A településtől északra található Oroszlánvár 601 m magasan állt. Az országos kéktúra átvezet rajta. Domoszlóról gyalogos kirándulást is tehetünk az Oroszlánvárhoz. Érdemes megtekinteni a sziklába vájt árkát. Falmaradványai alig látszanak ki a földből.

Az 1242-es tatárjárás után sáncokkal körülvett vár feltehetően Eger 1552-es ostroma idején pusztult el. A vár történetéről több monda is fennmaradt. Az egyik mese hőse egy bátor, eszes szolgalány, Ilona, akinek apja lovászként szolgált Kompolti Kázmér földesúrnál, aki IV. Béla király parancsára emeltette az Oroszlánvárat. A vár avatásán a negyvenes éveihez közelítő urat mindenki a nősülésre biztatta, ám Kompolti Kázmér nemigen akarta feladni függetlenségét. Előállt az ötlettel, neki csak olyan asszony kell, aki az oroszlánt is meglovagolja. Legnagyobb megdöbbenésére Ilona jelentkezett. Egyesztendős határidőben állapodtak meg, ennek letelte előtt megérkezett a hatalmas fenevad, vasketrecben. A leány nem tétovázott, belépett a ketrecbe, s kezei között báránnyá szelídült az oroszlán. Az esküvő nem is maradt el, s férjét nem zavarta az sem, hogy alacsony származású hitvese fondorlattal győzte le, mivel fokozatosan édesgette magához a vadállatot.
Domoszlótól öt és fél kilométerre északnyugatra a Mátra középső részén 602 méteres magasságban találhatóak Oroszlánvár csekély romjai. Valószínűleg már a tatárjárást megelőzően is létezett valamiféle erődítés a hegy tetején. A kővárat feltehetően az Aba nemzetségbe tartozó Kompolthy Péter építtette a 13. század végén vagy a 14. század elején. Péter a 13. század végén III. András király támogatójaként az ország főrendjei közé tartozott, később tárnokmester és sebesi ispán tisztségeket töltött be. Péter három fia (István hevesi ispán, Domoszlay Gergely, III. Kompolt) 1325-ben osztozott az apai örökségen, a vár fenntartása közös költségen maradt. A későbbiekben Gergely utódai, a Domoszlay család tagjai uralták a várat, majd 1418-as kihalásukkal a rokon Kompolthyakra szállt a tulajdonjog. A vár 1522-ben örökösödési szerződés útján az Országh család birtokába került. Az Országh család tagjai 1548 és 1560 között végül egyezséggel zárult pert folytattak egymás ellen a vár birtoklása miatt. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban históriás énekében a végvárak között felsorolja e várat is. 1570-ben enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje lett a vár birtokosa, uradalmának központját ekkor Oroszlánvár képezte. A várat ezután többé nem említik, valószínűleg a törökök rombolhatták le valamikor a 16. század végén. A kis területű hegyi várnak ma már csak csekély romjai láthatóak.

Cím: Nagyrédekülterület
Tel: +36 (36) 517 715
E-mail: [email protected]
Web: www.nagyrede.hu