Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 04. 08. 07:16:00
Korábban csak képi ábrázolásokról ismert koronázási tárgyra bukkant a MTA Lendület Szent Korona kutatócsoportja. A gyémántokkal díszített udvarmesteri pálcáért a Kreml is versenybe szállt egy bécsi aukción.
Hosszú ideig elfeledett magyar koronázási tárgyat találtak kutatók. A fiatal történészekből álló csapata arra vállalkozott, hogy a Szent Korona történetének kevésbé ismert, elfeledett, újkori fejezeteit tárja fel.
Pálffy Géza, a Lendület Szent Korona kutatócsoport vezetője a 180 percben elmondta, voltak olyan tárgyak, amelyeket minden koronázásra újra és újra elkészítettek, és amelyeket a koronázások résztvevői hazavihettek. Ilyenek voltak például a koronázási zászlók meg a királyi udvarmester pálcája.
Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását!
A közelmúltban fellelt tárgy a Habsburg-házi I. Ferenc több mint 220 évvel ezelőtti trónra lépéséhez kötődik. 1792 júniusában a Várban álló Mária Magdolna-templomban – amelyet később helyőrségi templomnak is hívtak – volt az első budai koronázás, amelyet Pálffy Károly Jeromos udvarmester koordinált. A szertartás során a kezében tartott, gyémántokkal díszített pálcával vezényelte a ceremóniát, és a szertartás után hazavihette az értékes tárgyat.
A kutatók ezt a tárgyat találták meg egy bécsi aukción, majd a magyar állam támogatásával visszaszerezték az országnak. A különleges pálca egy Salzburg melletti kastélyból került az osztrák fővárosban rendezett árverésre.
Pálffy Géza szerint nagyon érdekes, hogy a magyarokon kívül egyedül a Kreml licitált az udvarmesteri pálcáért, vele szemben sikerült megvenni. A kutató szerint a moszkvai érdeklődés oka, hogy az oroszok mindent gyűjtenek, amin korona van, ami a birodalmi tudatukkal függ össze.
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatócsoportja a sokáig Szent Istvánnak tulajdonított koronázási kardon is végzett vizsgálatokat. A kutatás már a 19. század óta tudja, hogy az nem az első magyar királyé volt, hanem a 15. századból származik. Az újabb vizsgálat is azt tanúsítja, hogy a koronázási jelvény nyilvánvalóan az 1400-as évek elején készült, Észak-Itáliában, és később, a 16. században került rá gravírozás. A kard I. Miksa uralkodásának nyitányakor, 1563-ban – az első pozsonyi koronázáskor –, vagy 1608-ban, II. Mátyás trónra lépésekor került a koronázási jelvények közé.
