Az Egyesült Államok újabb szankciói Irán ellen újabb nagy csapást jelentenek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződésre (NPT) – e meggyőződésének adott hangot az orosz külügyminisztérium szombati közleményében.
A tárca szerint a Washington által Irán ellen bejelentett újabb szankcióknak az a célja, hogy aláássák a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) – az Irán atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi szerződés hivatalos elnevezése – aláíróinak következetes erőfeszítéseit a megállapodás megőrzésére.
„A Washington által követett irányvonal, amelynek célja a nemzetközi jogi eszközök leépítése a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában és a fegyverzetellenőrzés területén, mélységes csalódást kelt és egyre nagyobb aggodalomra ad okot. (…) Az Egyesült Államok újabb nagy csapást mért az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződésre, álszent módon beszél megerősítésének fontosságáról, pedig ez valójában a megállapodás összeomlásához vezet” – vélekedett az orosz külügyminisztérium.
Az Egyesült Államok vasárnap tervezi életbe léptetni az iráni olajszektort sújtó újabb szankciókat. Washington ezt megelőzően augusztusban az iráni pénzügyi rendszert sújtó szankciókat léptetett életbe, miután Donald Trump amerikai elnök májusban egyoldalúan felmondta a nagyhatalmak és Irán között ez utóbbi nukleáris programjáról kötött megállapodást.
Az amerikai elnök által aláírt rendelet visszaállította az Irán energetikai, autóipari és pénzügyi ágazatát sújtó büntetőintézkedéseket. A második szankciós csomag november 4-én lép életbe, és az iráni kőolaj- és földgázipari ágazatot, valamint a jegybankot sújtja.
A síita nagyhatalom az augusztusban életbe léptett amerikai szankciókat követően gazdasági válságba süllyedt, az iráni nemzeti valuta, a riál árfolyama minden eddiginél mélyebbre süllyedt a dollárral szemben a szabadpiacon. A megélhetési költségek növekedése korrupcióellenes tüntetéseket gerjesztett, helyenként kormányellenes jelszavakkal.
Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
Forrás: MTI
