyre Putyin egy hivatalos dokumentumot írt alá, aktualizálva ezzel Oroszország nemzetbiztonsági helyzetét múlt csütörtökön.
„Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete katonai potenciáljának felépítése és globális feladatokkal való felruházásának végrehajtása megsérti a nemzetközi jogi normákat, fokozva a blokk országainak katonai tevékenységét, tovább bővíti a katonai szövetséget, hogy katonai infrastruktúrája megközelítse az orosz határt, mely közvetlen fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra,” – mondja ki a dokumentum. (1)
„Az Oroszország által folytatott független bel- és külpolitika ellenhatást vált ki az Egyesült Államokból és szövetségeseikből, és igyekeznek fenntartani dominanciájukat a globális ügyekben,” – teszi hozzá.
A dokumentum nyilvánosságra hozását megelőzően Oroszország lépéseket tett, hogy szembeszálljon a NATO bővítésével, valamint csapatok és felszerelések telepítése ellen Lengyelországban és a balti államokban, melynek során 40 interkontinentális rakétával egészítették ki a szervezet nukleáris arzenálját. Oroszország azt is bejelentette, hogy csúcstechnikájú fegyverzetet és berendezéseket fognak fejleszteni és telepíteni csapataik számára.
Oroszország és a NATO együttműködése a 2014. március 16-án történt népszavazást követően ért véget, melynek során a Krím-félszigetnek az Orosz Föderációba történő integrálásáról döntöttek.
1949-es megalakulása óta a NATO tizenkettőről 28 tagúra bővült. A Szovjetunió összeomlását és a hidegháború végét követően a NATO tovább folytatta terjeszkedését, és a szervezet tagja lett Lengyelország, Magyarország, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia és Horvátország. Bosznia Hercegovina, Grúzia, Macedónia és Montenegró jelenleg leendő tagországok. A megrendezett Euromaidan puccsot követően Ukrajnában a 2014-ben beiktatott Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök azt mondta, hogy országa fontolgatja a NATO csatlakozást.
Az amerikai külügyminisztérium és a Külkapcsolatok Tanácsának globalistái, valamint más civil szervezetek a NATO további bővítését javasolták olyan „demokratikus államokkal a világ minden tájáról,” mint például Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Brazília, Mexikó, Dél-Afrika, és India.
2007-ben a korábbi New York-i polgármester és republikánus elnökjelölt Rudy Giuliani a NATO bővítésére szólított fel, többek között az Egyesült Államok olyan szövetségeseivel, mint Ausztrália, Szingapúr, India, Izrael és Japán.
A NATO missziók és műveletek folyamatos támogatást kapnak Afganisztán és Koszovó megszállására. 1990 óta a szövetség összekapcsolódott az Euro-atlanti Partnerségi Tanáccsal, a Mediterrán Párbeszéddel és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezéssel.
A NATO egyre bővíti napirendjét, mely jóval túlmutat eredeti küldetésén.
Decemberben kiadtak egy „kooperatív biztonsági” nyilatkozatot, melyben felsorolják a „terrorizmust, a kalózkodást, a tömegpusztító fegyverek elterjedését és a kiber hadviselést” mint aggodalomra okot adó fenyegetést „a biztonsági partnereinek globális hálózatára, mely több mint 40 országot foglal magában szerte a világon, valamint nemzetközi szervezeteket, mint az ENSZ, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és az Afrikai Unió.” (2)
(1) – http://presstv.com/Detail/2016/01/01/444017/Russia-Putin-NATO-national-security-threat/
(2) – http://www.nato.int/cps/en/natohq/126265.htm
forrás: Újvilágtudat